digitális

Prezi Last

Lelkes levelek érkeznek mostanában az egyik kedvencemtől, a Prezitől, amelyekben arról adnak hírt, hogy meghallgattatott a felhasználói bázis (You spoke, we listened), és olyan fejlesztések eredményét tárják most elénk, amitől lehidalunk. Alap hibám, hogy early adopter vagyok rengeteg területen, imádom, ha a saját munkafolyamataimat is meg tudom néha újítani, szeretek újat mutatni előadásokkal, prezentációkkal is, így a Prezi általában jól tud jönni, pláne ha épp valami újdonsággal segítenek. Számomra teljesen természetes volt, hogy a működő Edu licencemmel rácuppanok a Prezi Next elnevezésű újdonságra, bár már ott le kellett volna állni, amikor világossá vált, hogy a “sima” Prezi (Prezi Past?) tartalma nem importálható, nincs átjárás a két felület között. De mivel látványra, sablonkezelésre tényleg annyira könnyednek és látványosnak bizonyult az új verzió, hát – botor mód – azonnal nekiveselkedtem a most zajlott konferenciánkra készült előadásom vizualizációjának (éljen az időszűke!), hogy pillanatok alatt sikerült egy értékelhető, nem túl csicsás, nem túlzoomolt, nem túlmozgatott, ám mégis mozgalmas alapot összerakni. “Öröm és bódottá” – csak hogy még nagyobb legyen a hullámvasúton a lejtő. Mivel filmekről beszéltem, szükség volt néhány klipre, hogy megmutassam a közönségnek, pontosan miről is beszélek. Csakhogy: a sima, ingyenes licenccel nincs lehetőség videó feltöltésére. (Gyors megjegyzés: nem célom megkérdőjelezni akár a Prezi, akár más financiális megfontolásait, pláne, ha hagyják, hogy bizonyos dolgokat ingyen tudjon az ember használni. De: mégis mi a fészkes fene indokolja, hogy ugyanazon licenc alatt a két felület, a régi Prezi és Prezi Next totál más jogosultságokat ad? Milyen felhasználói elégedettségre tetszenek számítani? A felületen egyszerűsítünk, a jogosultságon bonyolítunk?) Oké, végülis megtaláltam a Vimeo-n egy szabadon beágyazható verzióját a megálmodott matériának, eddig a beillesztések mentek, ha van internet kapcsolat. Na, kérem, itt az sem: kizárólag a YouTube-ról illik dolgozni. (Ez lenne a Next? Ez inkább Back…) Rendben, nézzük a YouTube-ot. Siker, megvan, simán beillesztem, de már morcos vagyok.

Bővebben…

Standard
digitális

Gingko, avagy a moduláris írás dicsérete

Gingko

Állandó visszatérő témám a megfelelő írást elősegítő szoftver, főleg így, még a szakdolgozatírás őszi időszakában. Mostanában jelent meg a Gingko névre hallgató, webalapú alkalmazás, ami végre mindenki számára elérhetően, közérthetően és egyszerűen csinálja azt, amire régóta áhítoztam: a moduláris írást-szerkesztést. Ez annyit tesz, hogy elősegíti azt a fajta gondolkodásmódot és szerkesztési elvet, ami szerint kisebb részekre felosztva kell, akár non-lineáris szisztémában haladni az írással, nem pedig az elejétől a végéig tartó ívet bejárva. Így nem csupán a szerkezetet tudjuk okosan építeni, vagy menet közben átstrukturálni anélkül, hogy az egész szöveget össze-vissza szaggatnánk, elvarratlan szálakat hagyva az egyes részek között, hanem látványosan, követhető módon tudjuk az argumentációt építeni, át tudjuk tekinteni az arányokat, azonnal a kívánt részhez tudunk ugrani, és ahhoz a témához írunk hozzá, amin épp dolgozunk, anélkül, hogy a fókuszt elveszítenénk azáltal, hogy görgetünk le-föl.

Bővebben…

Standard
digitális, előadás, web

Prezentáció – a hagyományos megoldásokon túl

Sokszor és sokféleképpen kerül elő a téma – szemináriumi kiselőadásoktól kezdve tudományos konferenciáig mindenhol alapvetően fontosnak tartom, ki milyen vizuális segédanyagot használ fel mondandójához, pláne, hogy hogyan. Sajnos azt látom többnyire, hogy bármily átgondolt és szépen csiszolt is egy-egy előadás, magára a diákra/prezire kevés idő jut, így valójában maximum kisegítő, mankó jellegű kényszermegoldásként (több esetben is hallottam már: “kötelező nyűgként”) jelennek meg a pontozott listás részek, karöltve a több mondatos idézetekkel. Nem vagyok a PowerPoint vs. Prezi vita híve, mert szerintem mindkettővel lehet kiemelkedően jót alkotni (kétségtelen, hogy a Prezivel gyorsabb és látványosabb az eredmény) – minden azon múlik, van-e ötlet, van-e indíttatás egy igazán figyelemfelkeltő és a figyelmet fenntartó perezentáció elkészítésére. Mivel mindkettő előnyeiről (és talán hátrányairól is) szóltam már, így inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy szerencsére van további alternatív lehetőség is kitűnni a tömegből – ráadásul ingyen, és úgy, hogy az elkészült munka mindig kompatibilis lesz a bemutatáskor használt eszközökkel (ebben eddig ugye a Prezi vitte a prímet). Borzasztó egyszerű a képlet: böngészőben működtethető, html+css+javascript alapú, könnyen programozható prezentációt kell kiókumlálni! Nem kell megijedni, nem fáj az annyira…

