digitális

Netbook vagy nem netbook – ez itt a kérdés

Asus EeePC 1000H Sokadszorra olvasom a netbook-ok méltatását, bemutatását, ajnározását, szapulását, egekbe magasztalását, földbe tiprását, most legutóbb az origo tündököl az iskolakezdést megkönnyítő szakértői szerepben laptop/netbook vásárlás ürügyén, és azt kellett ismételten konstatálnom, hogy az ilyesféle cikkek szerzői bizony meglehetősen kevés időt töltenek netbook társaságában – maximum egy kis teszt időszak, és máris jöhet a velős konklúzió. Nem kívánok döntőbíró vagy a szakértők fölé magasodó megaszakértő lenni, így csupán saját, egyszerű, mezei felhasználói tapasztalataimról ejtenék néhány szót – most az origo felvetéseit használva verbális trambulinként, minthogy ugyebár iskolakezdés esete forog fenn. Nem kívánok senkit rábeszélni a számítástechnika eme hajtásának beszerzésére vagy, éppen ellenkezőleg, lebeszélni egy esetleges vásárlásról, inkább csak néhány közkeletű félreértést igyekszem tisztázni a magam módján. Vegyük tehát sorra az általában felmerülő szózatokat, és nézzük, én mit tapasztaltam saját gépem esetében mindezekből.

1. Gyengébb, korlátozott teljesítmény

Itt jön a processzor (jellemzően az Intel Atom széria egyik fajtája) szapulása, hiszen ez az egy magos verzió nem tud nekünk HD minőségű videók lejátszásához elegendő hátteret biztosítani. Nos, ki a fene óhajt HD videókat nézegetni egy netbook-on?! Nem arra való a kis gép, tehát felesleges ezt felhántorgatni hátrányként. Egyébként is netbook-ja válogatja, de tény, hogy nem erre lett kitalálva a felület, és így a hardver sem (egyébiránt sem a youtube, sem más videómegosztók esetében sem akadozik a lejátszás általában). Inkább arra, hogy hétköznapi, jellemzően interneten végzett tevékenységekhez nyújtson könnyen hordozható, jól kezelhető, gyors és megbízható, sallangoktól mentes eszközt. Megfelel az átlag netbook ezen elvárásoknak? Teljes mértékben. Tökéletesen használható szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, böngészésre, csetelésre, olvasgatásra (igen, erre is, hála a kitűnő LED háttérvilágítású képernyőknek), de hadd folytassam a sort olyasmikkel, amelyekről általában nem esik szó: lehet itt képet szerkeszteni, videót vágni, még honlapot szerkesztgetni is! Nálam ugyanis simán futott már Photoshop és videószerkesztő is – kétségtelen, hogy a kis méretű képernyő nem ezekre a szoftverekre lett kitalálva, de arra, hogy az ember gyors munkákat elvégezzen rajta, mégiscsak megfelel: egyszer sem akadozott egyik nagyobb hardver igényű alkalmazás sem. Inkább azzal érdemes trükközni – mint általában minden program esetében -, hogy hogyan lehet maximálisan kihasználni a kis képernyőt úgy, hogy a lehető legkisebb felesleges helyfoglalás történjen az adott program vagy alkalmazás futtatásakor. De ennek semmi köze a teljesítményhez.

2. Lebutított, gyengébb, korlátozott lehetőségő operációs rendszer

Mondják ezt akkor is, ha éppen a Windows XP fut a netbook-on, de pláne akkor, amikor egy-egy Linux disztróval értékesített példányról kell valami velőset megfogalmazni. Ha valaki valaha próbálkozott már bármelyik operációs rendszerrel egy netbook-on, nagyon jól tudja, hogy nemhogy nem fedi a valóságot a megállapítás, de egyre inkább az ellenkezője az igaz: soha nem látott operációs rendszer szintű fejlesztés indult meg a netbook hirtelen jött sikerére épülve. Egyrészt néhol radikálisan megváltozott a felhasználói felület, és végre teljesen felesleges részeket gyomlálnak ki a gyorsaság és a stabilitás miatt, másrészt olyan új, leginkább az online közösségi kapcsolattartás szempontjából kiemelkedően fontos funkciók épülnek be core-szinten a rendszerekbe, amelyek – nem nehéz ezt megjósolni – valószínűleg egyre inkább utat találnak a hagyományosabb, desktop-stílusú operációs rendszerekbe is így vagy úgy. Lebutításról pedig szó sincs: ugyanaz az XP vagy például Ubuntu fut tökéletesen netbook-okon, amit asztali gépeken is megtalálhatunk. A pozitív oldalon ráadásul az is megjelenik, hogy nagyobb figyelmet kap az optimalizálás: jobb az energia felhasználás, optimalizáltak a linux kernelek, vagyis amiben hátrányt szenvedne a netbook, azt az operációs rendszerek többsége máris kompenzálja. (Azt meg, hogy a netbook-on futó Linux disztrók erősen lebutított, alapfunkciós rendszerek lennének – nos, ezt meghagyom Linux-fanoknak ziccerként…)

