digitális, egyetem, előadás

Mobilos bölcsész képzésekről a SmartMobilon

Két évvel ezelőtt voltam utoljára a SmartMobil konferencián, amikor a Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoport nevében mutattam be a Telekomnak címzett, középiskolások és felsőoktatásban részt vevő hallgatók mobil és közösségi média felhasználásról készített kutatást. Volt azért egy másik apropó is: akkor lengettük be először, hogy a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán beindítjuk a mobil és közösségi média speciális képzést, amit aztán a szakirányú továbbképzés is követett azóta. A mostani előadás tehát már arról fog szólni, amit az elmúlt két év alatt elért a képzés: a teljesült célokról és persze a további tervekről. Mindemellett pedig ejtek azért néhány szót arról, mi köze a humán tudományokkal foglalkozóknak a mobiliparhoz, a szolgáltatói szektorhoz, és úgy általában véve az infokommunikációs munkaerőpiachoz, és miért jár jól a munkáltató, ha ilyen képzettségű embert alkalmaz. Íme a prezentáció:

Standard
egyetem

A plágium kérdése az EU tagállamaiban

Egy igen érdekes vizsgálat eredményeire hívták fel a figyelmemet nemrég: az IPPHEAE (Impact of Policies for Plagiarism in Higher Education Across Europe) projektje azt vette górcső alá, hogy az EU tagállamai mit tesznek, és persze milyen eredménnyel a plágium visszaszorítására a felsőoktatás területén. Érdemes összevetni az országos lebontású eredményeket, de ne számítsunk kicsiny hazánk tekintetében semmi jóra, azt előrebocsátom. Míg a legtöbb tagország igyekezett egészen konkrét intézkedéseket hozni a kérdésben, és viszonylag jól dokumentálni is az eredményeket, addig nálunk valahogy – bár szépen fogalmaz a jelentés – érdektelenségbe fulladt az egész, és nevetségesen alacsony visszajelzést kaptak tőlünk a projekt kivitelezői. Adatok hiányában így a rólunk szóló jelentés a körülmények leírásával igyekszik magyarázatokat lelni, többek között a forráselvonásokat, a nem igazán áttekinthető értékeléseket érintő politikákat, az egységes elhatározás problematikáit emelik ki, rámutatva, hogy bár elindultak fejlesztések abba az irányba, hogy a digitális szakdolgozat kópiákat, tanulmányokat stb. a szerzők megfelelő helyekre feltöltsék, de a plágium ellenőrzése mind ezidáig az értékelők személyes hozzáállásától függött.

Bővebben…

Standard
egyetem, köz

Bölcsészek a mekiben?

Sajnos továbbra sem csituló elánnal osztogatják minden szinten (legutóbb épp államtitkárin, ami felettébb problematikus véleményem szerint, de ezt hagyjuk most), hogy az egyetem elvégzése után valami ilyesmi jelenet rajzolódik ki bölcsészek tekintetében:

– Mit kér egy közgazdász a bölcsésztől?
– ?
– Duplasajtburgert kólával.

A közgazdász természetesen behelyettesíthető bármely, sikeresnek vélt diplomással, de a bölcsész (így, monolitikus vendéglátóipari szakmunkásként) örök. Bár sokan bizonyították már e vicc tételének valóságtól való kalkulálhatatlan elrugaszkodását, azért talán nem árt leszögezni:

Erre a twitre többen is rácuppantak, de csak kevesen találtak a témába illő, releváns statisztikai adatot, viszont végül ez a válasz is megérkezett:

— Endre Jofoldi (@jendre) November 7, 2014

Ezúton is köszönet a linkért, és gyorsan nézzünk is bele a csatolt dokumentumba!

Bővebben…

Standard
digitális, egyetem, publikáció

Szűts Zoltán: Egyetem 2.0

Mindig nagyszerű és örömteli dolog, ha olyan témában akad az ember értő és alapos szövegre, amiről itthon, magyarul viszonylag keveset olvasni. A web 2.0 és az egyetem, illetve felsőoktatás viszonyának taglalása rendszerint maximum egy-egy újságcikkig jut el, holott egyre égetőbb kérdések merülnek fel a témában, amelyek mellett vétek lenne szótlanul elmenni. Szűts Zoltán legutóbbi kötetéről már írtam korábban, most azonban itt az újabb, ráadásul ingyenesen letölthető és terjeszthető könyve, az Egyetem 2.0, ami a Kodolányi János Főiskola kiadásában jelent meg. A szerzői kulcsszavas összefoglaló szerint

Tömegek bölcsessége, torrent, plágium, MOOK, Wikipédia, digitális demencia, hosszú farok, mashup, Facebook nyilvánosság, digitális kultúra = Egyetem. 2.0

és hogy maga a kiadás jellege is passzoljon a tematikához, elektronikus verzióban érheti el minden érdeklődő olvasó a kötetet – eredetileg pdf-ben, azonban mivel én jobb szeretem a Kindle képernyőjén olvasni az újdonságokat, készítettem belőle egy arra való változatot is, ami szintén keringhet szabadon a hálón!

Standard
digitális, egyetem, folyóirat

Már a pszichológusok is

Tetszés szerint befejezhető mondatnak tűnik a bejegyzés címe, azonban gyorsan le is cövekelném az asszociációs láncot: már a pszichológusoknak is online jelenik meg kiváló, tradíciókra épülő, de új periodikája, az Impulzus! A folyóirat diákszerzők publikációs fórumaként definiálja magát, ami szerintem a mai felsőoktatási helyzetben többet tehet a tehetségek megtartása és az eredmények előtérbe kerülése érdekében, mint bármilyen, felülről finanszírozott program – ha ugyanis a kiváló hallgatók azt látják, hogy elismerik őket, és még támogatják is a tevékenységüket, valószínűleg az első gondolatuk nem az lesz, hogy diplomát ide, és már el is felejtve az egész képzés. Ami mindenkinek jó. Nem mellesleg, ha már SZTE BTK, óriási öröm saját házam táján azt látni, hogy lassan mindenki a nyílt hozzáférés és a minőségi online kiadványok útján jár: az AMERICANA és az Apertúra után a TNT, az et al., és most az Impulzus (mellette hallom, már mások is ezen az úton indulnak majd) – egytől egyik bizonyították, ez a jövő, így kell ezt csinálni!

Standard
digitális, egyetem

Markdown prezentációk

Miután elég sokat papoltam arról, hogy manapság mindent markdown segítségével írok, eljött a friss félév időszaka, és persze az is kiderült, hogy amit évek óta mondogatok (“Ebben az évben végre kevesebb előadást vállalok, nem lesz akkora a hajtás, lehet más projekten is dolgozni!”), most sem valósul meg, sőt: több előadást kell tartanom, mint eddig. Így megy ez. Viszont ezzel az is jár, hogy nem lesz időm slide-okat gyártani, még csak prezibe sem fogom dobálni az anyagot, és ha már annyira a markdown felé fordultam (olyannyira, hogy ha minden igaz, hamarosan tudós értekezésben is megfogalmazom, miért is rendkívüli dolog ez a formátum), a tavalyi – egyébként egészen jól szuperált slid.es alapú – prezentációs rutint sem viszem tovább, jöjjön valami, ami az új praxishoz passzol. Minden kívánságom így váljon valóra: amint ezt kigondoltam, jött is egy email a Draft mögött álló Nathan Kontny-tól, hogy lehet bizony markdown prezentációkat készíteni, ráadásul olyan pofonegyszerű az egész, hogy nem is értem, eddig miért nem találta ki senki.

Bővebben…

Standard