-
Derrida színt vall
Sokszor elmerengtem már azon, hogy vajon Jacques Derrida, amikor meghirdette hantológiai programját, és egyáltalán, amikor fantomról, visszatérő kísértetekről beszélt, akkor miért feledkezett meg arról a nüanszról, hogy megemlítse egyébként nagyon jó barátját (Lacan elleni egyik fő szövetségesét) Nicolas Abrahamot, vagyis Ábrahám Miklóst és persze Török Máriát, akik elég sokat beszéltek a fantomelméletről és annak klinikai…
-
Parveen Adams Lynch Inland Empire c. filmjéről
Amikor jó néhány éve, még a The Spectral Body előtt a könyv alapját is adó dolgozat ürügyén kellett Parveen Adams-szel konzultálnom elég sokat, hihetetlenül inspiráló volt, amit mondott a beszélgetéseink során, és tulajdonképpen neki köszönhető, hogy az elemzések koherens elméleti keretet kaptak, illetve sikerült fogást találni a vizsgált filmeken. Furcsa, hogy most a disszertáció írásakor ugyan…
-
A film és a fallikus szimbólumok
Nem vagyok egy nagy Bordwell-rajongó, de azért el kell ismerni, mindig vicces, amikor önmagát revideálja, és eddigi vesszőparipának számító, unásig ismételt nézeteihez hirtelen megtalálja az ellenérvekben rejlő értéket. Most éppen arra ébredt rá, hogy a fallikus szimbólumok keresgélése egy film értelmezésében lehet, hogy nem is akkora hülyeség, mint amekkorának ő eleddig gondolta. Merthogy – mondja…
-
Žižek és a buddhista reinkarnáció
Tudom, hogy szenzációhajhász címadás, de a kínai kormány intézkedései a buddhista reinkarnáció kormányzati ellenőrzés alá történő beszuszakolására irányulóan Žižeknél is kiverte a biztosítékot – így hát ezzel a felütéssel kezdte legutóbbi, Athénban megtartott előadását. Azonban, mint tudjuk, Žižek mindig csavar egyet a kérdésen, és már az előadás első részében kiderül: jobb, ha csöndben maradunk a…
-
Žižek és Hitchcock
Ma kerül megrendezésre az Apertúra Filmelméleti Műhely soron következő beszélgetése, ahol Žižek és a pszichoanalitikus filmelmélet lesz terítéken, amint arról már korábban beszámoltam. Ajánlottam még néhány adalékot az eleve kijelölt szöveghez illetve filmekhez, de hogy legyen mára is egy releváns vizuális tartalom, íme Žižek egyik előadása, amelyben Hitchcock Szédülés című filmjét elemzi.