Vidám felhősödés

Jolicloud Korai lenne bármit is elkiabálni, de nagyon úgy tűnik, Keltnek igaza volt, amikor azt mondta, a Jolicloud a legkevésbé rossz netbook linux, és ahogyan azt az origo cikke is bemutatta, az Ubuntu legfrissebb kiadásán alapuló, még alpha2 fázisban leledző rendszer annyiban nyújt többet a megszokott Netbook Remix felhasználói élményben, hogy egy ügyes, jól átgondolt felhős kapcsolati rendszerrel bővítették a lehetőségeket, melyen keresztül nem csupán a közösségi szolgáltatások elérése és használata, de a felhőben működő szolgáltatások asztali jellegű alkalmazásként történő működtetése is gyerekjátékká válik. Olyan, mintha a már megszokott NBR felületre egy réteget húztak volna, amely így egyszerűsíti a felhő és az asztal közötti navigálást, gyorsítja az elérést, és gazdagítja a felhasználói élményt. Ráadásul az egész rendszer olyan előtelepített alkalmazásokkal érkezik a maga 600MB-nyi képfájljában, ami az indítást követően máris használhatóvá teszi gépünket: nem kell flashplayer vagy betűtípus telepítgetésével fáradni, de még a billentyűzet vagy a nyelv állításával sem foglalkozni, hiszen előbbiek már alap funkcióként érkeznek, utóbbiakat pedig még az indítás előtt egy kattintással be lehet állítani. Ilyen apró figyelmességek sorozatával kényeztet a Jolicloud, és ha így halad, hamarosan valóban több körrel beelőzi társait.

Netbook a net felé

Netboook Amikor megjelentek az első netbook elnevezésű, kis méretű hordozható számítógépek, valójában még senki nem gondolta, hogy felforgatják, vagy legalábbis átalakítják a piacot. Egyrészt kiderült, hogy a vásárlók-felhasználók igenis igénylik a kényelmesen cipelhető, akkumulátorról órák hosszat folyamatosan üzemeltethető, egyébiránt kiváló alkalmazhatósági paraméterekkel rendelkező gépeket, sőt, mára már sokan kifejezetten ilyen típusokra vadásznak a nagyobb teljesítményű, és persze nagyobb méretű kínálat vizslatása helyett. Kiderült az is, hogy az átlag felhasználónak tényleg semmi szüksége mindenféle csilli-villi újdonsággal felszerelt, erőművekre emlékesztető hardverkészlettel telepakolt, és őrületesen túllőtt operációs rendszerre és gépre – neki ugyanis az a lényeg, hogy a mindennapi használat során egy megbízható, könnyen kezelhető eszköz legyen a birtokában. Sőt, az is egyértelművé vált, hogy a felhasználó nem ragaszkodik feltétlenül a megszokott operációs rendszeréhez, és bizony elég könnyedén elboldogul azzal, amit kap – adott esetben mondjuk egy eladdig ismeretlen Linux disztribúcióval. Ha levelezni, böngészni, zenét hallgatni, dokumentumokat szerkeszteni, filmet nézni, csetelni tud, akkor nem mindegy, hogy hívják az operációs rendszert?! A válasz egyértelmű, és a jövő operációs rendszert fejlesztő cégeinek világos lehet az üzenet.