könyv, publikáció

A színpadtól a színpadig – új kötet az AMERICANA eBooks-tól

Dráma és színháztudomány iránt hevesen érdeklődők, figyelem: Kurdi Mária és Csikai Zsuzsa szerkesztésében, az AMERICANA eBooks gondozásában, Marvin Carlson írásaiból válogatva megjelent A színpadtól a színpadig című kiváló kötet! Megint nem lehet mást mondani, mint hogy hiánypótló könyvről van szó, hiszen ilyen kompiláció magyar nyelven egészen biztosan nem született még, pedig igény mindenképpen lett volna rá. Ahogyan Kurdi Mária megfogalmazta,

Ezek a szövegek 1990 és 2011 között születtek és keresztmetszetet nyújtanak az ezredforduló színháztudományának olyan kérdéseiről és folyamatairól, mint a színházszemiotika, interkulturalitás, többnyelvűség a színpadon, a történelem újrajátszásai, az előadás eseményszerűsége és a performanszok világa a posztstrukturalista elméletek kontextusában.

A projekt érdekessége egyébként többek közt az is, hogy maga Marvin Carlson fényképekkel, adatokkal és tanácsokkal segítette a munkát, és ha minden igaz, ő is nagyon várta a megjelenést, ami igazán megtisztelő. Ahogy az már lenni szokott, a kötet e-könyves és puhafedeles változatokban is elérhető: a Kindle és az .epub verziók továbbra is ingyen letölthetők és megoszthatók, a nyomtatott változat pedig tudományos szakkönyvhöz képest igen kedvező áron érhető el. Minden további információ megtalálható a kötet oldalán!

Standard
digitális, egyetem, publikáció

Szűts Zoltán: Egyetem 2.0

Mindig nagyszerű és örömteli dolog, ha olyan témában akad az ember értő és alapos szövegre, amiről itthon, magyarul viszonylag keveset olvasni. A web 2.0 és az egyetem, illetve felsőoktatás viszonyának taglalása rendszerint maximum egy-egy újságcikkig jut el, holott egyre égetőbb kérdések merülnek fel a témában, amelyek mellett vétek lenne szótlanul elmenni. Szűts Zoltán legutóbbi kötetéről már írtam korábban, most azonban itt az újabb, ráadásul ingyenesen letölthető és terjeszthető könyve, az Egyetem 2.0, ami a Kodolányi János Főiskola kiadásában jelent meg. A szerzői kulcsszavas összefoglaló szerint

Tömegek bölcsessége, torrent, plágium, MOOK, Wikipédia, digitális demencia, hosszú farok, mashup, Facebook nyilvánosság, digitális kultúra = Egyetem. 2.0

és hogy maga a kiadás jellege is passzoljon a tematikához, elektronikus verzióban érheti el minden érdeklődő olvasó a kötetet – eredetileg pdf-ben, azonban mivel én jobb szeretem a Kindle képernyőjén olvasni az újdonságokat, készítettem belőle egy arra való változatot is, ami szintén keringhet szabadon a hálón!

Standard
digitális, folyóirat, publikáció

A markdown beleszól az elméletbe

Már régóta foglalkoztatott az, hogy a kedvenc web alapú írásmódom, a markdown (aminek segítségével például a jelen szösszenetet is elkövetem, így, folyamatos jelenben) miként változtatja meg magát az írás modus operandiját, és mindezt hogyan lehet elméleti keretek közt taglalni, hiszen ez – és a mellette felsorakoztatható egyéb, hasonló elven működő technikák sokasága – valami egészen más alapra helyezi a digitális írás mibenlétét. Szűts Zoltán kért fel még tavaly, hogy az Irodalomismeret számára írjak valami irodalom és digitális kultúra függvényében értelmezhető tanulmányt, így adódott a lehetőség, hogy átgondoljam, mégis mi köze egy szövegbeviteli módnak az irodalomelmélethez. Minél többet foglalkoztam a témával, annál inkább világossá vált, hogy igen sok: a markdown tökéletes példája annak, ahogy a klasszikus hipertext magába építi a programnyelvi szintet is, és így önmaga tipográfiai-megjelenési kontrolljaként is működik, tehát a szöveg bevitele és megjelenése nem a szövegszerkesztő interfész parancsaitól függ, hanem magából a szövegből ered. Tökéletes példája annak, amit Jacques Lacan úgy fogalmazott meg anno, hogy “nincs metaszöveg”. A tanulmány letölthető az Irodalomismeret oldaláról, vagy alant olvasható.

