digitális

Bölcsészetről, Web 2.0-ról, tudományról

A Bipounk kommentárja kapcsán olvastam el PhD Dr. habil. Koltay TiborVeszélyes-e a tudományra a Web 2.0?” című írását, amely a Magyar Tudományban, a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratában jelent meg. Először is szögezzük le, nagyszerű, üdvözlendő dolog, hogy az MTA végre nem csupán észrevette, hogy van olyan, hogy internet, web, pláne web 2.0, de még hagyja is, hogy tudós emberek értekezzenek róla. Másodszor viszont azt is meg kell jegyezni, hogy sajnos még mindig a félelem (a pozíció, a tudomány fellegvárának féltése?), a téma nem igazán teljes körű ismerete az, amely meghatározza  a hangvételt és kijelentések orientációját. Kár érte, hiszen éppen a sokat emlegetett tudományos igény, minőség az, amely ilyen esetekben kérdésessé válhat, márpedig éppen ezzel ellentétes a vélt cél. Sajnos Koltay írásának címe eleve problémás, mondhatni irreleváns, és önmagában megjelöli azt a hozzáállást a témához, amely szerény véleményem szerint éppen a tudomány kontra új média, web, web 2.0 stb. rákfenéje, amitől mindenkinek, akinek valami halvány sejtése is van ezekről a témákról, minimum feláll a hátán a szőr (ha van neki ott szőre persze). Tisztelt Koltay úr, ugyan mi a fenétől lenne már veszélyes a web 2.0? A tudományt hagyjuk, nagyon könnyű belátni, hogy mondvacsinált, ráadásul igencsak idejét múlt argumentáció az, hogy a tudomány embere kiáll tudással felvértezett fegyverzetével és jól megvédi szegény tudományt mindentől, ami árthat neki. Komolyan kérdezem: vajon szerencsétlen web 2.0 mit árthat bárkinek is – pláne a tudománynak (amely ezek szerint mégiscsak valami elefántcsont torony kényszer képezeteként jelenik meg a tudós társadalom fantáziavilágában – ez esetben persze a web 2.0 a maga megosztási filozófiájával tényleg halálos veszedelem: gondoljuk csak el, hogy az összegrundolt tudományos eredmények a netizenek képernyőjén landolnak, pfúj, skandalum!)

Bővebben…

Standard