digitális

Viszlát, Reader – most merre?

Ilyen ez az év, búcsúzik a Posterous, és most integet a Google Reader is – persze köhögött, beteg volt már egy ideje, de egyrészt benne volt a g-ökoszisztémában, így egyszerű, kényelmes megoldás volt, másrészt még így, amputáltan (lásd: megosztási lehetőségek, stb.) is rávert pár kört a legtöbb riválisra. Meg ugye a fránya megszokás is az ő malmára hajtotta a vizet. Ha valaki olyan RSS-junkie, mint én, akkor ilyenkor a kezdeti felháborodást követően nekiesik a feliratkozások kiexportálásának, és keresi, hová is lehetne átvinni a legkisebb kompromisszummal használható új környezetbe. Régen Netvibes fan voltam – már nem vagyok, így az kiesett (a dobozos elrendezés, fülezgetés már nálam nem egyenlő a jól áttekinthető, jól strukturált oldalképpel), majd maradt két opció, ami Reader-közeliséget lengetett be: a The Old Reader és a Feedly. Előbbi felvállaltan a nagy előd funkcióit igyekszik átvenni és – a kivett jóságokat – visszatenni, míg utóbbi valamiféle használható átmenetet szeretne felmutatni a Flipboard-szerű színes-szagos kvázi-magazinos megoldások és a Readerre jellemző jellegzetesen feed-olvasó felépítések között.

Első lépésben a klasszikusabb vonalat képviselő The Old Readerrel tettem próbát, és ellentéttel az index.hu szerzőjével, én egészen egyszerűen feltöltöttem a Readerből kiexportált xml file-t, majd vártam. Néhány forrást érdekes módon azonnal be is hozott, és frissített is, a milliónyi feed teljes importálására azonban 9 napot kellett várnom. 9 napot! 2013-ban, amikor állítólag az RSS már nincs is, legalábbis nem úgy, ahogy eddig volt… Az eredmény egyébként stabilan az, amit a szolgáltatás működtetői ígérnek: kicsit átszínezve, kicsit dizájnolva, kicsit funkció-gazdagabbá téve, de hőn szeretett Reader-elvünket látjuk visszaköszönni, ami a megnyugtató folytatás ábrándjával csalogat. Itt meg is állhattam volna, csakhogy a 9 nap alatt a konkurens Feedly-t is kénytelen voltam kipróbálni.

Míg a The Old Reader nem rendelkezik mobilos alkalmazással, addig a Feedly eleve innen indult nálam: táblagépre fel – könnyedén használható, érintésre optimalizált, ízlésesen látványos felülettel találkoztam. Néhány beállítást követően az is kiderült – az indexes cikkel ellentétben -, hogy akár a hagyományos listanézetet is be tudom állítani, de a Flipboardos kalandozásokat követően kicsit elcsábultam, és hagytam a Feedly ún. “magazine” nézetét, ami keveri a kiemelt képekkel operáló nézetet a listával. Színkódokkal elválasztott rovatokká váltak a csoportosított hírforrások, és egészen jól pörgethető, élvezetes felhasználói élménnyé vált az eddig listából szivornyázott információvadászat.

Ráadásul a webes felület is hozza a mobil interfész minőségét, így mire az Old Readeres jómunkás emberek emailben jelezték, hogy elkészültek minden hírcsatorna importjával, mehetek belakni új RSS-fogyasztó otthonom, már csak kíváncsiságból lestem rá a felületre (igen, ilyen hálátlan dög volnék). Szóval, a kezdeti siránkozást követően jelen pillanatban ott tartok, hogy a Reader mellett az egyébként viszonylag szeretett Flipboard is búcsúzik tőlem, mert a Feedly egy igen jól működő crossovert készített – minek pörgessek két felületen, ha egy is képes kiszolgálni? Szóval, köszi az éveket, kedves Reader, szép volt, jó volt… most meg hátha még jobb lesz. Az RSS nem hal ki veled!

Standard