digitális

Prezi Last

Lelkes levelek érkeznek mostanában az egyik kedvencemtől, a Prezitől, amelyekben arról adnak hírt, hogy meghallgattatott a felhasználói bázis (You spoke, we listened), és olyan fejlesztések eredményét tárják most elénk, amitől lehidalunk. Alap hibám, hogy early adopter vagyok rengeteg területen, imádom, ha a saját munkafolyamataimat is meg tudom néha újítani, szeretek újat mutatni előadásokkal, prezentációkkal is, így a Prezi általában jól tud jönni, pláne ha épp valami újdonsággal segítenek. Számomra teljesen természetes volt, hogy a működő Edu licencemmel rácuppanok a Prezi Next elnevezésű újdonságra, bár már ott le kellett volna állni, amikor világossá vált, hogy a “sima” Prezi (Prezi Past?) tartalma nem importálható, nincs átjárás a két felület között. De mivel látványra, sablonkezelésre tényleg annyira könnyednek és látványosnak bizonyult az új verzió, hát – botor mód – azonnal nekiveselkedtem a most zajlott konferenciánkra készült előadásom vizualizációjának (éljen az időszűke!), hogy pillanatok alatt sikerült egy értékelhető, nem túl csicsás, nem túlzoomolt, nem túlmozgatott, ám mégis mozgalmas alapot összerakni. “Öröm és bódottá” – csak hogy még nagyobb legyen a hullámvasúton a lejtő. Mivel filmekről beszéltem, szükség volt néhány klipre, hogy megmutassam a közönségnek, pontosan miről is beszélek. Csakhogy: a sima, ingyenes licenccel nincs lehetőség videó feltöltésére. (Gyors megjegyzés: nem célom megkérdőjelezni akár a Prezi, akár más financiális megfontolásait, pláne, ha hagyják, hogy bizonyos dolgokat ingyen tudjon az ember használni. De: mégis mi a fészkes fene indokolja, hogy ugyanazon licenc alatt a két felület, a régi Prezi és Prezi Next totál más jogosultságokat ad? Milyen felhasználói elégedettségre tetszenek számítani? A felületen egyszerűsítünk, a jogosultságon bonyolítunk?) Oké, végülis megtaláltam a Vimeo-n egy szabadon beágyazható verzióját a megálmodott matériának, eddig a beillesztések mentek, ha van internet kapcsolat. Na, kérem, itt az sem: kizárólag a YouTube-ról illik dolgozni. (Ez lenne a Next? Ez inkább Back…) Rendben, nézzük a YouTube-ot. Siker, megvan, simán beillesztem, de már morcos vagyok.

Bővebben…

Standard
digitális, előadás, web

Prezentáció – a hagyományos megoldásokon túl

Sokszor és sokféleképpen kerül elő a téma – szemináriumi kiselőadásoktól kezdve tudományos konferenciáig mindenhol alapvetően fontosnak tartom, ki milyen vizuális segédanyagot használ fel mondandójához, pláne, hogy hogyan. Sajnos azt látom többnyire, hogy bármily átgondolt és szépen csiszolt is egy-egy előadás, magára a diákra/prezire kevés idő jut, így valójában maximum kisegítő, mankó jellegű kényszermegoldásként (több esetben is hallottam már: “kötelező nyűgként”) jelennek meg a pontozott listás részek, karöltve a több mondatos idézetekkel. Nem vagyok a PowerPoint vs. Prezi vita híve, mert szerintem mindkettővel lehet kiemelkedően jót alkotni (kétségtelen, hogy a Prezivel gyorsabb és látványosabb az eredmény) – minden azon múlik, van-e ötlet, van-e indíttatás egy igazán figyelemfelkeltő és a figyelmet fenntartó perezentáció elkészítésére. Mivel mindkettő előnyeiről (és talán hátrányairól is) szóltam már, így inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy szerencsére van további alternatív lehetőség is kitűnni a tömegből – ráadásul ingyen, és úgy, hogy az elkészült munka mindig kompatibilis lesz a bemutatáskor használt eszközökkel (ebben eddig ugye a Prezi vitte a prímet). Borzasztó egyszerű a képlet: böngészőben működtethető, html+css+javascript alapú, könnyen programozható prezentációt kell kiókumlálni! Nem kell megijedni, nem fáj az annyira…

