blog

WordPress vs. Textpattern

WordPressAz utóbbi időben sokat kísérletezgettem WordPress-alternatívákkal: kíváncsi voltam/vagyok, más CMS mennyire használható és alakítgatható az igényeimnek megfelelően. Azt is tesztelgettem, hogy melyik platform nyújtja a legnagyobb sebesség mellett a legmegbízhatóbb és legstabilabb működést. TextpatternRégen szemezgettem már a Textpattern-nel, de valamiért mindig elsodródtam tőle – sok esetben valószínűleg azért, mert nem volt időm (és/vagy indíttatásom) arra, hogy rendesen beleássam magam a működési logikába, ami – talán mondanom sem kell – teljesen más, mint a WordPress-é. Az alábbi kis összehasonlítás teljesen szubjektív, tehát ne tessék készpénznek vagy pláne szakértői véleménynek venni az ítéleteket!

  • Felhasználói felület

Ez sarkallatos pont, hiszen ebben a közegben történik a “munka”, vagyis itt dől el, mennyire segít vagy nem segít az adott szoftver a felhasználónak abban, hogy a tartalomra tudjon koncentrálni. A WP felülete a “Hírek” menüponttal köszönti a felhasználót, ahol saját blogjára vonatkozó statisztikát láthat, valamint a WP közösség híreit – így nem nehéz naprakésznek lenni (minden fontosabb kép itt található a rendszerről – bár ez még egy korábbi verzió…). A felosztás ésszerű, könnyen áttekinthető, jól navigálható. A Hírek menüpont mellett sorakozik a többi főmenü, amelyekre kattintva az almenüpontok jelennek meg – egyszerű, gyorsan tanulható. A TXP ezzel szemben a belépéskor rögvest az írás lehetőségét kínálja fel: belépéskor tehát azonnal gépelni is kezdhetünk. A WP-hez képest elsőre talán kicsit bonyolultabbnak tűnik a felhasználói felület felépítése, de szerintem nem olyan vészes, mint amilyen a híre: én legalábbis nagyon gyorsan megszoktam, és tetszik, hogy alapvetően gyorsabban is navigálható, mint a WP-é.

És ha már az írásnál tartunk, lássuk az egyik legfontosabb kelléket: a szövegszerkesztőt. A WP legújabb verziójában (a 2.1 sorozatban) egy fülekkel váltható wysiwyg/html szerkesztő szerepel – nem is rosszul. A szövegdoboz mérete változtatható, így ha valakinek kicsit klausztrofób jellegű a 10 sornyi hely, amit alaphelyzetben láthat a szövegből, akkor tetszés szerint változtathat rajta. A TXP a Textile nevű szerkesztőt használja, ami markdown szintaxist preferál, de elfogadja a html kódok nagy részét is. Ha valaki megszokja ezt a szintaxist, akkor hihetetlenül megkönnyíti, meggyorsítja a munkát – nekem legalábbis nagyon tetszik. Azt mondjuk kicsit sérelmeztem, hogy a markdown szintaxissal WP-ben beírogatott dolgaim közül például a dőlt betűs jelöléseket nem ismerte fel a Textile éppen erre szakosodott felülete… furcsa. A szövegdoboz mérete sem állítható, és nálam negatívumként jelenik meg, hogy sem a html, sem az előnézeti fülnél nem lehet írni: csak és kizárólag az első állásnál lehet pötyögni. Nem igazán értem, miért.

A felület funkcióeloszlása mindkét esetben tökéletesre sikerült, hiszen a két program logikájának van arlárendelve, így egy kis idő elteltével mindkét esetben teljesen kézreesnek a mellékfunkciók és az írás kellékei. A fájlfeltöltést is másképpen kezeli a két rendszer: a WP esetében a cikk vagy bejegyzés írása közben lehet feltölteni a szövegszerkesztő alatti résznél, a TXP esetén pedig egy külön fülön található a feltöltés funkciója. A WP hatalmasat fejlődött ezen a téren is, és szerintem e tekintetben ügyesebb, vagy legalábbis kényezteti a felhasználót: a feltöltött fájl egy gombnyomással azonnal be is illeszthető a szövegbe. A TXP-nél előbb fel kell tölteni a fájlokat, amiket aztán hozzá lehet rendelni a szöveghez. A tárolásban keresendő a kétféle logika: a WP év/hó mappákban tárolja a feltöltéseket, míg a TXP kategóriákat állít be, vagyis ha akarom, akár témakörönként is csoportosíthatom a feltöltéseimet. Ebből a szempontból viszont a TXP jár elől, bár a mezei bloggert ez a finomság nyilván hidegen hagyja.

