film

Ludwig van Ayers

A szólistaVan valami őrült dimenziója a matematikának és a zenének, ami unos-untalan táptalajt szolgáltat végtelenül emberinek nevezett történetek fabrikálásának – persze mindig a normalitás oldalán elmesélve, pláne ha filmről van szó. Talán a bonyolult rendszerek, amelyeket a két terület (a görögöknél még művészet volt ugyebár mindkettő, talán nem véletlenül) működtet, az a betekinthetetlen világ, amelyet csak a beavatottak, a megszállottak ismernek, vonzza az embert, aki csak egy ici-picit akar érteni az egészből, számára már az is egy új világ. Steve Lopez Los Angeles-i újságíró téma után kutatva, véletlenül találkozott Nathaniel Anthony Ayers-szel, aki zavaros hadarása közepette megemlítette a Julliard szót, amit nyomnak vélve Lopez kideríti, hogy Nathaniel tulajdonképpen egy páratlanul tehetséges, mi több, zseniális, ám segítségre szoruló zenész, aki az ígéretes indulást követően egyszerűen eltűnt. Lopez segítségével a Beethoven-megszállott Nathaniel a figyelem középpontjába kerül, a skizofrén állapotban lévő zenész istenként tiszteli őt, de ahogy az lenni szokott az emberi történetekkel, még Hollywoodban sem tud minden teljesen happy end lenni. Nem, tragédia nem történik, sőt, valójában minden rendben is van, de feloldozást, tanulságot soha nem az őrület oldalán vonhatunk le, csak a nagyon is hétköznapi, a normalitás keretei között mozgó fő narratív nézőpont alapján: így bár Nathaniel élete valóban pozitív fordulatot vesz, tulajdonképpen Lopez morális fejlődéséről szól ez a történet.

Bővebben…

Standard
előadás, kurzus, vizuális

Vak hallucinációk

A vakság problematikája már a kezdetektől központi szerepet tölt be a vizuális kultúra tudományterületén, ahol persze rendszeres utalásokkal élnek korábbi filozófiai fejtegetésekre. Többnyire elméleti lehetőségként, néhol metaforaként, netán strukturális pontként tárgyalják az eredendően dichotómiaként beemelt vakságot a látásra épülő területen, éppen ezért talán érdekes lehet meghallgatni Oliver Sacks előadását egy 18. században regisztrált, Charles Bonnett elnevezésű szindrómáról, melynek lényege, hogy gyengén látók és vakok produkálnak vizuális hallucinációt anélkül, hogy mentális képességük bármi csorbát szenvedett volna, vagy gyógyszer illetve más tudatmódosító szer hatása alatt állnának. A helyzet ugyanis az, hogy minél nagyobb fokú a vakság, az agy látásért felelős területe annál inkább hiperktívvá válik, és ennek következményeképpen keletkeznek vizuális hallucinációk. Néha nem is akármilyenek: a rajzfilmszerű hallucinációknak például külön területe van az agyban!

Standard
digitális

Adatok, adatok, adatok

Az alábbi rövid előadásban Tim Berners-Lee arról beszél, mi a következő lépés az internet életében, és ha valaki figyelemmel követi a trendeket, akkor nem fog meglepődni azon, hogy előadásában az ún. kapcsolt adatokat (linked data) evangelizálja.

Az egész kocepció aktualitása pedig az amerikai kormány által megnyitott interneten elérhető adatközpont, a Data.gov, ami Obama elnök ígéretéhez híven betekintést enged a kormányzati munka során használt adatok tengerébe. A kérdés már csak az, hogyan használja az egyszeri polgár a nyers adatrengeteget – de már erre is indult kezdeményezés.

Annak érdekében ugyanis, hogy bárki könnyedén hozzáférhessen és emberi nyelvre fordítva netán értelmezni is tudja az adatokat, amikre éppen szüksége van, vagy egyszerűen kíváncsi, a Google, az O’Reilly Media, a TechWeb és a Sunlight Labs versenyt hirdetett fejlesztők számára, hogy készítsenek olyan okos és ügyes kis alkalmazásokat, amelyek elősegítik az adatvizualizációt és általában a felhasználhatóságot. Az Apps for America 2 céljai közé tartozik, hogy olyan alkalmazások szülessenek, amelyek egyrészt olyan adatrétegeket tesznek láthatóvá és használhatóvá, amelyek eleddig esetleg nem kerültek elő semmiféle összefüggésben, bár nyilván részét képezik az adatbázisnak; másrészt hogy kiállva az idők próbáját is, látványos és érdekes módon prezentálják az előbányászott adatokat és adatkapcsolatokat.

Standard