blog

Vamos a la playa!

Hőség van ismét, így automatikusan érkezik az arcunkba a legkategorikusabb imperatívusz: irány a strand! És mivel a Budapesti Gyógyfürdő Zrt. jóvoltából hétfőn éppen a Dagály ad kedvezményes jegyet, hát hová máshova?! Délelőtti érkezés: tömeg. Nem kicsi, hanem amolyan “olcsó jegyre gerjedt” tömeg. Kérdés: ha minden jegypénztár üzemel, hogy tud ennyire feltorlódni a tömeg pillanatok alatt? Válasz: beléptetőrendszer. Nem tudom, hogy ezt a beléptetőrendszert a hajdan elhíresült (akkor még szimplán) Deutsch Tamás-féle rendszer átmentett változata-e, mindenesetre nem az életre szabták, annyi bizonyos. Ha sikerül végigállni a sort, akkor az ember kap jegyet és karszalagot. Normális esetben (lásd, pl.: Csodák Palotája) ez bőven elég, hiszen a karszalag vonalkódjával szépen nyílnának is a kapuk. Nem itt!

A diákmunka jobb kihasználása érdekében három kapu is működik, ahol 1) felhelyezik a karszalagot az ember karjára, maximálisan rendeltetésszerűen; 2) a jegyen lévő vonalkódot lehúzzák a kapu érzékelője előtt; 3) beléphetsz a tömeg nyomásától és saját várakozásodtól megsokszorozódott lökhajtással a fürdő területére. Utána persze árgus szemekkel figyelő biztonságiak kukkolják a csuklókat, vajon ott villan-e a lilás színezetű szalag… Ezt sem értem. Ilyen beléptetést követően, vajon lehet bliccelő?

Oké, dél van, együnk. Van itt minden, és strandhoz mérten egészen kulturált kivitelben, uccu neki, vásároljunk. Mit? Kötelező strand menü: pl. hekk, sültkrumpli, esetleg saslik. Itt jön a frász: hogy lehet max. 2000 forintos végösszegnél 500 forintot csalni?! Egyszerű: két adag helyett tessék hármat beütni, majd a kenyeret is duplázzuk papíron, stb. Szemben ülő hölgy lecsós húsa viszi azért a pálmát: lecsó is van, rizs is van, de ohne hús… Hát, erről ennyit – már látom is lelki szemeim előtt a sok külhonit, amint mélyen kénytelen a zsebébe nyúlni mifelénk. (Nyugi, esze ágában sincs újra idelátogatni!)

Csak nézek, és nem értem: állandóan panaszkodik a tisztelt fürdős társaság is a bevétel csökkenése miatt, de amerre nézek csak átverést, koszt, rendezetlenséget látok. “Természetesen” eszébe sem jut a mívelt főknek, hogy talán erről elsősorban éppen ők tehetnek. Nem pénz kérdés ugyanis a legtöbb hiányosság. Az ember inkább rácuppan a strandra éppen ideális új Jack Reacher-regényre, és mélyen beletemetkezik a fák hűvösében. Legalább a levegő kellemes.

Visszafelé pedig sikeresen lekéstük a BKV hajójáratát, merthogy 10 kerek perccel a menetrend előtt elevickélt a stégtől…

Standard