folyóirat

AMERICANA – számokban

Legutóbb nagyjából két éve csináltuk azt, hogy leültünk, és megnéztük a Google Analytics-ben, hogy vajon milyen számokat látunk az AMERICANA – E-Journal of American Studies in Hungary oldalával kapcsolatosan (értsd: érdekel-e valakit egyáltalán), hiszen a 2005-től addig eltelt 5 év nagyjából megalapozta a folyóirat látogatottságát, illetve elismertségét – szerettük volna látni, honnan hova jutottunk. Akkor megdöbbentünk, hiszen egy kifejezetten niche területről van szó, ráadásul tudományos diskurzusban fogannak a fellelhető szövegek is, így legmerészebb álmainkban sem mertük gondolni (én legalábbis semmiképpen sem), hogy akkorra már éves szinten 26000 fölé kúszott az egyedi látogatók száma az oldalon. Ezt akkor nem nagyon kommunikáltuk, csupán egy-két érdeklődő tudott az eredményről. Most ismét rápillantottam a statisztikára, és összevetettem a múltkori számadással – és ismét alig hiszek a szememnek: a számok ugyanis megduplázódtak!

americana-visits

Bővebben…

Standard
digitális, film, publikáció

Bűnök, ítéletek

A Facebookon leltem ezt a gyöngyszemet, amit mondhatnánk akár a demagógia csúcsproduktumának is, de nem mondunk, mert sajnos tényleg így van, akár tetszik, akár nem. Épp a hétvégén láttam a Végzetes hazugságok című filmet (amit ne nézzetek meg, szörnyű csalódás, holott a téma adta magát), ami nagyjából témába is vágott: a Tim Roth alakította, Hazudj, ha tudsz-ból importált nyomozó azon igyekszik, hogy egy menő Wall Street-i mágnást csípjen el, hogy végre legyen valaki, akire sikerül rábizonyítani a sok manipulációt, a kárt, amit mindenkinek okozott, de természetesen (?) nem sikerül – ő is kicsit megkerüli a törvényes bizonyítási utat, mondván, hogy ő igazán nem ártott senkinek, ellenben a fószer segédkezett a gazdasági válság kirobbantásában, és érdekelt az elhúzásában, miközben emberek milliói mennek tönkre szerte a világon. Swartz is hasonlóképpen járt el: tudta, hogy valamit tennie kell annak érdekében, hogy érvényesüljön az az elv, amit minden valamire való tudós, kutató, fejlesztő magáénak vall, és persze tisztában volt azzal is, hogy ennek érdekében bizony törvénytelenül kell eljárnia – mindezt azért, hogy cselekedetével változást hozzon el mind tudományos publikációs gyakorlat, mind pedig az ehhez kapcsolódó törvénykezések terén (erre utal az is, hogy nem értékesítette, nem szórta szét a letöltött adatbázisokat, hanem visszaszolgáltatta, és megegyezett az egyik vádlóval). Nem véletlen, hogy az Occupy Wall Street olyan szimpatikus volt az embereknek, és az sem, hogy Swartz cselekedetét is csak “kötelességtudatból” kommunikálta bűncselekményként a JSTOR (majd gyorsan vissza is lépett).

Standard
hír, publikáció

#pdftribute

✝ Aaron Swartz

Múlt hét pénteken jött a hír, hogy az ismert és elismert internet aktivista, az RSS létrehozásában, a Reddit sikerében résztvevő, az Open Library architektúráját kidolgozó, de talán leginkább az MIT és a JSTOR archívumainak feltörésével hírnevet szerző Aaron Swartz öngyilkos lett. Sokan találgatják az okokat, ahogy az ilyenkor lenni szokás, de valójában nem lehet tudni a pontos és végső döntést kialakító indíttatást. Tudjuk, hogy hihetetlen – nyilván példát statuáló – büntetést helyeztek kilátásba a 2011-es akciójáért, azonban azt is látni lehet, hogy éppen néhány nappal Swartz halála előtt például a JSTOR bejelentette, hogy több, mint 4,5 millió tudományos tanulmányt tesz szabadon hozzáférhetővé (korábban pedig megegyeztek Swarz-cal és ejtették a vádakat). Egyébként a JSTOR közleménye is arra utal, hogy szimpatizálnak elképzeléseivel, és az is látszik, hogy valami megváltozott, hiszen az open access filozófiája egyre inkább követendő gyakorlattá válik a világ minden táján, így a zárt archívumok ideje lejár.

