Címke: elmélet

  • A Dragon-Sághy vita újabb állomása az Apertúrában

    Újabb fejezetéhez érkezett konstruktív vitánk Sághy Miklós kitűnő kollégámmal, ezúttal is az Apertúra ad otthont a soron következő fordulónak. Kezdődött azzal, hogy Miklós nem hagyta szó nélkül néhány állításomat (no és Lev Manovich-ét) a szoftver és a film kapcsolatáról írottak ürügyén, amire aztán válaszoltam, mire ő ismét fontos kérdésekkel és felvetésekkel bombázott, amit én ismételten alaposan…

  • Felhasználó? Olvasó? Néző?

    Bár sokáig látszólag egyetértés mutatkozott azon a téren, hogy miként aposztrofáljuk az újmédia objektumokkal interakcióba lépő személyeket, Lev Manovich mégis feltette a kérdést, hogy vajon tényleg a „felhasználó” (alias user) a legmegfelelőbb terminus? Érvelése szerint a 20. században a mediális határok jelölték ki a kulturális termékekkel kapcsolatba kerülő egyének tevékenységét és elnevezési lehetőségeit (pl. könyv…

  • A digitális tudattalan

    Ezzel a címmel adok elő a III. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencián, és szokásomhoz híven ismét megosztom az előadáshoz használt prezit. Az előadásban annak az elméleti lehetőségét boncolgatom néhány példán keresztül, hogy vajon van-e a digitális kultúrának a pszichoanalízis szempontjából érdekes aspektusa, illetve hogy a pszichoanalízisben felfedezhető-e olyan, a digitális kultúrában később kibontakozott logika vagy alapelv, amely…

  • Derrida színt vall

    Sokszor elmerengtem már azon, hogy vajon Jacques Derrida, amikor meghirdette hantológiai programját, és egyáltalán, amikor fantomról, visszatérő kísértetekről beszélt, akkor miért feledkezett meg arról a nüanszról, hogy megemlítse egyébként nagyon jó barátját (Lacan elleni egyik fő szövetségesét) Nicolas Abrahamot, vagyis Ábrahám Miklóst és persze Török Máriát, akik elég sokat beszéltek a fantomelméletről és annak klinikai…

  • A WC ideológiája

    Sokszor idézgetem, és a múltkor valaki nagyon nem akarta elhinni, hát íme: Slavoj Žižek rövid eszmefuttatása a WC és az ideológia összefüggéseiről. Lyotard-ék is kapnak…

  • Žižek előadás

    Ha valakinek sikerül túltennie magát a sokszor idegesítő tikkekkel és szipogással tarkított verbális megnyilvánulásokon, akkor azt hiszem, tagadhatatlan, hogy Žižeket hallgatni élvezetes, a jelenkori tudományos diskurzusban egyenesen üdítő is lehet. No nem azért, mert a végtelenített copy/paste mestereként esetenként már-már újrajátszásokat eszközöl, hanem azért, mert teljesen hétköznapi példákból kiindulva egészen komolynak, szentnek és sérthetetlennek gondolt…