blog, digitális, web

The New Hive: a blogok Prezije

Manapság borzasztó egyszerű online felületen publikálni, megnyilvánulni, az ember aszerint válogathat, ahogyan szeretné mondandóját, képét, videóját eljuttatni másokhoz: lehet csiripelni, ha csak néhány szó, mondat is elég, lehet rebloggolni, vagy becsekkolni, gyors képi információt átadni, vagy egyszerűen lájkolni, tulajdonképpen mindegy, a lényeg, hogy valamiképpen kifejezzük magunkat. Többnyire azonban meghatározott keretek között lehet kivitelezni az ilyesféle üzenősdit: akár a blogmotor sablonja, akár a szolgáltatás felülete, vagy netán az üzenet hossza szab határt végtelen kreativitásunknak. Annak idején a kiváló webes dizájner, Jason Santa Maria kezdett el azzal szórakozni, hogy minden bejegyzéséhez más dizájnt készített, de nem csupán a színekre vagy a hátterekre kell itt gondolni, hanem teljes layout-ra! És bár hihetetlen kreatív megoldás, a hétköznapi felhasználó számára ez nyilvánvalóan majdhogynem kivitelezhetetlen. Itt lép be a The New Hive-ra keresztelt szolgáltatás, ami pontosan ezt a niche-t célozza meg: nincs sablon, nincs előre eldöntve semmi, a megnyilvánulni kívánó netizen úgy alakítja az egyes “kifejezéseit” (nem bejegyzések vannak, hanem “expression”-ök), ahogy csak akarja.

Bővebben…

Standard
digitális, könyv, publikáció, web

Online e-könyv: csak csali?

Épp most érkezett egy lelkes email az ABC-CLIO-tól, ahol nemrég megjelent a három kötetből álló Movies in American History: An Encyclopedia, hogy mostantól e-könyves formátumban is elérhető a tartalom, és mint szerző, máris olvasgathatom is. Kattintok, és egy online, jelszóval védett felület fogad, amin minimális navigációs lehetőségek mentén hozzáférhetek az enciklopédia tartalmához, sőt, a betűrend egyes részeit ki is nyomtathatom. Nem egyedi eset: a Michigan UP Digital Culture Books sorozata hasonlóan online felületen kínálja az ún. e-könyveket, viszont ők egész expliciten ki is mondják, azért, hogy ha tetszik az ízelítő (mondván: úgyse olvassa el senki a böngészőben…), máris lehet kattintani, és megvásárolni a nyomtatott példányt. Sokan vitáznak azon, mi is az e-könyv valójában: én azt gondolom, nem ez. A webes felületen – látszólag – direkt korlátozásokkal jelenik meg a nyomtatás alapján szegmentált tartalom, ami szinte szándékosan bosszantja az olvasót, mintegy bizonyítva, hogy így tényleg nem lehet olvasni – meg kell szerezni a nyomtatott kiadást… Az e-könyv számomra valós alternatíva: nem csak csali, ami a régi, kizárólag nyomtatott formátumon alapuló modellt hivatott valamiképpen menteni (amennyire menteni kell persze).

Bővebben…

Standard
digitális, egyetem, web

MITx: Bontsuk le az egyetem falait!

A Massachusetts Institute of Technology bejelentette az MITx néven futó projektjét, melynek keretében bővítik, kiterjesztik, továbbfejlesztik a korábban megkezdett open courseware kezdeményezését, ami már eddig is óriási siker volt. Tudvalévő, hogy az MIT által meghirdetett kurzusokhoz elkezdtek nyílt hozzáférésű kurzusanyagokat fejleszteni és közzétenni, amit akár regisztráció nélkül is fogyaszthat az érdeklődő. Ezt viszi tovább a MITx, mégpedig két úton: egyrészt az egész egyetemre kiterjesztik a kurzusanyagok elérhetőségét, valamint továbbfejlesztik az elérhetőeket (többféle mediális tartalom, stb.); másrészt a kifejlesztett platformot, amit a rendszer működéséhez használnak, közzé teszik, hogy a világ bármely egyeteme léte tudjon hozni hasonló struktúrában működő oktatási modellt. És ha ez még nem lenne elég, valószínűleg meglépik azt, amit korábban elképzelhetetlennek tartott majdhogynem mindenki: kidolgozzák azt a modellt, amely lehetővé teszi az online hallgatóknak a megszerzett tudás mérését, a személyes konzultációkon való részvételét, valamit – és ez lesz az igazi gyúanyag – valamiféle oklevelet is megszerezhetnek, mely tanúsítja majd, hogy a kurzus (vagy teljes program) anyagát eredményesen elsajátították. Ezzel a lépéssel véglegesen, visszavonhatatlanul lebontják az egyetem falait!

