-
A nagy helyfoglalás
Amióta vonaton utazom, azóta tervezem, hogy megírom, mennyire – és egyre jobban – bosszant az, amikor az ember előre megváltja a jegyét, helyjegy inklúzíve, majd amikor felszáll hajnalban a vonatra, akkor nekifoghat megküzdeni azért, ami jár neki: a saját helyéért. Értem én, kérem szépen, hogy az ember (alias utas) esetlegesen kapja meg helyjegyét a MÁV…
-
Nem csak a húszéveseké a digitális világ
Mai vonatozásom meglepő másfél órával telt, ugyanis egy hetvenes éveikben járó kis csapat igyekezett osztálytalálkozóra, és a vonatút monotonitását ellenpontozandó nem csupán felelevenítették a hajdan volt szép időket, de egy ponton rátértek arra, hogy ki milyen operációs rendszert használ és miért. Az egész úgy kezdődött, hogy megegyeztek, telefon helyett már emailen és Facebook-on kellene szervezni…
-
Ponyvák vándorúton
Amikor itthon volt egy-két kezdeményezés arra nézvést, hogy az ember hagyjon köztereken vagy legalábbis látogatott helyeken egy-egy kedves könyvet, vagy keressen kortárs német irodalmat a négyes-hatoson, arra gondoltam, milyen érdekes, hogy nálunk más a könyvhöz való kötődés, mint mondjuk az angolszászoknál, legalábbis gondolom. Merthogy náluk olyan természetes dolog, hogy a vonaton kiolvasott ponyvát otthagyják az…
-
Nyaralások margójára
Nyaralni jó, pihenni kell, a hétköznapokból ki kell szakadni egy kicsit – de nem árt, ha az ember néhány dolgot átgondol, mielőtt nekilódul a felfrissülésnek. Merthogy nyaralni tudni kell, és kezdek rájönni, hogy a dolog talán tanulható is. Néhány apróságot össze is gyűjtöttem, amivel számolni kell hagyományos, kiemelt turista övezetnek számító térségekben – persze ez…