A digitális bölcsészetről

Éppen zajlik a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoport bemutatkozó programja, aminek bevezetőjéhez az alábbi prezentációt használtam: tulajdonképpen csupán azt vázolom, hogyan lehet megragadni a digitális bölcsészet területét, mivel foglalkozik, honnan jött és merre tart – és legfőképpen milyen jövőt képzelünk el ezzel kapcsolatban Szegeden, a Bölcsészettudományi Karon. Az eseményre […]

KindleReads 7

Friss, ropogós, illatos – íme itt a KindleReads immáron 7. száma! Ezúttal a digitális bölcsészetről lesz szó két cikk erejéig, majd villámgyorsan megtudjuk, mi a gond a felsőoktatási intézmények adminisztrációs apparátusának megnövekedésével, és ez miként hat az oktatás színvonalára, és végül lehull a lepel az egyik leggyakrabban alkalmazott plágiumkereső szoftveróriásról is – kiderül, valóban olyan […]

Hacking the Academy

2010. május 21-én két jól ismert, digitális bölcsészettel foglalkozó kutató, Dan Cohen és Tom Scheinfeldt meglehetősen provokatív kérdésekkel piszkálta fel a kedélyeket, ami aztán tudományos lavinát indított be. A crowdsourcing mintapéldányaként Hacking the Academy néven elhíresült projekt során arra voltak kíváncsiak, hogy vajon egy algoritmus képes-e megszerkeszteni egy folyóiratot, vagy hogy egy könyvtár létezhet-e könyvek nélkül, […]

Shakespeare 2.0

Sokat hivatkozott meglátás Keir Elam azon mondata, miszerint “a drámai szöveget előadhatósága radikálisan kondicionálja”, ami annyit jelent, hogy a papírra vetett szövegnek szüksége van a színpadi kontextualizációra ahhoz, hogy jelentést nyerjen. Hagyományosan ehhez persze színház, színpad kell, vagyis aktualizált megjelenítési mód, ám ez sok esetben nehézségbe ütközik. A nehézségek kiküszöbölésére persze több lehetőség is van: […]

A digitális bölcsészet napja

2011. március 18. igenis jeles nap: ez ugyanis a digitális bölcsészet napja (nemrég írtam arról, mi is ez). Mint mindennek a világon, bizony, ennek is van napja. Nem amolyan “világnap”, csak szerényen, “nap” – persze lehet, hogy a digitális bölcsészet egyre nyilvánvalóbb térnyerésével hamarosan mégis inkább világnap lesz. Addig is azonban sokkal inkább PR-jellegű kezdeményezés a […]

A digitális bölcsészetről az Apertúra Magazinban

Mostanában egyre több szó esik ehelyütt a digitális bölcsészetről, amely egy új, egyre inkább jelenléttel rendelkező megközelítés, metodológia, gondolkodásmód a bölcsészettudomány területén. Tőlünk nyugatabbra, de főleg az Egyesült Államokban már 20 éve jelen van, egyre ismertebb, egyre több eredményt tud felmutatni, mára már odáig jutott, hogy az MLA idei konvencióján kiemelt helyet kapott a téma […]