Bővebben…

Standard
film, web

Cannes-i filmek ingyen

A MUBI Europe jóvoltából most június 30-ig az első 1000 megtekintés erejéig számos korábbi, Cannes-ban debütált film megtekinthető a weben ingyen. Retrospektív online mozizásra invitálok mindenkit, akit érdekel, hogy az elmúlt 50 évben a kritikusok hetén futott filmekből milyen válogatást sikerült összehozniuk az akció ötletgazdáinak – jó lesz sietni, van már film, amelyik túl van az ezredik nézőn, így már “jegyet” kell váltani rá (nem mintha az €1 durva lenne), de azért van még miből szemezgetni!

Standard
könyv

Chris Anderson: Free

Chris Anderson neve ismerősen cseng az egész világon, és nem csupán a híres Wired magazin főszerkesztői posztja miatt, hanem legutóbbi könyve ürügyén is, melynek címe, A hosszú farok (The Long Tail), közszájon forgó közgazdaságtani fogalommá vált. Most jelent meg legújabb könyve, a Free, amelyet alább mindenki olvashat is. A lényegét annyiban lehet összefoglalni, hogy a jövőben (de talán már ma is) az ingyen adott termékek nagyobb profitot teremthetnek cégeknek, mint ha rendesen megkérnék termékeikért az árat. Én magam az ingyenes ebook-ok kapcsán már szóltam néhány keresetlen szót erről a jelenségről – már csak arra lennék újfent kíváncsi, hogy ezt kicsiny hazánkban mikor leszünk végre hajlandók belátni és – leginkább – alkalmazni.

FREE (full book) by Chris Anderson

Standard
digitális, film, könyv

Bordwell és a könykiadók esete

Olvasom, hogy David Bordwell megdöbbenve tapasztalta nemrég, hogy a Planet Hong Kong című kötete az éves átlag eladási számokhoz képest meglepően alulteljesített: az átlag kb. 7000 értékesített példánnyal ellentétben 2008-ban csak 85 darabot adott el a Harvard university Press, a könyv kiadója. Bordwell megdöbbenésében az interneten próbálta megtalálni a visszaesés mögött megbúvó indokot, és rájött, hogy itt arról lehet szó, hogy egyszerűen elfogyott a nyomtatott példány. Ekkor fel szerette volna venni a kapcsolatot szerkesztőjével, aki sem az email-jeire, sem a telefonjaira nem válaszolt. Bordwell ekkor már nem adta fel, és egy másik harvardi szerkesztőt keresett meg, aki tájékoztatta is arról, hogy ne aggódjon, hiszen hamarosan ráruházzák a könyv összes jogát! Bordwell csak ekkor kapcsolt, hogy a kiadó nem tervezi újranyomtatni a kötetet, amit azzal indokoltak, hogy túl sok benne a kép… Bordwell ennek kapcsán írta le lehetőségeit, és mivel hiába kilincselt más kiadóknál, hogy hátha sikerül újra kiadatni a szöveget, arra a következtetésre jutott, hogy jé, mi lenne, ha pdf-ben közreadná, mert akkor a fekete-fehér képeket is végre színesre lehetne cserélni, és jé, tényleg, hát végülis ő is szeretne digitális példányt, hiszen maga is rendszeresen olvas ilyesmit. Ášgy tűnik, még Amerikában is most kezd a tudományos elit ráébredni arra, hogy merre tart a világ – annak ellenére, hogy éppen harvardi, de természetesen leginkább a digitális kultúra megannyi területéhez kapcsolódó kutatói-tudósi körökben már evidenciának számít, hogy egy új könyv már minimum egy nyomtatott és egy digitális verzióban készül el.

Bordwell számára mindez újdonság, és lelkendezve számol be arról, hogy az egész Egyesült Államok területén már sikerült is találnia egy olyan egyetemi kiadót, amelyik már elkezdett foglalkozni digitális kiadásokkal. Komolyan nem értem a jó professzort – számos kollégája már réges-régen úgy dolgozik, hogy sok esetben a digitális verziót már jóval a tényleges megjelenés előtt megszellőzteti (amolyan tudományos beta verziókat ad ki ingyen letölthető formában, és persze várja a visszajelzéseket), majd a hivatalos megjelenéskor két verzióval áll elő – egy nyomtatottal, és egy olcsóbb, digitálissal. Mindenki jobban jár ezzel a módszerrel egyébkéntt, és számomra teljességgel felfoghatatlan, miért ragaszkodnak olyannyira a régimódi terjesztési módszerekhez éppen azok a tudományos könyvkiadók, akik egyébként is kénytelenek magasan tartani az árakat a könyvek költség és eladhatóság arányát figyelembe véve.

