blog

V mint “vajon mi ez?”

Azért jó bosszúfilmet csinálni, mert tuti, hogy a közönség minden egyes tagja valaha valamiért már szeretett volna nagyon durván bosszút állni, és ha másképpen nem is élte ki eme késztetését, hát fantáziájában ötször felrobbantotta már az illetőt/intézményt/világot/stb. Erre jó apellálni, mert ugye a nézői azonosulás, tetszik vagy sem, megalapozza egy film sikerét. Nem úgy a V mint vérbosszú (V for Vendetta) című álarcosbál, amiben bár tobzódnak a kedvencek (Natalie Portman, Stephen Fry, John Hurt, Stephen Rea), ügyes a kameramunka, jó a zene, de az ideológiája valamiért nagyon bűzlik. Biztos öregszem, és már akkor sem leszek vérgőzös lázadó, ha nagyon beleélem magam, és felturbózom a véralkoholszintemet odáig, hogy bármi lehetnék, és még ha szeretek is eljátszani az elnyomó rendszerek földről történő elsöprésének puszta gondolatával is, az eszközök biza számítanak. V-nek azonban nem. És súlyos szemiotikai-ideológiai tévedések hálójába keveredvén ezen bukik a sztorija is, amit sikerült egyébként a képregény-idétlenség kockaságába folytani Guy Fawkes-ostul, parlamentestül, Nagy Testvérestül – pedig ez utóbbi nagyon édes filmes hivatkozás.

Merthogy Nagy Testvért ehelyütt az a John Hurt játsza képernyős medialitásában, aki anno az 1984 című filmes opuszban Winston Smith alakját véste az agyamba hihetetlen megszemélyesítésében. Plusz pont a castingnak! Stephen Fry is kitűnő szerepet kapott – sajátos öniróniával tűzdelve: úgy szexuális preferenciáját, mint televíziós felvillanásait illetően. Persze Stephen Rea sem kerülheti el ír származásának filmbéli referencialitását: a Síró játék Fergusa még mindig ott csillog a játékában, pláne, hogy a fiktív élettörténeti vonulat megint a ködös Albionba irányította figuráját a smaragd szigetről…

a terminátorság fogalmát újradefiniálva tulipánosfanfanozik…

Natalie Portman Evey-je viszont, bármennyire is szeretve vagyon a tisztelt színésznő, nem tud meggyőzni arról hogy 1. nem veszi észre a szép szemével és zenére vájt fülecskéivel, hogy ki is lészen fogvatartója abban az ominózus részben, amikor ugyebár önkonverzióval szülei örökségébe kényszerül lépni; 2. a stockholm-szindrómát nem létezőként kezelve simán beleszeret a Sikoly-maszkszerűséggel brúszlíző betmenbe, aki a terminátorság fogalmát (miszerint tűzből lépünk ki, mert a titánötvözetet az nem oldja, csak megedzi, ettől leszünk igazán ellenállóan elgyötörhetetlenek) újradefiniálva tulipánosfanfanozik…

Szóval bármennyire is tetszetősek az apró részletek, a teljes kép valahogy nem képes összeállni, és kénytelen vagyok azt mondani, hogy ez általában így van akkor, amikor valamilyen minőségben feltűnik a Wachowskifivérek neve egy film stáblistáján. És azt sem értem, hogy a film legfelemelőbbnek szánt jelenetében a parlament melletti teret benépesítő tömeg hogy nem sérül meg, amikor a tőlük pár méterre szanaszét robbanó épületegyüttes Big Benestül az arcukba röppen… de ez csak a valóságillúziót rombolja, és miközben a bosszú-gőz szelepei hirtelen megadják magukat a túlnyomásnak (micsoda társadalmi allegória lészen ez), talán nem is olyan érdekes ez a földhözragadt megfigyelés.

A személyes bosszú társadalmi-politikai szintre történő emeléséről pedig megvan a magam pszichopatológiailag formált véleményem – sajnálatos, hogy itt éppen ez a mozzanat adná a történet mozgatórugóját és apropóját. Pedig annyira akartam én szeretni ezt a filmet…

Standard

V mint “vajon mi ez?”” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. sharkfur szerint:

    Háth…Számomra, mielőtt megnéztem a filmet anno, sokmindent jelentett. V,mint VAO-Érdekesnek tűnik… V, mint Valahonnan le kéne tölteni../ez csak amolyan álmodozás…nem töltünk le semmit, mert illegális./,akkor.. V, mint Valószínűleg tele van látványos elemekkel, valamint V, mint “Vazze”-azon a maszkon még röhögök pár sort. Folytathatnám a felsorolást, de hosszú lenne…
    Lényeg a lényeg, a film megnézése után leredukáltam a listámat: Olyannyira “VÉ”, hogy egyszerre 4 db is jut egyetlen helyre… V, mint Végre Valahára Vége Van…Olyan, mint a Törökméz. Vársz rá, alig várod, hogy odaérj a majálisra, és vehess…aztán amikor a szádba kerül, csak szidod, hogy milyen tömény, és még a szájpadlásodra is felragadt..

Hozzászólások lezárva.