Bővebben…

Standard
egyetem, előadás

Tennessee Williams és Hollywood

Minekutána felpörgetett eseménysor jellemzi a doktori folyamatot, tegnap például egy szemináriumra invitáltak előadni, ahol igyekeztem valamennyire összefoglalni a mondandót, persze hiába készítettem szigorú időbeosztást a tematikához, naná, hogy egy idő után rá sem néztem a papírra, és csúsztam… Sebaj, a visszajelzések alapján koherensre sikeredett az egész, amelyhez az alábbi prezit használtam – ha valakit érdekel. Hamarosan jobbnál jobb hírek és bejelentések érkeznek egyébként egyrészt a disszertáció szövegének jövőjével kapcsolatban, másrészt az AMERICANA házatájáról is!

Standard
digitális, előadás

Félévi előadástrend – fogadalom nélkül

A múlt félévben beharangoztam, hogy csak Prezit használok előadásokhoz, és be is tartottam, ami nagy szó, volt is szédülés rendesen, bár a végére igyekeztem finomabban navigálni, jobban csoportosítani a mondanivalókat – hiába, a nagy szabadságban az ember lassabban szorítja magát a logikai kapcsolatok egyértelmű hangsúlyozására. Miután manapság már rengetegen cuppannak rá a Prezire, és egyre többen temetik a PowerPoint prezentációkat, úgy döntöttem, teszek egy próbát, és az egyetemi előadások egy részét csak azért is utóbbi alkalmazással igyekszem összehozni, aztán majd persze meglátjuk, menet közben tudom-e tartani magam ehhez: vagyis nem teszek fogadalmat, csupán annyit, hogy nem fogadok meg semmit (na jó, annyit azért mindenképpen, hogy a bullet point listákat amennyire lehet, kerülöm!). Kevés időt töltöttem még a 2010-es PowerPoint-tal, de azt kell mondanom, egészen gyorsan lehet vele kellemes, látványos prezentációkat készíteni – naná, hogy első körben minden indokolatlan pörgő-forgó animációt kipróbáltam (egyébként le a kalappal a programozók előtt, egészen vagány dolgokat kreáltak, ráadásul piszok egyszerű testre szabni mindent), de majdcsak letisztul minden, mire kifundálom, milyen is legyen az egyszerű ám mégis látványos megoldás. Ami miatt azonban most az első hetekben mindenképpen próbálgatom a lehetőségeket, az a PowerPoint kevéssé emlegetett, úgynevezett “előadói nézete”, amely persze már a korábbi verziókban is ott volt, de mostanra egy nagyon jól használható irányítófelülettel is bír.

Bővebben…

Standard
digitális, egyetem, előadás

Félévi előadástrend – prezi-fogadalom

Prezi.com Múlt félévben megfogadtam, hogy ha törik, ha szakad, én mindenképpen mindmap-pel fogom végigprezentálni az előadásaimat, és örömmel jelentem, hogy ez az utolsó percig sikerült is! Az az igazság, hogy jó volt egy kicsit másképpen illusztrálni, felvezetni az adott órák anyagát, és az sem ártott (saját magamnak sem!), hogy egy követhető rendszerbe kellett szorítanom a mondandómat: vagyis nem az egyes diák határozták meg a témák csoportosításának a logikáját, hanem végtelen fehér lapra kellett csoportokba rendezni a gondolatokat, ami – tessék csak kipróbálni! – egy teljesen más gondolkodási élményt nyújt. Nyilván az újdonság varázsa miatt az első néhány óra alkalmával kifejezetten jó volt a mindmap prezentálás: ennyi idő nem csak nekem, de valószínűleg a hallgatóknak is kellett ahhoz, hogy hozzászokjanak a vázlat új megjelenési formájához. Nem tudom, mennyire fogta meg őket a módszer, vagy hogy át sikerült-e venni legalább a témák megközelítési módjából valamicskét (csak reménykedem, hogy igen), mindenesetre kétségtelen előnye volt a technikának még az is, hogy a követhetőségen és a viszonylagos vázlat készítési szabadságon túl a kurzus végén a teljes anyagot közzé lehet tenni tulajdonképpen bármilyen formátumban. Akár szöveges dokumentummá, akár színes térképpé, akár webhellyé is transzformálhatja az előadásokat az ember, de még magát a szoftvert is le lehet tölteni, és így bővíteni, átcsoportosítani, kivenni, stb. is van lehetőség.

