blog

Szexuális zaklatás online és offline

Neil H. Roderick II.Az Arizona állambeli El Mirage település, jelentem, sokkot kapott. Kiderült ugyanis, hogy a hetedikes diák, Casey Price, aki ugyan távolról sem volt éltanuló, de ügyesen gördeszkázott, és meglehetősen zárkózottnak is bizonyult, nem is Casey Price, hanem Neil H. Rodreick II. Ez a kisebbik probléma. Ugyanis Neil H. Rodreick II nem 12, hanem 29 éves. És nem tanulni ment az iskolába, hanem fiúkkal érintkezni, számol be az esetről a The New York Times. A “szexuális ragadozónak” titulált fiatalember, mint kiderült, nem ismeretlen a rendőrség számára, hiszen már elítélték szexuális zaklatásért a nem is olyan távoli homályba vésző múltban, és jelenleg is három másik államban körözik.

A Neil H. Roderick II (minő királyi név…) a rendőrség állítása szerint számítógépén meglehetősen nagy mennyiségű gyermekpornó anyagot tárolt, amelyek között szerepel olyan felvétel is, amin éppen ő maga is látható. Érdekes szemügyre venni egy pillanatra a “családot” is, akik naponta hazavárták a “kis Casey-t”: állítólagos nagybátyja, nagyapja és unokatestvére, akikkel a három hálószobás házban élt – borítékolhatóan – nem is a családja, hanem másik három “szexuális ragadozó”, ahogy a The New York Times tudósítója hívja őket, akik szintén ültek már börtönben – nem nehéz kitalálni, miért is. Nagyon úgy tűnik, továbbá, hogy ha éppen “nem akadt horogra” egy szerencsétlen fiú sem, akkor a “boldog család” saját magán belül “vadászott”.

Rájár a rúd a szexuális zaklatókra mostanság az Egyesült Államokban, ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy a szabadság netovábbjának vélt interneten is hihetetlen szabályozásokat igyekszenek érvényesíteni. Lorelle VanFossel beszámolója szerint a hatóságok megelégelték, hogy a közösségi webhelyeken (mint pl. a MySpace, a Facebook, vagy nálunk az Iwiw), a fiatalkorúak tulajdonképpen védtelenek és kiszolgáltatottak a szexuális jellegű attrocitásoknak. Hogy megpróbálják legalább visszaszorítani az ilyen jellegű virtuális offenzívát, azt tervezik, hogy a felhasználók regisztrációs adatait összevetik a National Sex Offender Registry listáján szereplő egyének adataival (email és egyéb internetes kommunikációs eszközök felhasználói adatainak figyelembevételével természetesen), ami lehetővé tenné a már ismert személyek kiszűrését. Az még kérdés persze, hogy erre hogyan fognak reagálni maguk a közösségi webhelyek, bár a MySpace és a Facebook máris együttműködéséről biztosította a hatóságokat.

Lorelle azt veti fel azonban, hogy az intézkedések vajon hogyan befolyásolják a blogokat, legfőképpen azokat, amelyek valamely szolgáltató hálójába kapcsolva működnek (WordPress.com, Blogger.com vagy nálunk a blog.hu, blogter.hu, freeblog.hu, stb.). Vajon egy blog indításakor is automatikusan leellenőrzik adatainkat, összevetve a listával? Mi garantálja a hatékonyságot annak fényében, hogy emailt akár 10 perces időtartamra is lehet létrehozni, ami azután magától megsemmisül. Ráadásul egy személynek általában nem egyetlen egy emailje van – vajon mindenegyes email cím regisztrálódik valahol?

Az intézkedés tervezete rengeteg kérdést vet fel, lesznek, akik felháborodnak és már most siratják szabadság- és személyiségi jogaikat, és lesznek, akik szerint mindez kevés ahhoz, hogy visszaszorítsák az online szexuális zaklatásokat (tényleg, a spamként érkező megannyi pénisznagyobbítás és egyebek nem minősülnek annak?). Egy biztos, amerikában úgy tűnik, megelégelték a dolgot, és legalább megpróbálnak tenni valamit. Hogy ennek hozzánk vagy egyáltalán Európába mikor érkezik el a szele? Nem tudni.

Standard