digitális, egyetem

A HathiTrust-ügy

A nemzetközi helyzet, mint tudjuk, egyre fokozódik, olyannyira, hogy például szerzői jogi kérdésben elképesztő őrültségek ütik fel rusnya fejüket. Történt egyszer, hogy a Google nekilátott gigantikus projektjének, melynek keretében könyvtárak állományait kezdte digitalizálni, majd különböző megkötésekkel elérhetővé tenni. Ennek a projektnek van egy olyan része, amelyet a University of Michigan könyvtárával közösen kezdtek, a lényege pedig az, hogy elsősorban közkincsnek (public domain) számító és árva (orphan) műveket nem csupán digitalizálnak, hanem egy kizárólag a projekthez csatlakozó szervezetek (egyetemek és könyvtáraik) részére hozzáférést biztosító felületen keresztül teljes egészében elérhetővé tesznek. Ez a projekt lett a HathiTrust, amit most az Authors Guild igyekszik megtorpedózni, mégpedig a világ legmegalapozatlanabbnak tűnő indoklással.

Tudnivaló, hogy közkincs státuszban lévő könyvek esetén nincs jogdíj, nincs jogtulajdonos – éppen ezért ez az elnevezése ezeknek a kulturális termékeknek. Következésképpen bárki, bármikor, bárhonnan hozzájuk férhet, használhatja, felhasználhatja őket, minden retorzió, jogdíjkövetelés rémének megjelenése nélkül. Többynire az 1923 előtt íródott szövegekre illik ez a megnevezés (persze itt sem olyan egyszerű a helyzet, mert időintervallum alapján kell ezt nézni, ha jól értem, és amennyire tudom, a leghosszabb szerzői jog kiterjesztés 75 évre szól, szóval tessék visszaszámolni, és így más a dátum, bár tévedni emberi dolog ugye, de nagyjából erről van szó), ezeket több online forrásból is be lehet szerezni. Más a helyzete az árva műveknek: ezek esetében a lényeg, hogy a jogtulajdonos vagy örököse, a jogutód, nem található, nem elérhető, nem ismert, így a mű mindaddig a közkincsű könyvekhez hasonlóan felhasználható, amíg jogilag nem áll be változás a szerzői/kiadói juss ürügyén.

Nincs ez így jól, gondolt egyet az Authors Guild jogászcsapata, és feljelentette a HathiTrust-ot, mondván, hogy megsértik a szerzői jogokat azzal, hogy ezrek, sőt, tízezrek számára teljes egészében elérhetővé teszik a beszkennelt műveket. Faramuci helyzet: szerzőket tömörítő, szerzők jogaiért harcoló szervezet heveskedik olyan kérdésben, ahol minden ismert, csak épp a szerző nem. A szervezet azonban úgy véli, azokért a szerzőkért is fel kell szólalni, akik nincsenek. Legalábbis ennyit lehet leszűrni abból, ahogyan érvelni próbálnak az okos jogészok. Több szempontból is jelentős pernek nézünk elébe – már persze ha az egész ügy eljut egyáltalán a bírósági szakaszba (többek szerint ugyanis annyira nevetséges az egész, hogy nincs az a bíróság, amelyik bevállalna egy ekkora komédiát – személyes tippem azért az, hogy fogadjunk, hogy van…). Ha a bíróság tartja magát az eddig megszokott és bevett értelmezésekhez, és nem változtatja meg a közkincsű és árva művek jogi állására vonatkozó magyarázatokat (vigyázzunk, USA – precedens jog!), akkor az Authors Guild és ezáltal a szerzői jogi szervezetek igen jelentős presztízsveszteséget könyvelhetnek el (más bajuk egyébként nem nagyon lesz, ez világos). Ha azonban előfordulna az a furcsa helyzet, hogy valamennyire mégiscsak érvényesíteni tudják azt a józan ész által tarthatatlan logikát, amit eddig felvonultattak, akkor cudar világ jöhet: már az sem tiszta jogilag, ami eddig tiszta volt, már az sem lesz elérhető, ami eddig legálisan elérhető volt.

Az egyetemi könyvtárak most már folyamatosan össztűz alatt vannak a digitalizációs projektek miatt, így valószínűleg nem éri felkészületlenül őket az egész (ráadásul a University of Michigan feltűnően körültekintően járt el a projekt kezdete óta – egyszerűen kifogásolhatatlanul viselkednek a Google-lel és a többi partnerintézménnyel egyetemben), de az egész komédiában mégis van egy számomra vérlázító összetevő: ez pedig éppen a zárt rendszerben, oktatási célra történő felhasználási módok ellen történő ostoba támadás. Az egészben az a bosszantó, hogy ugyanezen szervezet még csak a hátsó felét sem meri szaglászni annak az Amazon-nak, akik ingyen szállítják ugyanezen közkincs-szövegeket például Kindle-re! Sikítások, valamint nálam jobban informált és okosabb emberek kommentárjaiért pedig érdemes ezt a podcast-et meghallgatni!

Standard