Bővebben…

Standard
publikáció

A legradikálisabb tudományos publikációs reformjavaslat

Minden radikalizmusa ellenére is minimum megfontolásra érdemes gyakorlat, és még ha nem is lehetne teljes mértékben adoptálni a rendszert, azért jól látszik a trend: egyre több neves kutató publikálja eredményeit akár blog, akár ingyenesen letölthető dokumentum formájában. Ez az igazi open access, és tény, hogy igazán segít a tudományos diskurzus terjedésében és a dialógus felpörgetésében – pláne ezekben a vészterhes időkben.

Standard
digitális, web

OA Week 2012

Immáron hatodik alkalommal kerül hivatalosan megrendezésre 2012. október 22. és 28. között a nemzetközi nyílt hozzáférés (open access / OA) hete – egy olyan kezdeményezés-szemléletmód ünnepe, amely mára egyre inkább áthatja a tudományos publikációk világát. A lényege az, hogy a felgyülemlő tudás ne elzárva, vagy korlátozott hozzáféréssel várakozzon arra, hogy valaki (akinek van rá módja) megtalálja és felhasználja, hanem legyen mindenki számára szabadon elérhető és használható, hogy még több és persze jobb minőségű tudományos eredménnyel gazdagodhassunk mindannyian. Utópia? Néhány éve is ezt mondták, aztán egészen termetes trenddé vált: ma már sok egyetemen elvárás, hogy nyílt hozzáférésű folyóiratban vagy publikációs formában (pl. e-könyv, repozitórium stb.) jelenjenek meg az oktatók, kutatók, műhelyek tanulmányai, eredményei, és ugye nemrég Európa is emellett az elv mellett tette le a voksát.

A magam részéről ilyenkor boldogan szemlélem, hogy 2005-ben az AMERICANA – E-Journal of American Studies in Hungary online folyóirat megalapításakor a nyílt hozzáférés mellett döntöttünk, majd öt évvel később az AMERICANA eBooks indításakor is kitartottunk az elv mellett: amellett, hogy mindkét publikációs forma a maga idejében finoman szólva sem volt bejáratott vagy elfogadott, szilárd meggyőződésünk volt, hogy ez a jövő, mert egész egyszerűen nem mehet másként. Vagy rosszul látjuk, és belebukunk, ennyi. Mint látjuk, nem hogy belebuktunk, de rengeteg új tervvel bővítjük a publikációs arzenált, és az idő – szerencsére – bennünket igazolt, hiszen egyre több és több folyóirat nyitja meg nem csupán az archívumát, de a legújabb, legfrissebb számait is az érdeklődők számára: egyre nyilvánvalóbb, hogy a fizetős falak, az exkluzív körök, a kiváltságok a tudomány fejlődése szempontjából nem tartható megjelenési formák. A nyílt hozzáférés az új elit – ezt ünnepeljük most világszerte mindannyian, akik tettünk, teszünk, és tenni fogunk érte, és persze azok, akik ennek eredményeként egyre többen csatlakoznak, és hozzájárulnak a sikerhez!

Standard
digitális, folyóirat, web

NECSUS – új szabad hozzáférésű médiatudományi folyóirat

A NECS és az Amsterdam University Press közös kiadványaként indult útjára a minap a NECSUS – European Journal of Media Studies, első száma már meg is jelent “Crisis” címmel. A maximálisan szimpatikus kezdeményezés és minőségi kivitelezés is üdvözlendő – a magam módján a fő tanulmányok e-könyvesített változatával köszöntöm a szerkesztőket, sok sikert és színvonalas számot kívánva nekik, és persze nem utolsó sorban saját magunknak is!

 

Standard