digitális, könyv, kult

Többet olvasunk

A hír szerint:

2012-ben eddig minden száz eladott papírkönyvre 114 letöltött e-könyv jut a világ legnagyobb online könyvesboltjában, az Amazonon. A Kindle e-könyv-olvasó gyártója szerint a statisztikában benne vannak azok a könyvek is, amikből nem létezik elektronikus verzió, az ingyen letölthető e-könyveket viszont kihagyták. Az áruház amerikai és brit verziójában egyaránt a digitális kiadványok vették át a vezetést az eladásokban, és az Amazon szerint a Kindle nem kevesebbet tett, mint hogy elhozta az olvasás reneszánszát. (via Index)

Miközben folyamatosan azt hallani mindenünnen, hogy egyre kevesebbet olvasunk, vagy a televízió elveszi az időt, gyarmatosítja az agyat, vagy éppen az internet, a Facebook és társai lopják az értékes perceket-órákat a korábban elsődleges kultúra közvetítőnek tartott könyvek forgatásától, saját környezetemben is azt vettem észre, hogy az olvasás koránt sincs kiveszőfélben – sőt! Magamat emlegetni persze messze nem reprezentatív felmérés, de egészen pontosan kétszer annyi könyvet olvasok, mióta Kindle nélkül ki sem teszem a lábamat, mint annak előtte (pedig szeretem azt gondolni, hogy korábban is egészen tetemes mennyiségű könyvet fogyasztottam).

Miközben folyamatosan a vészharang kongatásába belefeledkezve ordibálják a fülünkbe, hogy az e-könyv megöli “A Könyvet”, a tapasztalat – és a fenti idézet egyáltalán nem az a bizonyos fecske, aki nem képes nyarat varázsolni – azt mutatja, hogy ez a sirám csak akkor állná meg a helyét, ha “A Könyvet” nyomtatott termékként definiáljuk. Sértődjön, aki sértődni kíván, aki összemossa a matériát a fogalommal, az sírjon is tovább. Maradjunk annyiban, hogy a könyv nem két borítólap közé gyűjtött lapok sokaságát jelenti. Aki most a könyv szaga argumentummal próbálkozna: spricceld be a Kindle-t egy kis könyvszag-spray-vel, és máris látod, nincs áthidalhatatlan probléma.

Miközben folyamatosan azt halljuk a kultúra féltőitől, hogy az internet leszoktatja az embereket arról, hogy figyelemmel adózzanak hosszabb szövegeknek, azt tapasztaljuk, hogy a regény, ahelyett, hogy átadná helyét a “posztoknak”, köszöni szépen, tökéletesen elvan, jól érzi magát, és még virágzik is. Úgy tűnik, az internet (a jelen antagonistája) egyáltalán tudta meggyőzni az embereket arról, hogy csak és kizárólag a kisebb terjedelmű, rövid időtartamot követelő szövegekre legyenek kíváncsiak. (Nem mintha akarta volna. Nekem legalábbis nem szólt erről – bár a kultúra féltői és őrzői nyilván kiváltságos helyzetben vannak, ők észlelték ezt a hátsó szándékot.)

Miközben folyamatosan azt halljuk, hogy a könyvkiadás haldoklik, a tények mintha nem ezt igazolnák. Ha ugyanis növekvő igény mutatkozik a könyvekre, akkor nem nevezném hullócsillagnak a piacot. Ja, igen, elnézést, a 21. században tessék megszokni, hogy a könyv már nem csupán nyomtatott termék – lásd fentebb. Mert ha az e-könyveket is számoljuk, bizony növekvő, szélesedő piacról van szó. Éppen kegyelmi állapotban van szerintem a magyar nyelvet dédelgető könyvkiadás – ha most lép, és értelmes, használható e-könyvpiacot talál ki, nyerhet. Nem is kicsit. Ha késlekedik, ha nem képes megújulni, elveszett. Az, hogy nem ismerjük az új piacot, nem érv. A 21. században járunk, ahol a fránya, antagonista internet segíthet. Ahogy az Amazon példája mutatja, segít is. Ahol tud. Mint a jó úttörő.

Miközben folyamatosan azt halljuk, a jövő fiataljai számára az olvasás a múlt felesleges passziói közé tartozik, vegyük észre, hogy a fizetőképes kereslet, az e-tartalmak iránti igény generálói pontosan ők. Következésképpen igenis megvan a jelen generációjában is az olvasás iránti vágy. A kultúra féltőinek legnagyobb feladata szerintem éppen ebben áll: tessék kielégíteni ezt az igényt! Ne papoljanak arról, hogy ez meg az mennyi időt vesz el az olvasástól, vagy egyes eszközök szerintük miként gyilkolják az agysejteket (egyébként megérne egy tudós misét, milyen fél- és dezinformációk, nettó tájékozatlanságok lapulnak meg a féltő szavak mögött!) – tegyék lehetővé, hogy már a ma fiataljai lubickolhassanak a jobbnál jobb olvasnivalókban. Igen, e-formátumban is. És egyre inkább abban. Egy Kindle nem csinál nyarat – de több van.

Standard

Többet olvasunk” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: Kell-e az e-borító? · DragonWeb

Hozzászólások lezárva.