folyóirat, publikáció

Elsevier vs. Academia.edu

Az Elsevier tudományos kiadó már rég a bögyömben van, de épp az Open Access hét keretében hangzott el az, hogy jó kereskedőként felismerték, merre is fúj a szél, és az eddigi gyakorlatot fokozatosan hátrahagyva, egyfajta open access irányt vesznek fel ők is. Az is elhangzott ugyanezen alkalommal, hogy nemzetközi gyakorlat az, hogy a kutató, aki valahol publikálja az eredményeit, rendszerint pre-print, azaz a megjelenés előtti állapotban lévő szövegverzióját feltölti egy-egy releváns repozitóriumba, netán megosztja azt az Academia.edu-n, hogy aki nincs olyan szerencsés, hogy a publikációt megjelenítő folyóiratot megvásárolhassa, az se maradjon tudományos eredmények nélkül. A kerekasztal egyik résztvevője még viccesen meg is jegyezte, hogy ez mindaddig járható út, amíg a kiadók is látják, mi a helyzet, és “megtűrik”, hogy a náluk publikálók a fair play szabályai szerint járjanak el. Hát, most ezt a hallgatólagos megegyezést rúgta fel az Elsevier, hiszen a hírek szerint elsöprő mennyiségű DMCA-s fenyegetőzéssel lepte meg az Academia.edu üzemeltetőit. Hosszasan lehetne elemezgetni, fejtegetni, miért káros mindaz, amit ma az Elsevier-féle kiadók gyakorlata megtestesít. Hosszasan lehetne magyarázni, mit és hogyan lehetne tenni annak érdekében, hogy az ilyen magatartást a tudományos közösség kipurgálja köreiből. Mindez felesleges. Mindaddig, amíg mi magunk, kutatók, tudománnyal bíbelődők, bölcsészek és természettudósok, gazdaság- és társadalomtudósok, orvosok, stb., nem mondjuk ki együtt, közösen, hogy eddig és ne tovább, addig az Elsevier bármit megtehet. Meg is teszi – látjuk. És akkor a permanens mantrám: kedves tudós kollégák, legyetek szívesek bojkottálni az Elseviert és a hozzá hasonlókat, és publikáljatok open access elveket a gyakorlatba ültető kiadókkal! Nem valami magasztos érdekből (olyanból soha nem tesz senki semmit egyébként sem), hanem magatokért, a saját publikációtokért, azért, hogy veletek ne játszadozhasson egy ilyen tudományellenes monstrum! Minden egyes leütött karakter, amit nekik adtok, ezt a minősíthetetlen, káros praxist táplálja. Uff!

Standard
hír, könyv

Tudósok és könyvtárasok a szerzői jog ellen?

A címben jelzett kérdés persze nettó hülyeség, de ugye tudjuk, ha valaki meggyőződéssel, ráncolt homlokkal mantrázza, az ember képes és elgondolkodik rajta, és ha az illető még befolyásos funkciót is betölt, hát még azt is képes hozzá biggyeszteni, hogy “csak tudja már” – holott… Adott egy szerző, a nálunk sem ismeretlen Scott Turow, aki a CBS This Morning műsorában promózza új könyvét, de közben rendesen alákérdeznek, és persze elő is adja, miért is gonosz az Amazon, rendesen összemosva az e-könyves üzleti praktikákat például azon meglátásával, miszerint a tudósok és a könyvtárak egyenesen eltörölnék a szerzői jog intézményét a világból, ami szerinte nyílt támadás a szerzők ellen. Minden tisztelet mellett – mégiscsak neves szerző, ügyvéd, jó dolgokat művel, plusz az Author’s Guild feje – csak megismételni tudom: nettó hülyeség, amit Turow mond, és nem pusztán a könnyebb érthetőség oltárán feláldozott egyszerűsített érvek miatt, hanem már alapvető tények szintjén is – amit azért egy menő ügyvédtől nem várna a nép.

Bővebben…

Standard
könyv

Jack Roberts: A Life Less Damnable

A Life Less DamnableEljött hát a nap, amikor megjelent Jack Roberts A Life Less Damnable c. regénye! Nagyon érdekes szöveg, több stílus és műfaj is keveredik benne, ráadásul a jól ismert szegedi utcákon, no és az Egyetem folyosóin is játszódik a cselekmény, így a helyi érdekeltségű olvasók biztosan találnak benne extra érdekességeket is. Nagy gonddal szerkesztettük a kötetet, minden közreműködőnek fontos volt, hogy ezzel a kiadással méltó emléket állítsunk a szerzőnek. Ezúton is nagyon köszönöm mindenkinek, aki a segítségünkre volt így, vagy úgy, közvetve, közvetlenül, sokrétűen vagy csak egyes munkafázisokban! Remélem, hogy a regény megtalálja a közönségét, mi igyekeztünk mindent beleadni, most az olvasókon a sor! Ilyen trailert is kreáltunk az esemény alkalmára:

A regény, ahogy jó szokásunk, teljesen open access: ingyenesen letölthető a szokásos e-könyves formátumokban, de ha valaki puhafedelű verziót szeretne, könnyedén megrendelheti azt is. Örülünk a megosztásoknak, ajánljátok másoknak is, ha tetszett, aki pedig a Goodreadsen is fent van, ne feledje el jelezni, ha olvassa! Irány a könyv oldala, jó olvasgatást!

