Amikor nemrégiben egy könyvtárostól jól megkaptuk az arcunkba, hogy azért nem foglalkoznak igazán online publikációkkal az archiváló rendszerben, mert azok elérése minimum efemer, attól függetlenül, hogy a komolyabb tudományos folyóiratokra ez azért nem feltétlenül igaz, és önmagában ez az argumentum a 21. században kissé problematikus, tényleg problémát jelenthet, ha adott periodika adott tanulmánya egyszerre elérhetetlenné válik, vagy netán megváltozik az elérési útja. Bár a permalink kifejezés ugye éppen az állandóságra helyezi a hangsúlyt, tudjuk, hogy egy-két kattintással ez a permanens állapot könnyedén megváltoztatható. (Oké, hogy ott az archive.org, de akkor is…) Éppen a hasonló esetek kiküszöbölésére hozta létre a Harvard Law School könyvtára a Perma nevű oldalt, ami azt tűzte ki céljául, hogy a tanulmányok publikálásakor élő permalink alapján archiválja a teljes tartalmat, és akkor is elérhetővé teszi, ha közben netán bitlázadás következtében a kérdéses oldal elveszne.

A működése pofon egyszerű: ha megvan a tanulmány permalinkje, azt a Perma oldalán archiváljuk, mire a rendszer lementi az eredeti oldal teljes pillanatnyi állapotát mindenestől, és készít hozzá egy „Perma linket”. Ezután ha valaki rákeres az adott publikációra, a Perma két lehetőséget ajánl fel a felhasználónak: meglátogathatja a publikáló oldalát (ahol persze időközben megváltozhattak a dolgok dizájn, vagy akár tartalom, struktúra tekintetében is), vagy olvashatja a tartalmat abban az eredetileg publikált formában is, ahogyan az a Perma adatbázisába bekerült. Ha pedig nem lenne elérhető az eredeti oldal, akkor persze nyugodtan lehet a Perma által felkínált eredeti verzióra hivatkozni. Kiváló ötlet, és csak remélni tudom, hogy a Perma linkjei tényleg permalinkek lesznek.