Recenzióm Szűts Zoltán A világháló metaforái c. kötetéről

Nehéz a recenzens dolga, amikor kénytelen úgy kezdeni írását, hogy a vizsgált opuszra nem lehet mást mondani, mint hogy hiánypótló. Mit lehet ezt követően írni még – hiszen az olvasónak, a téma iránt érdeklődőnek nincs más dolga, mint sürgősen beszerezni a szóban forgó kötetet, és azonnal elmerülni benne. Ha szétnézünk a magyar nyelven írott, a […]

Posztmodern találkozások: az elmaradozó randevú

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy sorozat, ami a “Posztmodern találkozások” sokat sejtető címét viselte magán – hogy olvasócsalogatóként vagy inkább billogként, azt ki-ki döntse el maga, mindenesetre az Alexandra kiadó elképesztően olcsón árult (~300,- Ft) importjaként tűnt fel a polcokon, vékony, zsebméretű tudós értekezéseket rejtve az eredeti kiadásoktól örökölt borítókép mögött. Egyszer […]

The Augmented Subject – előadásom a Sensation, Perception, Mediation konferencián

Szokásomnak megfelelően, íme a Sensation, Perception, Mediation konferencián elhangzott előadás anyaga: a prezentáció maga (sajnos a Slideshare-re szabottan csúnyítva és lebutítva, néhol rossz videó sorrenddel…), valamint a teljes szöveg különböző formátumban (a szöveg semmilyen szerkesztői, korrektúrázási folyamaton nem ment keresztül, csupán vázlatként kezelendő! Elütések, rossz szórend stb. könnyen előfordulhat benne, de sebaj). Mint mindig, szívesen […]

A Dragon-Sághy vita újabb állomása az Apertúrában

Újabb fejezetéhez érkezett konstruktív vitánk Sághy Miklós kitűnő kollégámmal, ezúttal is az Apertúra ad otthont a soron következő fordulónak. Kezdődött azzal, hogy Miklós nem hagyta szó nélkül néhány állításomat (no és Lev Manovich-ét) a szoftver és a film kapcsolatáról írottak ürügyén, amire aztán válaszoltam, mire ő ismét fontos kérdésekkel és felvetésekkel bombázott, amit én ismételten alaposan […]

Felhasználó? Olvasó? Néző?

Bár sokáig látszólag egyetértés mutatkozott azon a téren, hogy miként aposztrofáljuk az újmédia objektumokkal interakcióba lépő személyeket, Lev Manovich mégis feltette a kérdést, hogy vajon tényleg a “felhasználó” (alias user) a legmegfelelőbb terminus? Érvelése szerint a 20. században a mediális határok jelölték ki a kulturális termékekkel kapcsolatba kerülő egyének tevékenységét és elnevezési lehetőségeit (pl. könyv […]

A digitális tudattalan

Ezzel a címmel adok elő a III. Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferencián, és szokásomhoz híven ismét megosztom az előadáshoz használt prezit. Az előadásban annak az elméleti lehetőségét boncolgatom néhány példán keresztül, hogy vajon van-e a digitális kultúrának a pszichoanalízis szempontjából érdekes aspektusa, illetve hogy a pszichoanalízisben felfedezhető-e olyan, a digitális kultúrában később kibontakozott logika vagy alapelv, amely […]