Ášj félév, új prezentációs eszköz

Bár a mindmap-ről ma is úgy gondolom, hogy kitűnő eszköz, sok esetben hihetetlenül megkönnyíti a gondolatok szervezését, ráadásul még prezentálni is hatékonyan lehet vele, úgy gondoltam, valami látványosabbal, valami dinamikusabbal, vagy egyszerűen valami más megközelítéssel kellene folytatni ebben a félévben – már csak azért is, hogy valami újat tanuljak, és ne legyen olyan rutinszerű a felkészülés. párszor képbe került már a Prezi, de eleinte nem szántam rá túl sok időt, hogy megszokjam a minden más prezentáció készítő alkalmazástól különböző kezelőfelületet, és bár mindig is kacérkodtam a gondolattal, hogy milyen látványos lenne egy prezit bemutatni, nem vettem a fáradtságot, hogy megtanuljam a kezelését, és belevágjak a munkába. Most azonban éppen kapóra jött, hogy egyszerre két jó hírrel is megörvendeztette a fejlesztőcsapata nagyközönséget: egyrészt megújult a szerkesztőfelület, másrészt pedig új, oktatási licenszeket hoztak létre.

A szekesztőfelület

Prezi szerkesztőfelület

A szerkesztőfelület megújítása sokak szerint időszerű volt, én most kipróbáltam a régit és az újat is, és annyira nem tűnt fel, hogy nagyon elavult lett volna a korábbi működése. Tény, hogy az új felület sokkal dinamikusabbnak hat, könnyebben lehet vele variálni, piszok gyorsan lehet vele szerkeszteni, és valahogy az egész kézre áll, de azért nem mondanám, hogy a korábbi verzió használhatatlan lett volna. Rengeteg apróság került be az új verzióba, többek között YouTube videót is be lehet már illeszteni a prezentációba (a’la Google Dokumentumok, csak a Preziben nagyobb a szabadság ebben a tekintetben is), könnyebb a navigáció, és intuitívabb a menü kezelése is. A saját munkámon azt vettem észre, hogy még a mindmap-nél is gyorsabban tudok vele dolgozni, sőt, itt aztán megvalósult régi álmom, miszerint az ötleteket, legyen bármilyen formában (szavak, videók, képek, stb.), csupán egy üres felületre dobálom, majd elkezdem kialakítani a rendszert, az összefüggéseket, amiket aztán át lehet gondolni, átrendezni, átméretezni – amit nem szégyell az ember. Tudom, hogy vannak, akiket éppen ez a szertelenség zavar, és éppen ezért ragaszkodnak a bullet point listákhoz, de ha egyszer ráéreznek a virtuális asztalon történő rendszerezés ízére, nem biztos, hogy valaha visszatérnek a korábbi prezentációs módszerhez. Nem leszólni akarom a PowerPoint-on vagy Keynote-on edződött előadókat, és az ilyen formában megvalósított előadásokat – csupán jelenleg azt látom a hallgatókon is (és nem utolsó sorban magamon is), hogy valami olyan módszerre van szükség, ami leköti a figyelmet, ami látványos, ötletes, ugyanakkor limitációi sincsenek túlságosan. Megijedni egyébként egy pillanatig sem kell a fehér (vagy színezett) üres felülettől, ami megjelenik a szerkesztés elején, hiszen immár az is lehetséges, hogy ha valaki engedélyezi prezentációjának újrahasznosítását, akkor azt betöltsük, és átalakítsuk – így elég gyorsan és könnyen meg lehet tanulni a szerkesztő használatát és a látványos trükköket.