Digitális kiadás, online terjesztés

Nemrégiben nekem is volt egy gyenge próbálkozásom a Spectral Body-val kapcsolatban, hiszen egy szerző érdeke ezen a szinten nem a könyveiből bejövő esetleges jogdíjból történő hirtelen meggazdagodás (khm… tessék csak rákérdezni, micsoda bevételeket produkál egy szűk rétegnek szóló tudományos publikáció… sok esetben még a szerző pénze is benne van a kiaadásban, nemhogy lásson belőle valamit), hanem az, hogy minél többen olvassák, minél többen beszéljenek róla, és konstruktív vita alakuljon ki a leírtak kapcsán. A kiadó egyébként szerintem eleve gyermeteg marketing hozzáállással indította útjára a könyvet (könyvtáraknak hirdették elsősorban), ráadásul – kis kiadó lévén – irtózatos áron, így arra gondoltam, megegyeznék velük, hogy készítsünk egy digitális verziót, amit jóval könnyebb bevezetni, nyilván alacsonyabb áron – viszont valójában befektetés nélkül, hiszen a nyomdai előkészítéshez már anno elkészült egy pdf verzió. Erre azt a választ kaptam, hogy már van belőle e-book, és be is vitték egy forgalmazói rendszerbe – lehet tippelni: könyvtári e-rendszerről van szó… Őszintén szólva alig várom, hogy kimenjen minden nyomtatott példány, vagy a kiadó letegyen a további forgalmazásról, és – Bordwell esetéhez hasonlóan – megkapjam az összes jogot: azonnal megy a digitális verzió…

Magyarországon, amennyire én látom, ha egy hasonló ötlettel rukkolnék elő, valószínűleg a körberöhögést követően nagyon messzire küldenének a kiadótól. Nem tudom, egyébként miért gondolják, hogy egy nyilvánvalóan költséghatékony, megtérülését tekintve majdhogynem kockázatmentes modell alábbvaló, mint egy egyértelműen veszteséges, és – lássuk be – hosszú távon fenntarthatatlan kiadói gyakorlat, nem látok bele a fejükbe, de egyre világosabban látszik, hogy a jövő nem az ő oldalukon áll.

Online publikációk és az akadémia

Nyilvánvaló, hogy az ódzkodás mind a kiadó, mind pedig a kutató részéről annak is szól, hogy a tudományos közeg szemében az online publikáció még sok esetben lenézett műfaj. Az AMERICANA esete álljon ehelyütt mindennek megcáfolására: rövid idő alatt olyan elismertséget szerzett, hogy lassan már többen ismerik, mint a hagyományos, papaír alapú folyóiratokat a témában. Nemrég egy konferencia kapcsán felmerült, hogy ajánljuk fel a résztvevőknek, hogy válasszanak, milyen formában szeretnék a proceedings-be szánt szövegüket publikálni: a szokásos, nyomtatott, vagy esetleg az AMERICANA által gondozott, online verzióban. A válasz egyértelmű volt: az olvasók száma, a hozzáférhetőség, és a tudományos hír is közrejátszhatott abban, hogy mindenki az online lehetőséget választotta.

A kiadóknak szerintem ez világos üzenet kellene, hogy legyen, hiszen a tudományos környezet már egyre inkább belátja, hogy a minőség nem attól függ, hogy nyomtatott betűvel, vagy digitális formában jelenik meg a kutatás eredménye. Sőt, egyértelmű, hogy mind gazdasági, mind terjesztési szempontból előnyösebb a digitális kiadás, ami mellett azért persze meg lehetne hagyni egy kisebb, takarékosabb nyomtatott kiadást, vagy akár rátérni az on-demand nyomtatásra (a környezetvédelmi aspektusról most ne is essék szó).

Bordwell helyében én mindenképpen a digitális, online terjesztés mellett döntenék – nem lennék meglepve ráadásul, ha az eredetileg évi 7000 példányban elkelt munka digitális formátumban megduplázná a számot. Bordwell örülne neki, és senki ne mondja, hogy ez a kiadónak ne érné meg!

Standard