digitális

Viszlát, netsemlegesség!

Nemrégiben az EU hozott egy olyan határozatot, ami a szolgáltatók számára lehetővé teszi, hogy az interneten bizonyos oldalak és szolgáltatások, hogy úgy mondjam, egyenlőbbek lesznek az egyenlők között. (Jellemző módon hazánkban ezt örömhírként harsogta be a híradó, a szabályzásban szintén helyet kapott, a jövőbe projektált – vagyis jelenleg, és még jó ideig kézzel koránt sem fogható – roaming díj eltörléseként…) Vagyis ha egy app mögött álló cégnek van pénze, fizet a szolgáltatónak, hogy az ő adatforgalma mindig zöld lámpát kapjon, mindig zökkenőmentesen működhessen, míg akinek nincs rá módja, az szépen a maradék sávszélességen osztozik a másodosztály többi szerencsétlen szereplőjével.

Kihasználja majd a múlt héten elfogadott új EU-s internetes szabályozásba épített kiskapukat a Telekom – írja a Magyar Telekomot is tulajdonló, tehát a hazai irányt is megszabó Deutsche Telekom hivatalosan közzétett álláspontjára hivatkozva a HWSW. A telekommunikációs multi elnök-vezérigazgatóját idéző cikk szerint a szolgáltató nagyobb sávszélességet biztosít majd bizonyos “speciális szolgálatások” számára, melyek weboldalait/alkalmazásait a többiekénél kényelmesebben érhetik majd el a netezők – gyorsabban azoknál az oldalaknál, melyek tulajdonosai nem fizetnek.
(via HVG.hu)

Viszlát innováció, viszlát netsemlegesség, szevasztok startupok! Lehet azzal jönni, hogy érthető a dolog, hiszen a szolgáltató szeretne visszakapni a hálózatfejlesztésbe ölt pénzéből, de lássuk be, hosszú távon – márpedig aki ilyen területen befektet, az nem várhatja el, hogy már holnap megtérüljön minden fillére – ez egész egyszerűen nem támasztható alá: ha ugyanis továbbra is semleges a net, továbbra is minden tartalom egyenlő eséllyel jut el a felhasználóhoz, és így újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg a felhasználó előtt, akkor sokkal többet fogja használni például a mobilinternetet. Ha többet használja, többet fizet. Ha többet fizet, több jut a szolgáltatónak. Tipikusan rövidlátó és ostoba üzletpolitika az adatforgalom ilyeténképpeni osztogatása. Ne legyünk optimisták, simán lenyeli az átlag júzer, nem fog tiltakozni, nem fogja átgondolni mindennek az etikai és gazdasági hátterét, még boldog is lesz, hogy nem akad a Skype. Az, hogy a Skype-nak pl. nem lesz konkurense, megszűnik a verseny, már senkit nem érdekel. Szép új világ. Abcúg, Telekom, és mindazok, akik követik a csodás példát!

Standard
digitális

Netsemlegesség és Internetkon

Bevált a fenyegetés, és ténylegesen is beindult a Deutsch Tamás vezette internetes nemzeti konzultáció magáról az internetről, ami – ha még emlékszünk rá – az őszi netadó belengetése körüli felháborodást követően pattant ki Orbán Viktor fejéből. Hogy turbózzuk a metareflexív rétegeket a konzultáción, valahogy úgy néz ki a dolog, hogy egyelőre kérdéseket (és ötleteket – de mire nézvést is pontosan?) küldhetnek be az állampolgárok, amelyekből majd válogat Deutsch és csapata, és ezt a válogatást teszik fel valamiféle szavazásra. Több körös ismeretlenes és “értelmetlenes” egyenlet ez, amit azért sikerült úgy tálalni, mintha az valami tudományos támogatottsággal is rendelkezne (ti. tessék szépen komolyan venni!), lévén, hogy a 2012-ben az MTA Bölcsészettudományi Központjának bábáskodása alatt született Médiatudományi Kutatócsoport tagjai (btw, jogászok) írnak különböző témakörökben az oldal blogjába. Sorra lehet venni a szövegeket, nekem most egyhez volt türelmem: a Bartóki-Gönczy Balázs klaviatúrájából származó “A hálózatsemlegesség körüli vita” című bejegyzéshez.

Bővebben…

Standard
digitális, film

The Internet’s Own Boy

Tegnap volt két éve, hogy az internet korszakának egyik nagy, még csak ki sem teljesedő, de már így is megkerülhetetlen reménysége elhunyt. Aaron Swartz halála sokakat sokkolt, azóta is lebeg néhány konteó, miért és hogy is halt meg. Mi magunk annyit tehetünk, hogy méltó módon megemlékezünk róla, és igyekszünk észben tartani, merre akarta vinni a webhez, internethez kapcsolódó újításokat, hogy ez a világ jobb legyen. May he rest in peace.

Standard
digitális, könyv

Könyvbemutató: A világhálóba keveredett ember

A Facebookon már régóta folyik a kampány, de végre fizikai manifesztációja is megérkezett: az Eötvös Kiadó gondozásában, Veszelszki Ágnes szerkesztésében megjelent A világhálóba keveredett ember című esszékötet, amiben a A Hogyan változtatta meg az internet az Ön gondolkodását? kérdésre válaszoltak a tudományos, a művészeti, a gazdasági közélet szereplői rövid írásokban (disclaimer: jómagam is). Ennek a kötetnek lesz holnap, azaz 2013. december 16-án este 6-tól a bemutatója egy beszélgetés keretében a Jónás kézműves sörházban, amire mindenkit szeretettel várunk! Ha valaki valamilyen megoldhatatlan problémából kifolyólag nem tudna jönni, ne aggódjon annyira, online is bekukkanthat, lesz élő közvetítés is, de érdemes lesz a Twitterre is ránézni, pláne a #netesszekotet hashtagre!

Standard
digitális, publikáció, web

Recenzióm Szűts Zoltán A világháló metaforái c. kötetéről

Nehéz a recenzens dolga, amikor kénytelen úgy kezdeni írását, hogy a vizsgált opuszra nem lehet mást mondani, mint hogy hiánypótló. Mit lehet ezt követően írni még – hiszen az olvasónak, a téma iránt érdeklődőnek nincs más dolga, mint sürgősen beszerezni a szóban forgó kötetet, és azonnal elmerülni benne. Ha szétnézünk a magyar nyelven írott, a világhálót, az újmédiát tematizáló publikációs felhozatalon, akkor azt látjuk, hogy kétségkívül óriási űr tátong egy olyan címke alatt, ami mindennapi életünket is egyre inkább meghatározza, valamint nálunk szerencsésebb tudományos diskurzivitással megáldott országokban éppenséggel az egyik legburjánzóbb terület. Szűts Zoltán A világháló metaforái. Bevezetés az új média művészetébe című könyve így vékony mezsgyén kénytelen egyensúlyozni: egyrészt muszáj ügyelnie arra, hogy a honi közönség érthetően, strukturáltan, értelmezve jusson az alapvető információkhoz, értesüljön a világ trendjeiről, másrészt nem vállalhatja fel a trivialitás ódiumát sem, hiszen az Osiris Kiadó kézikönyvként ajánlja a szöveget olvasóinak, azaz – egyébként teljes joggal – egyfajta hivatkozási alapnak szánják a jövő kutatóinak számára.

A recenzió további része az Apertúra Magazinban olvasható »

Standard