  • Alakíthatóság

A WordPress attól számítva, hogy bevezette a kattintásra történő sablonválasztási lehetőséget, tulajdonképpen verhetetlen ebben a vonatkozásban. Kitűnően lokalizálható, tehát egy magyar nyelvi fájl használatával szépen magyar nyelven jelennek meg a hónapok nevei, és egyéb nem sablon függő beállítások. A TXP esetén is hasonló a lokalizáció, azzal a különbséggel, hogy az elérhető nyelveket automatikusan letöltheti az ember és telepítheti is. A gond az, hogy ha változtatni akar dolgokon (pl. a newer azért talán mégse soha legyen magyarul…), akkor nem nagyon akaródzik engedni ezt a kreativitást (illetve adatbázis kurkászással igen). A dátumok terén jön a következő gond: mivel a TXP a strftime() függvényt használja, ez legtöbb esetben nincs megtámogatva szerveroldalról (mármint gazdag és csodás nyelvünkön), vagyis marad a lehetőség, hogy például 2007-05-09 formátumokat használjunk a 2007. május 9. helyett. De talán még ez is megemészthető, viszont azt kifejezetten értetlenül fogadtam, hogy a kategóriáim listája (naná, hogy telis-tele ékezettel), ami jó formátumban jelenik meg mindenhol, a cikkek alatti felsorolásban kivétel nélkül ékezet nélkül jelentek meg (ezt, mint látszik, azóta kiküszöböltem). Apró kellemetlenségek ezek persze, de egy idő után nagyon bosszantóak tudnak lenni – főleg annak tudatában, hogy egy átlag WP-felhasználó ilyennel nem találkozik soha…

A TXP viszont azzal kompenzál, hogy hihetetlenül flexibilis sablon tekintetében: magán az adminisztrációs felületen létre lehet hozni annyi féle oldalt, variációt, css-t, ahányat nem sajnálunk, ráadásul egyetlen kattintással hozzá is rendelhetjük az egyes stíluslapokat az egyes oldalsablonokhoz. Nálam ebben a TXP magasan vezet – már csak azért is, mert simán beveszi a jól ismert html kódokat is. Ami azonban a csúcsok csúcsa az az, hogy ha kitalálom, hogy mondjuk egy listát szeretnék beilleszteni, amiben egy kategória kivételével az összes többi kategória alá tartozó írások megjelenjenek, akkor nem ugrok neki php gyorstalpalóknak, nem töltögetek és aktiválgatok mindenféle okos pluginokat, hanem egy kattintással létrehozok egy tag-et, amit szépen beillesztek az oldalsablonba oda, ahol meg akarom azt jeleníteni. Ennyi. Natív funkció, semmi sallang – utólérhetetlen! Már értem is, miért nem burjánzik annyira a TXP sablonbiznisz: sokkal bonyolultabb egy kész sablont feltölteni és működőképessé tenni, mint pillanatok alatt módosítani a saját alapsablonunkat. Kell persze hozzá tapasztalat (html, css), de ha valaki próbálkozott már kódok szemmelverésével, akkor el fog boldogulni vele. Ha nem óhajt ilyesmivel foglalkozni, és kész, azonnal használatra kész és működő sablont akar az ember, akkor viszont a WP-é a díj. És persze itt is van lehetőség az alakítgatásra, de talán kimondható és nem blaszfémia, hogy nehézkesebben kezelhető ez a szakasz a WP-ben, még akkor is, ha kis idő elteltével ez is rutinná tud alakulni bizonyos fokig.