Dragon Zoltán: Az írás algoritmikus foka by dragonweb

Standard
folyóirat, publikáció

Žižek vicceiről az Apertúra Magazinban

Anno, amikor megtudtam, hogy összegyűjtik Slavoj Žižek vicceit egy kötetbe, azonnal előrendeltem az Amazonon, mert olyan nincs, hogy ez a könyv ne legyen ott a polcon (ahová nem biztos, hogy eljut, mert ott bóklászik az asztalokon, táskákban, kiránduláson, stb. – állandóan bele-belepillantok egy-egy teoretikus kacajra), és múlt csütörtökön, ahogy hazaértem Szegedről, már ott is figyelt a csomag az ajtó előtt. Azonnal végig kellett olvasni, és nem bírtam ki, hogy ne írjak róla: mégis csak ritka, hogy ez ember annyira élvezi az okosságokat, hogy fellelkesül tőlük – merthogy bár tényleg viccek sorjáznak a kötet oldalain, azért Žižek soha nem öncélúan poénkodik, és ezek a poénok túlnyomó részt egy-egy kemény diónak bizonyuló filozofikus vagy pszichoanalitikus terminus vagy probléma esszenciájaként funkcionálnak. A szerkesztő, Audun Mortensen, igen alapos munkát végzett egyébként: minden egyes vicc rendesen dokumentált, tudós kiadványnak megfelelő formátumban, hogy aki kedvet kap hozzá, kövesse csak vissza a poén útját, és merüljön el a köré szőtt kontextusban – előtte persze azért jól röhögje ki magát, ha épp jól esik neki egy-két obszcén, frivol, vagy klasszikus zsidó-, illetve komcsiviccet fogyasztva úgy tartja úri gusztusa. No de részletesebben az Apertúra Magazin hasábjain mondom el, miért kell azonnal olvasni ezt a könyvet! (És az sem titok immár, hogy Žižek-tavaszt tervezek, lesz még ugyanott szó a jó öreg szlovén akadémiai rock sztárról!)

Standard
digitális, könyv, publikáció

Egyre “felhősebb” napok – írásom A világhálóba keveredett ember c. kötetben

Amint arról többször is hírt adtam, tavaly év végén megjelent a széles közönségnek szánt A világhálóba keveredett ember című esszékötet, amibe volt szerencsém elkövetni egy rövid szösszenetet. Ezt most meg is osztanám mindenkivel, leginkább azzal a hátsó szándékkal, hátha többen is kedvet kapnak ahhoz, hogy ha eddig még nem tették, most beszerezzék a kötetet, és elolvassák, hogy a rendkívül széles palettának számító szerzői gárda hogyan viszonyul ahhoz a kérdéshez, hogy miként változott meg az élete az internet színre lépésével. Ízelítő az ELTE Reader oldalán, mindemellett érdemes követni a folyamatosan frissülő Facebook-oldalt is.

Standard
digitális, publikáció, web

Recenzióm Szűts Zoltán A világháló metaforái c. kötetéről

Nehéz a recenzens dolga, amikor kénytelen úgy kezdeni írását, hogy a vizsgált opuszra nem lehet mást mondani, mint hogy hiánypótló. Mit lehet ezt követően írni még – hiszen az olvasónak, a téma iránt érdeklődőnek nincs más dolga, mint sürgősen beszerezni a szóban forgó kötetet, és azonnal elmerülni benne. Ha szétnézünk a magyar nyelven írott, a világhálót, az újmédiát tematizáló publikációs felhozatalon, akkor azt látjuk, hogy kétségkívül óriási űr tátong egy olyan címke alatt, ami mindennapi életünket is egyre inkább meghatározza, valamint nálunk szerencsésebb tudományos diskurzivitással megáldott országokban éppenséggel az egyik legburjánzóbb terület. Szűts Zoltán A világháló metaforái. Bevezetés az új média művészetébe című könyve így vékony mezsgyén kénytelen egyensúlyozni: egyrészt muszáj ügyelnie arra, hogy a honi közönség érthetően, strukturáltan, értelmezve jusson az alapvető információkhoz, értesüljön a világ trendjeiről, másrészt nem vállalhatja fel a trivialitás ódiumát sem, hiszen az Osiris Kiadó kézikönyvként ajánlja a szöveget olvasóinak, azaz – egyébként teljes joggal – egyfajta hivatkozási alapnak szánják a jövő kutatóinak számára.

A recenzió további része az Apertúra Magazinban olvasható »

Standard