digitális

Újabb Kindle família

A szeptemberrel eljött hát az Amazon sajtóbemutatója is, ahol végre lehullott a fátyol az új Kindle-sorozatról, amiről persze már sok-sok pletykát lehetett hallani-olvasni korábban is. Amint sokszor sokan hangoztattunk, bejött: az Amazon nem hardverileg igyekszik mindenkit már a rajtvonalnál megverni, hanem a szolgáltatásokkal, így a vas csak ahhoz kell, hogy a terméket minél kiválóbb minőségben, minél kényelmesebben eljuttassa a vásárlóhoz. És mondhat bárki bármit, jelenleg az Amazon ebben kétségkívül verhetetlen. Ennek megfelelően hihetetlenül lenyomták az árakat (ismét), nyilván abban bízva, hogy majd a tartalomfogyasztás behozza a gyártásból keletkező veszteséget. A nyomott ár viszont korántsem jelent diszkont-jelleget az Amazonnál, ugyanis minden terméket továbbfejlesztettek, alakítgattak, hogy még jobb, még kívánatosabbak legyenek: számomra nem is annyira a táblagépek jelentik az előrelépést (arról úgyis sokan fognak még sokfélét mondani, mert ma vagy táblagép, vagy semmi…), hanem az új eInkes zászlóshajó, a Paperwhite.

Bővebben…

Standard
digitális, könyv

Melyik e-könyves formátum a legolcsóbb?

Az egyik leggyakrabban hangoztatott, ehhez képest csak részben igazolt tétel az e-könyv-olvasókkal kapcsolatos érvek között minden bizonnyal az, hogy hosszú távon megéri az eszközbe fektetett összeg, hiszen a könyvek olcsóbbak, mint a nyomtatott példányok, így behozzák a kütyü árát. A brit PC Pro utánanézett, mennyire tartható ez az állítás, mindezt megspékelve azzal, hogy a különböző formátumokat is összehasonlította egymással. Arra voltak kíváncsiak a The Sunday Times bestseller listája alapján, hogy ugyanazon tartalom megannyi formája között milyen különbségek fedezhetőek fel árazás szintjén. Íme az eredmény:

Standard
digitális, hír

Mozgás az e-könyvolvasók piacán

Tökéletesen elégedett Kindle-használóként azért fél szemem mindig az e-olvasók fejlődésén tartom, mert ugye nekünk, felhasználóknak igenis jó, ha van konkurencia, fejlesztés, fejlődés. Hát, úgy tűnik, van! Nemrég a Kobo bemutatta új modelljeit, amelyek között már ott van egy egészen pofás, eInkes, érintőképernyős eszköz, menő(nek gondolt) dizájnnal. Én még nem hallottam a környezetemben olyanról, aki már valaha kipróbálta volna, de első blikkre nem tűnik rossznak a gépezet – ráadásul a Kindle-nél már nagyon bevált 6″-es Pearl eInk kijelzővel szállítják, ami garancia lehet a minőségre.

Kobo

Bővebben…

Standard
digitális, könyv

Nook Color kontra Kindle, avagy mi, merre, meddig?

Itthon annyira nem hallunk a Barnes & Noble új dobásáról, a Nook Color-ról, de az USÁ-ban óriási hype-ja van – természetesen folyamatosan a jelenlegi kedvenc, a Kindle első valamire való kihívójáról van szó, vagyis a Nook e-olvasó új generációs készülékéről. A fő argumentum mellette többnyire a színek és az érintőképernyő: állítólag kényelmes a navigáció, a színes könyvek, pláne a magazinok hihetetlen élményt nyújtanak. Mivel a Nook Color-t kézbe nem tudtam még venni, így saját tapasztalatról sajnos nem tudok beszámolni, de e-olvasóként az én elvárásaim szerint máris nagy bukta a szerkentyű – és most nem a savanyú a szőlő effektus mondatja ezt velem, sőt az sem, hogy a Kindle addiktív hatása alatt vagyok, amióta csak megérkezett. Az egyik legfontosabb innováció az én szememben (és az én szememnek) e-olvasók tekintetében az e-tinta – ennek a legszebb megvalósítását élvezhetjük a Kindle esetében. Nincs háttérvilágítás, nem fárasztja, nem terheli a szemet jobban, mint a papírra nyomtatott szöveg olvasása. Ezzel szemben a Nook Color érintőképernyője éppolyan háttérvilágítással érkezik, mint egy tablet, ami nyilván szép képet eredményez, fantasztikusan élvezhető színekkel – éppen csak az e-olvasó megkülönböztető jegyét veszíti el a gép. Megjegyzem, az érintőképernyő vonzó, jó dolog – speciel nekem nem hiányzik különösebben a Kindle-ből, de ha lenne, nyilván örülnék neki. Mivel a Nook Color háttérvilágítással működik, ez nem csak a szemre van hatással, hanem az akkura is: míg a Kindle vígan el van két-három hétig egy töltéssel, addig a Nook Color bizony nyolc óránál tovább nem bírja. Az Android OS (2.1-es, vagyis nem is a legújabb) is vonzó lehet – bár ugye alkalmazások tekintetében ne tessék sokat várni a Nook ezen készülékétől, hiszen bár tablet-nek néz ki, mégis e-olvasónak gondolják.

Bármiféle saját tapasztalat nélkül is ki tudom mondani: ha már ilyesmi szerkentyűre fájna a fogam, akkor valami “rendes” tablet-re ruháznék be – az iPad akkor már meggyőzőbb, ráadásul azon is kényelmesen lehet olvasgatni, csak emellett másra is használható (ha már színes-szagos eszközről van szó). Nekem kicsit félremegy tehát az a trend, amit a Nook Color igyekszik erőltetni – nem azért mert biztos rossz, hanem mert nem arra van kitalálva, amire mondják, hogy tervezték. Éppen ezért felettébb szimpatikus a Kindle: az, aminek tervezték, az, aminek mondják – és az, amire használom. Nem több, nem kevesebb. Ezt hívják telitalálatnak.

Standard