Mielőtt végleg elveszne a dolgozat, szinkronizáld a felhőben

Nem lehet elégszer és elég nyomatékkal felhívni a figyelmet arra, hogy mivel manapság már tényleg minden egyetemi beadandó (szemináriumi dolgozat, TDK-s mű, szakdolgozat stb.) elektronikus formában készül, a hallgató kópiája felértékelődött, ennek megfelelően illő lenne megfelelő módon ügyelni rá. Ebben a félévben csak négyszer kaptam olyan emailt, amiben a hallgató arra panaszkodik, hogy ő bizony […]

Csinálj magadnak e-könyvet a felhőben!

Ha valaki arra vetemedne, hogy egy dokumentumból szeretne e-könyvet készíteni, több lehetősége is adódik, ám ezek többnyire a minimális hozzáértésen túli világba vezetik a gyanútlan próbálkozót, pláne, ha nem szeretne programokat telepíteni, ilyen-olyan fájl verziókkal bajlódni. A Kindle tulajdonosok annyival kedvezőbb helyzetben vannak persze, hogy bármilyen, az Amazon által támogatott formátumban leledző dokumentumot át tudnak […]

Gingko, avagy a moduláris írás dicsérete

Állandó visszatérő témám a megfelelő írást elősegítő szoftver, főleg így, még a szakdolgozatírás őszi időszakában. Mostanában jelent meg a Gingko névre hallgató, webalapú alkalmazás, ami végre mindenki számára elérhetően, közérthetően és egyszerűen csinálja azt, amire régóta áhítoztam: a moduláris írást-szerkesztést. Ez annyit tesz, hogy elősegíti azt a fajta gondolkodásmódot és szerkesztési elvet, ami szerint kisebb […]

Felhő a felsőoktatás felett?

Cloud? Amikor naponta email csatolmányok tengerével kell megküzdenem, pláne amikor egyes dokumentumok negyvenezredik változatával, akkor sürgetőnek érzem, hogy végre a felsőoktatás is szánja el magát végérvényesen legalább kötelező kiegészítő irodai megoldásként a felhő használatát. Persze ennek a mondatnak inkább nyitott kapukat döngető lőzungnak kellene lennie, de sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy míg az üzleti szférában – legalábbis a Computerworld egyik cikke szerint – az asztali irodai alkalmazások mellett egyre nagyobb teret nyer mondjuk a Google Dokumentumok, addig a felsőoktatásban legfeljebb egy-egy szeminárium vagy kisebb kezdeményezés használja ki az egyre szélesebb lehetőségeket, intézményi szinten azonban mintha mindenki a központi licenszek bűvöletében élne, azoktól várna megoldást a fejlődésre (vagy leginkább a status quo fenntartására). Tavaly debütált a Kodolányi János Főiskolán a Google Apps, ami arra engedett következtetni, hogy talán megmozdul valami a magyar felsőoktatásban, de egyelőre nemhogy nincs elmozdulás, még a tapasztalatokról sem hallunk egy szót sem (lehet, hogy ez is hozzájárul ahhoz, hogy egy helyben toporgunk). Míg a válság és az IT büdzsék vagdosása az üzleti szférában azonnali lépésre kényszerített sokakat, addig az egyébként éppen az innovációt hirdető felsőoktatási szektor (ahol ugye szintén nem kis kérdés a költség!) sajnos mindezidáig nem mutatott fel különösebb érdeklődést a legújabb alkalmazások iránt.

Netbook a net felé

Netboook Amikor megjelentek az első netbook elnevezésű, kis méretű hordozható számítógépek, valójában még senki nem gondolta, hogy felforgatják, vagy legalábbis átalakítják a piacot. Egyrészt kiderült, hogy a vásárlók-felhasználók igenis igénylik a kényelmesen cipelhető, akkumulátorról órák hosszat folyamatosan üzemeltethető, egyébiránt kiváló alkalmazhatósági paraméterekkel rendelkező gépeket, sőt, mára már sokan kifejezetten ilyen típusokra vadásznak a nagyobb teljesítményű, és persze nagyobb méretű kínálat vizslatása helyett. Kiderült az is, hogy az átlag felhasználónak tényleg semmi szüksége mindenféle csilli-villi újdonsággal felszerelt, erőművekre emlékesztető hardverkészlettel telepakolt, és őrületesen túllőtt operációs rendszerre és gépre – neki ugyanis az a lényeg, hogy a mindennapi használat során egy megbízható, könnyen kezelhető eszköz legyen a birtokában. Sőt, az is egyértelművé vált, hogy a felhasználó nem ragaszkodik feltétlenül a megszokott operációs rendszeréhez, és bizony elég könnyedén elboldogul azzal, amit kap – adott esetben mondjuk egy eladdig ismeretlen Linux disztribúcióval. Ha levelezni, böngészni, zenét hallgatni, dokumentumokat szerkeszteni, filmet nézni, csetelni tud, akkor nem mindegy, hogy hívják az operációs rendszert?! A válasz egyértelmű, és a jövő operációs rendszert fejlesztő cégeinek világos lehet az üzenet.