Bővebben…

Standard
digitális

Zen írásmód

Már merengtem egy sort anno azon, milyen jó is, ha az ember rendelkezésére áll egy letisztult, a külvilágot és minden zavaró tényezőt kiszorítani képes szövegszerkesztő szoftver, ami pont annyit tud, amennyire szükség van: lejegyezni a gondolatokat. Akkor az OmmWriter volt az az eszköz, ami képes volt megközelíteni ezt, és bár továbbra is azt gondolom, nagyszerű termék, sajnos kissé (értsd: indokolatlanul nagyon) felpörgeti a processzort – írtam a fejlesztőknek is erről, akik már tudtak a problémáról, viszont sajnos azóta sem sikerült kijavítaniuk (vagy inkább az iPad-verzióra gyúrtak). Más, hasonlóan nagyszerű szoftver után néztem, és pont kifogtam azt a pillanatot, amikor az eddig pénzért megvásárolható ZenWriter ingyenessé vált! Többet tud az OmmWriternél, jóval több beállítással és testre szabható funkcióval bír, ráadásul egy kis netbookon is szép csendben fut – az élmény pedig hasonlatos a riválishoz: írás közben eltűnik minden menüpont, keret, csak a szöveg és az író marad kettesben, illetve egy chillout hanganyag, és a tetszés szerint variálható, halvány (vagy erősebb – beállításfüggő) háttér, semmi más. A szoftver elnevezése mindent elmond – kiváló koncentrációt elősegítő eszköz!

Standard
digitális, egyetem

Kalóz felsőoktatás

 

Nem finanszírozza tovább az oktatásban használt Microsoft-licencek megvásárlását az állam, ezt a tételt Magyarország következő évi központi költségvetésébe már nem is tervezték be. Az amúgy is jelentős forráshiánnyal küzdő középiskolák és felsőoktatási intézmények számára a Linux jelentheti az alternatívát. Márciustól csak illegálisan használhatják a Microsoft termékeit, kivéve, ha maguk fizetnek érte.
[…]
Az NFM közleménye hozzátette, a jövő évi költségvetésben a Tisztaszoftver program költségeit már nem tervezték be, így az érintett oktatási intézmények csak 2012. március 1-ig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket. Az iskoláknak tehát alig több mint 2 hónapjuk van, hogy megoldást találjanak a problémára. (forrás: eInclusion.hu)

Nem az a baj, hogy a nyílt forráskódú operációs rendszerek és alkalmazások végre labdába rúghatnak, hanem az, hogy nem fognak. Ugyanis nincs szakmai előkészítése a váltásnak, sem technikai/üzemeltetői, sem oktatási oldalon. Ennek pedig csak az lehet az eredménye, hogy a felsőoktatás (és természetesen a közoktatás is) illegalitásba terelődik szoftverhasználatilag, ugyanis senki nem gondolhatja komolyan, hogy március 1-től mindenki fogja magát és egy friss formatot követően valamelyik Linux-disztrót telepíti vidáman. És ne tessék nekem azzal jönni, hogy minden Windows-ra írt programnak van Linuxos alternatívája: nem, ez így, ebben a formában egészen egyszerűen nem igaz. Vannak területek, ahol szerintem is nagyjából fájdalommentesen át lehetne állni – megkockáztatom, sokan észre sem vennék a változást. Vannak azonban olyan területek, ahol egyszerűen mission impossible. Mivel azonban globálisan kell gondolkodnia az intézményeknek, ez a hibrid megoldás az eddigi költségek és gondok többszörösét jelenti. Jelentkezzen az az intézmény/vezető, aminek/akinek ez ínyére van, vagy egyáltalán vállalni tudja… Mire valamelyest talán sikerült eredményt elérni a legális szoftverek terjedése ügyében, most sikerül hosszú időre kitűzni a kalóz zászlókat a felsőoktatási intézmények épületeire.

Standard
digitális

Az írás igazi nulla foka

Ha az ember foglalkozásából kifolyólag elég sok időt tölt szövegszerkesztő előtt, akkor egy idő után kialakulnak azok a letisztult (vagy kevésbé letisztult) folyamatok, amelyek persze különleges igényeket is megfogalmaznak: többnyire az derül ki, hogy a mindenféle extrák, úgymond kényelmi többletszolgáltatások éppen a kreatív írás ellenében nyilvánulnak meg – egész egyszerűen zavaróak, elvonják az ember figyelmét. Nem azt mondom ezzel, hogy a “komolyabb”, mindenféle szerkesztési lehetőséggel felszerelt alkalmazások éppen azt nem teszik, ami a dolguk (ti. segítik a szöveg írását és szerkesztését), hanem azt, hogy amikor az ember éppen egy gondolatmenetet épít fel, jobb, ha egyedül van azzal a formálódó gondolattal, amely éppen formát készül ölteni, mint hogy azzal foglalkozzon, hogy épp félkövér vagy dőlt formázással írjon egy kifejezést, vagy hogy a megannyi szerkesztési, külsőségnek mondható problémával bajlódjon.

Bővebben…

Standard