Kategória: pszichoanalízis

  • A vetített Freud: díványtól a nagyvászonig

    A vetített Freud: díványtól a nagyvászonig

    Egy hónapja ült össze ismét a triász (Miklós Barbara, Bokor László és jómagam), hogy előhozakodjon egy új témával a Ferenczi Sándor Egyesület, a József Attila Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum kollaborációjában, Takács Mónika áldozatos és invenciózus sorozatszerkesztésében: ismét a mozgókép és a pszichoanalízis kapcsolati zónájában kalandoztunk, de most az alapító atya, azaz Sigmund Freud…

  • A rasszon túl: Az utolsó fehér ember pszichoanalitikus olvasata

    A rasszon túl: Az utolsó fehér ember pszichoanalitikus olvasata

    Még az év elején lelkendeztem egy sort Mohsin Hamid Az utolsó fehér ember (Ford. Pordán Ferenc, szerk. Dragon-Túry Melinda, Jelenkor, 2024) című regényéről, ami valamiért nagyon beakadt, így több nekifutás alkalmával is kattogtam-kattogtunk rajta, mígnem Takács Mónikának, a Művészet és pszichoanalízis sorozat szerkesztőjének-szervezőjének köszönhetően végül egy nyilvános előadás kerekedett belőle. Készült róla felvétel, így alább…

  • Lacani intervenció a CEU-ügy kapcsán

    A címből már sejthető, hogy itt bizony okoskodás következik, de az ember egy idő után belefárad az aktuálpolitikai dimenziók fésülgetésébe, a süket fülek megnyitási kísérleteibe, és az elkeseredettségbe, és olyankor hátrébb lép egy picit, menekülni kezd olyasmibe, ami valamiképp meg tudja menteni még éppen ép elméjét. A pszichoanalízist meg speciel eleve pont erre találták ki.…

  • Extimitás és sci-fi

    Régóta foglalkoztatott a kérdés, hogy miként lehetne Jacques Lacan egyik neologizmusát, az extimitást beemelni a filmelmélet területére úgy, hogy ne pusztán értelmezési segédletként jelenjen meg, hanem magára a filmélményre is vonatkoztatni lehessen. Aztán az Apertúra sci-fi számának előkészítésénél Benczik Vera felkérését követően bevillant, hogy lehetne első kísérletként próbát tenni: a sci-fi tematikailag, formailag, stilárisan is adja…

  • Előfordulásaim

    Minden félév elején megfogadom, hogy azt megelőző, többnyire túltervezett menetrendhez képest egy nyugis, előkészítő munkára koncentráló, töltekezős időszakot élek meg – aztán, ahogy az illik, egészen másként alakul minden. Az elkövetkező pár hétre is sikerült a mindennapos tevékenységek, és a már azokra rakódó extra elfoglaltságok, valamint az ebből eredő sürgős teendők mellé még sűríteni a…

  • Félreértett kultúraféltés

    Eleve fenntartással kezelem azokat a megnyilvánulásokat, amelyek még mindig „magas” kultúraként emlegetnek dolgokat, attól meg pláne fázom, ha még nagy kultúraféltésbe is átcsap a mondanivaló. Ha mindezt még ordas ferdítésekkel is fűszerezik, akkor már morgolódom is. Mint például a Metazin friss gyűjtésén, amiben Roger Scruton mondandóját zanzásítják imígyen: Focault-t és Rortyt azonban relativizmusuk ellenére Scruton…