A licenszek

Prezi oktatási licenszek

Licensz tekintetében régi imám hallgattatott meg, ugyanis az is visszatartott a Prezi használatától eleinte, hogy kezdetben 50MB, majd 100MB tárhely állt rendelkezésre – belátható, hogy egy filmes témájú másfél órás előadás a filmrészletek és a képek beillesztésével ezt nemhogy felemészti pillanatok alatt, de sok esetben kivitelezhetetlen is a feladat. Most azonban oktatásban érintettek (hallgatók és oktatók egyaránt) upgrade-elhetik Prezi-licenszüket az ingyenes EduEnjoy-ra vagy a fizetős EduPro-ra, előbbivel 500MB-ra, utóbbival 2GB tárhelyre tehetünk szert. Ráadásul jár az offline prezentálás lehetősége is (csupán le kell tölteni egy zip file-ban az adott prezentációt, majd kicsomagolni, és már mehet is!) és még a Prezi logót is levették az oktatási licenszű lejátszókról, hogy egy előadás folyamán még csak ez se terelje el a figyelmet (ami óriási, gavallér figyelmesség egyébként, valljuk meg őszintén).

Nem teszek fogadalmakat, inkább csak elhatározom, hogy mi legyen a feladat, de ebben a félévben a Film Theories előadásait kivétel nélkül a Prezi segítségével fogom elkészíteni – meglátjuk, sikerül-e tartani a tempót, és az eredeti diákat át tudom-e alakítani, fel tudom-e használni, és persze prezentálható egységgé tudom-e variálni (átmásolni a bullet pointokat ugye nem sok értelme lenne…), de az első előadással lassan elkészülve nem valószínű, hogy problémám lesz. Amennyire felszabadító érzés volt a mindmap-pel dolgozni, annyira kellemes váltás ez most: még nagyobb szabadság, még látványosabb előadás – legalábbis ez az ígéret. Az új félév során kiderül!

Standard
digitális

Hogyan írna Kerouac ma?

Egy szakdolgozat-kezdemény olvasása közben jöttem rá, hogy Jack Kerouac legendás Ášton című regényének még legendásabb keletkezéstörténete a mai körülmények között már korántsem lenne az, viszont óriási reklámértéke lehetne annak, ha a Google Dokumentumok mondjuk úgy hype-olná a szolgáltatását, hogy bizony Kerouac minden bizonnyal ezt a szolgáltatást választaná a regény megírásához. Ugyanis Kerouac 120-láb hosszúságú összeragasztgatott szövegtekercse mondhatni kísértetiesen hasonlít arra, ahogyan a Google nem jelzi az oldalakat írás közben, mintegy felszabadítva az írást oldalba zárt kereteiből. Engem speciel zavar, ha nem érzékelem az oldalakat még így, virtuálisan-digitálisan is, de könnyen lehet, hogy ez csupán valami rossz beidegződés, és a Kerouac-féle proto-digitális szövegszerkesztési modell a jövő útja – ha eddig mégoly kuriózumként is volt kezelve.

Érdekes egyébként, hogyan változik saját jegyzetelési-szövegszerkesztési metódusom viszonylag rövid idő alatt: míg egy időben szövegszerkesztőbe pötyögtem be bekezdésekre osztva a meglátásokat, majd prezentáció szerkesztőkben készítettem jegyzeteket (bullet pointban szépen strukturálva), addig manapság már a “végtelenített” papír szimulációja tűnik a legszabadabb és leghatékonyabb formátumnak, amit a mind mapping módszerrel tudok leggyorsabban kiaknázni. Érdekes, hogy az első pillantásra hasonlóan végtelen üres lapnak tetsző prezi-felület is valamelyest hasonlít ehhez a formához, csak ott már a gondolati kapcsolatokat talán még nagyobb szabadsággal variálhatom. Mindenestre egyre inkább úgy tűnik, hogy a hierarchikus, poroszosan szabályozott szerkesztési-felépítési modell, majd az ebből következő lineáris előadás/bemutatás jelentős átalakuláson mennek keresztül, és a többrétegű, szerteágazó gondolati illetve fogalmi kapcsolatok vasalatlan prezentációja kerül előtérbe.

Standard