A TXP nagy előnye továbbá ezen a téren az, hogy az oldalsablonokat fájdalommentesen át lehet alakítgatni az aktuális tartalomnak megfelelően, így bátran kivagdoshatunk vagy hozzáadhatunk oldalsávot, listát, stb., akkor is minden rendben lesz: minden oldalunk másként tud kinézni, ha akarjuk – ami nem éppen a WP alaptulajdonsága, valljuk meg. Sőt, ha bonyolultabb oldalstruktúrát szeretnénk működtetni, ahol a blog csak egy mellékszál, akkor – bár WP-n is majd’ mindent lehet már manapság – a TXP meg tudja könnyíteni az életünket.

  • Sebesség

Rengeteg panasz hangzott el a WordPress-szel kapcsolatban az irányban, hogy elég rendesen megdolgoztatja a szervert. Ezen persze lehet segíteni mindenféle cache opcióval (amelyek közül a legfrissebb WP-verziókban a konfigurációs fájl már tartalmazza az adatbázisra vonatkozó cache parancsot), de azért érdemes megvizsgálni, hogy alapjáraton mennyire terheli meg egy rendszer a szervert – vagyis (felhasználói oldalról nézve) mennyire tud gyorsan megjeleníteni oldalakat. Nyilván kellemesebb egy olyan oldalon böngészgetni, ahol az információk gyorsan jelennek meg, nem kell órákat várni, hogy végre minden a helyére kerüljön. Azon túl, hogy természetesen szervertől is függ minden, az általános tapasztalat az, hogy a TXP általában gyorsabb, nem dolgoztatja annyira a szervereket, mint a WP.

Az interneten böngészgetve lehet néhány (na nem túl sok) táblázatot találni – ám ezek nagy része a WP 2.0 szériával kapcsolatosak – WP 2.1 vs. TXP 4.0.4 összehasonlítást még nem láttam. Én ugyanarra a szerverre telepítettem mindkettőt (mindkét telepítés egyébként borzasztó egyszerű!), és az eredmény azt mutatja, hogy átlagban kiegyenlítődik a két program sebessége. Több ingyenes webhely sebességmérőt is használtam (például ezt és ezt), volt, amelyik a TXP-t legalább ketszer olyan gyorsnak hozta ki, mint a WP-t, volt, amelyiknél a WP kicsivel jobban állt, és volt, ahol mindkettő ingadozott. Ha átlagot vonunk, akkor azonban nagyjából hasonló letöltési sebességeket kapunk (na jó, az átlagnál is a TXP felé billen pár miliszekundummal a mérleg) – olyan eltérésekről illetve különbségekről van azonban szó, amelyet maximum betárcsázós internet kapcsolatnál lehetne másodpercben mérni. (Érdemes lenne persze megfigyelni a MySQL stringeket is, vagyis hogy ugyanazon idő alatt hány lekérés fut végig az adatbázison – ehhez nem értek sajna, így ez az egyébként fontos aspektus kimarad…)

Összességében elmondható, hogy mindkét rendszer szívemcsücskévé vált, és nyilván valamiféle hibrid lenne a jolly joker, hiszen mindekttőnek megvannak a csodái és nyűgei. Alapvetően egyetértek azzal a nézettel, amely azt hangoztatja, hogy a WP elsősorban bloggerek szívét melengeti, hiszen egyszerű a használata, javarészt problémamentes, és a sablonkezelés valamint a hihetetlen mennyiségű plugin abszolút testreszabhatóvá teszi a webes megjelenést. A statikus oldalkezelés is megoldott már, ráadásul azt is el lehet egy kattintással érni, hogy ne a blog legyen a főoldalon (ezért ugyebár sokan kritizálták anno a WP-t, hát tessék, megoldották). A TXP megkíván némi felkészültséget, ám igazából az ember keze alá dolgozik sok tekintetben – és szinte szorgalmazza az egyedi megjelenést oldalsablon és stílus alakítgatási lehetőségeivel (bár természetesen a WP oldalait és stíluslapjait is lehet a felhasználói felületen alakítgatni, de a TXP oldala sokkal racionálisabb vagy inkább áttekinthetőbb, ezért jóval egyszerűbb átszabni – ráadásul egy oldalról van szó, amit kedvünkre másolhatunk, tördelhetünk, stb.).

Végül úgy érzem, hogy a két rendszer közötti döntést nagyjából három aspektus határozhatja meg: megszokás, a webhely célja, és a szimpátia (ami együtt jár a rendszerek logikájával való azonosulással természetesen).

Standard