(És hogy milyen fura az élet: Jack másfél éve ment el, majdnem napra pontosan, ráadásul a regény történetében igen fontos az október 23-i dátum. Ma értesültem arról, hogy éppen most, a megjelenés napján tartják volt munkahelyén, a St. Thomas Aquinas College-ban a The Jack Roberts Happening elnevezésű rendezvényt. Ha mindezt összeadjuk, minden a regény sikere mellett szól. Amen.)

Standard
digitális, egyetem

Open Access Week

Idén október 21-27-ig tart a nemzetközi Open Access hét, aminek keretei között igen előremutató módon az SZTE Klebelsberg Könyvtár is szervez programokat: 22-én, kedden délután 5 órától kerekasztal “A tudományos szakirodalom terjesztésének és hozzáférésnek új útjai” címmel (ide én is meghívást kaptam ott leszek), majd 24-én, csütörtökön 18:00-tól Dr. Kokas Károly tart előadás “Könyvtárak a Rubiconnál: A tudományos szakirodalmi információellátás új könyvtári paradigmái” címmel. Szerintem érdemes ellátogatni és informálódni a kérdésről, ami egyre inkább meghatározóvá válik a tudományos publikációk területén, és mi magunk is bele tudunk szólni a dolgok menetébe – csak persze nem árt tudni, pontosan mibe és hogyan is kell és lehet beleszólni. A programok is valódi open access mederben látogathatók: ingyenesek és nyíltak bárki érdeklődő számára!

Standard
könyv, kult

A copyright megöli a kultúrát?

Copyright correlates significantly with the disappearance of works rather than with their availability.

A The Atlantic hasábjain ismertetik Paul J. Heald kutatásának riasztó eredményeit, mely szerint a jelenlegi formájában is működő szerzői jog, ellentétben azzal, amit szószólói prédikálnak, bizonyíthatóan káros: jelesül, eltünteti nagyjából hatvan év könyvtermését. Ha valaki erre cinikusan kalózpropagandát kiáltana, előtte nézze meg az elképesztő adatokat, és tegye hozzá, hogy a helyzet jottányit sem javult az elmúlt idő alatt, sokkal inkább elborzasztó:

Mielőtt bárki hirtelen érzelmi kitöréssel az éterbe ordítaná, hogy “le a szerzői joggal!”, azért azt sem gondolom, hogy magát a szerzői jog gondolatát is azonnal a tűzbe kellene dobni: valószínűleg arra lenne szükség, hogy alaposan átgondolva, nem a jelen pillanat obligát piaci harácsolási metódusait szem előtt tartva új irányt jelöljenek ki a törvényalkotók a jog eme (talán korántsem véletlenül) sokat szapult területének. (Oké, tegyük hozzá gyorsan: ez az, ami nem fog megtörténni…) Vannak azonban alternatív lehetőségek, amik talán enyhíthetik – ha teljesen megoldani nyilvánvalóan nem is képesek – a Heald kutatása által jelzett katasztrófát. Mindenképpen ajánlott szerintem valamilyen Creative Commons licenc alatt publikálni, ha másképp nem, hát megosztva a print és az e-könyv verziók között (ahogy pl. Cory Doctorow is csinálja), de ha ez nem járható út valamiért (mert mondjuk a kiadó erősen ellenzi), akkor ott van mindjárt az az egyébként tudományos publikációk terén már kipróbált megoldás, hogy az adott kötet/mű kiadását követő x. évben “átvált” Creative Commons licencre és így hozzáférhetővé válik a szélesebb közönség számára is, nem utolsó sorban a könyvtárak is kedvezőbb feltételekkel kezelhetik a portékát. Ez utóbbi, a könyvtárak felé történő nyitás is megoldást jelenthet: ha eltelt x év, a könyvtárak kapjanak ingyenes példányokat – lehetőleg minél több könyvtár, minél több formátumban, minél többet. Ne legyintsünk, ez mindannyiunk számára fontos kérdés!

Standard
digitális, egyetem

Online repozitórium – a nyomtatott publikációk menedéke?

Nagyszerű dolog, ha egy intézmény repozitóriumokat hoz létre annak érdekében, hogy tárolja (és nyilván, elérhetővé tegye) kutatóinak publikációit, az meg még nagyszerűbb, hogy munkahelyem, a Szegedi Tudományegyetem az elmúlt időszakban igen sokat tett azért, hogy több szinten is működjön ilyen rendszer: elindult a Contenta, melynek egy újabb alegysége a Publicatio repozitórium, ahová az egyetem oktatói, kutatói tölthetik fel publikációikat – és most jön a “kedvenc” részem – kizárólag pdf formátumban. A repozitórium adatai összekötik a publikációt az MTMT adatbázisával, így az ott rögzített bibliográfiai adatok mellé a repozitórium tulajdonképpen “odateszi” a tartalmat is – világos, mi az értelme. Annak, hogy csak és kizárólag pdf-ről van szó, már jóval kevésbé. Mert az a látszólagos indok, hogy az MTMT-ben rögzített és jóváhagyott, tehát tudományos súllyal bíró publikációk kerülnek így be a rendszerbe ott sántít, hogy nevezett adatbázis elfogadja mind az online folyóiratban közölt, mind pedig az e-könyv formátumban megjelent tanulmányokat is.

Bővebben…

Standard