Auster és a határvidék

A kriptikus cím két új AMERICANA eBooks kötetre utal, amelyek év végére jöttek ki, ismét egy produktív esztendővé varázsolva a tavalyit. Hegyi Pál Paul Auster-kötete nekem különösen favorit, már eleve Auster miatt is, másrészt néhány dolgot már kapott a szerzőtől az ember korábbi írásaiban, harmadrészt pedig olyan elméleti alapokkal dolgozik, amelyek számomra kedvesek, és nagyon inspiráló […]

Én, az avatár – előadás a Budapest Pontban

Ma kerül sor arra, hogy eleget téve a Budapest pont szíves invitálásának, az online és az offline identitás összefonódásáról beszélek, aminek furcsa, talán baljós apropót ad két esemény is: az egyik az Instagramra ma rászabadított algoritmus működése (amit pontosan senki sem ismer, de közvélekedés, hogy a Facebookhoz hasonló elv valósul meg); a másik pedig, hogy […]

A digitális írásbeliség harmadik útja

Gyors és rövid, ennek megfelelően a teljesség igényével nem kacérkodó reflexió Ropolyi László “Digitális írásbeliség” c. írására Ropolyi László a Korunk hasábjain értekezik arról, miként is érdemes a digitális írásbeliséghez közelíteni. Érvelése szerint ha kitágítjuk a digitalizáció fogalmát, tulajdonképpen kétféle irányt lehet elkülöníteni: az egyik a “nem bináris, nem elektronikusan működtetett írásbeliség”, a másik pedig a […]

Alvásmentesítés

Érdekes témára világít rá Jonathan Crary, amikor az alvás kérdését kezdi feszegetni (röviden itt / hosszabban a könyvében): azt állítja ugyanis, hogy a 21. századi kapitalizmus idejére tulajdonképpen már csak ez az emberi aspektus nem került a gazdaság teljes befolyása alá, bár már jól látszanak az alvás ellenében formálódó erők. Elég csak a non-stop nyitva […]

A láthatatlan web

Csütörtökön Veszelszki Ágnes meghívásának tettem eleget az ELTE “A látható web II.” címet viselő, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, a Kommunikáció: internet és média műhely, a Magyar Szemiotikai Társaság és a Kodolányi János Főiskola Kulturális, Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet közös kurzusán, és persze nem bírtam ki, hogy a címre kacsintva annak épp az […]

A markdown beleszól az elméletbe

Már régóta foglalkoztatott az, hogy a kedvenc web alapú írásmódom, a markdown (aminek segítségével például a jelen szösszenetet is elkövetem, így, folyamatos jelenben) miként változtatja meg magát az írás modus operandiját, és mindezt hogyan lehet elméleti keretek közt taglalni, hiszen ez – és a mellette felsorakoztatható egyéb, hasonló elven működő technikák sokasága – valami egészen […]