3. Nincs optikai meghajtó, CD/DVD lejátszás-írás

És nem is kell. Majdnem egy év alatt egyszer volt szükségem ilyesfélére, azt egy külső meghajtó segítségével is könnyedén meg tudtam oldani, de aztán rájöttem, hogy ugyanazt az eredményt értem volna el, ha USB kulcsot használok. Ezen kívül minden egyebet meg tudtam oldani USB-n keresztül – ráadásul nem kell azon aggódnom, hogy ugyanúgy bekrepál a CD/DVD combóm, mint ahogy a másik gépemen, ahol sokáig felesleges, súlynövelő tényezőként virított a szerkezet, mert másra nem volt jó. Másrészt tényleg koncentráljunk a felhőre, és lássuk be: nem kell felesleges adathordozó. (Persze az is igaz, hogy egy netbook vásárlása előtt át kell gondolni, valóban meg tudunk-e lenni nagyobb processzor, CD/DVD-író-olvasó nélkül, nehogy később ütközzünk kellemetlenségekbe. Tudatos vásárlás, ennyi.)

4. Kicsi és kényelmetlen a billentyűzet

Már akinek. Nekem nem kifejezetten kicsit a kezem, és az ujjaim sem rövidek, a helyzet mégis az, hogy amióta a netbook billentyűzetét nyüstölöm, megszűnt mindenféle izületi fájdalmam, ami alkalomadtán előjött “normál” méretű billentyűzet tüzetes püfölését követően. Itt is az a fontos, ami egyébként szerintem minden egyes gép vásárlásakor: tessék kipróbálni, és figyelembe venni a személyes igényeket és elvárásokat. Én személy szerint nagyon kellemesen csalódtam a netbook ezen aspektusában.

5. Kicsi a képernyő

Egy újabb kicsi. Igen, ez az egyik alapvető tulajdonsága a netbook-nak – ezért (is) vásárolják őket. Azonban hamar meg lehet szokni, és a minőség kárpótol a méretért. Jellemzően LED háttérvilágítással jönnek ki a kis noteszgépek, ami meglehetősen jó a szemnek – az enyém azóta nem sajog, amióta átszoktam a netbookra. Áœgyesen lehet gazdálkodni a “screen real estate”-tel is: be lehet állítani a programokat úgy, hogy minél kisebb helyet foglaljanak a képernyőből, így kényelmesen lehet dolgozni.

6. Nem alkalmas “komoly” munkára

Kinek mit takar a kifejezés, hogy “komoly munka”. Az origo például azt írja, szakdolgozóknak nem ajánlja, legfeljebb külső monitor és billentyűzet csatlakoztatásával. Megint csak azt tudom erre mondani, hogy tessék kipróbálni! Én ugyanis több nagyobb lélegzetű tanulmányt is megírtam már a netbook-on, jelenleg pedig a disszertációm készül rajta (Word teljes képernyőn = üres fehér lap az egész képernyő, tökéletes!). Sokkal kényelmesebb nekem ez így – bármikor elővehetem a gépet, átülhetek vele egyik szobából a másikba, ha könyvtárazni kell, akár a polcok között is sétálgathatok vele, vagy ha éppen a vonaton jön rá az ihlet, akkor sincs semmi gond. De akkor is teljes komfort érzetet nyújt, ha otthon, asztalra helyezve gépelek rajta. Csendes, jó billentyűzetű, kényelmes kis gép. Nekem tökéletesen alkalmas komoly munkára.

Összességében persze mindig el kell mondani kötelező körként, hogy át kell gondolni, mire kell a gép, és nem szabad csak úgy, a trend miatt beleugrani egy-egy vásárlásba. De azt is jó lenne hozzátenni, hogy ez nem csupán a netbook-okra igaz: mindennemű eszköz esetén így kell lennie. Számomra, munka és hétköznapi kapcsolattartás szintjén is a lehető legoptimálisabb választásnak bizonyult a netbook, és mivel naponta használom, sokszor egészen más tapasztalataim kumulálódnak, mint néhány szakértő egy-két napos tesztje során. Egyetemre, kurzusokra, tanulásra például az egyik legjobb eszköz, amit valaha kitaláltak: strapabíró, megbízható, könnyű, hordozható társ, amivel nem csak jegyzetelni vagy kurzusfeladatokat végezni lehet, de kitűnően alkalmazható prezentációk megtartására vagy közös munkára is. Nem akarok fogadatlan prókátora lenni a számítógépek ezen szegmensének, de a fentieket fontosnak tartom hozzátenni a mára már bevett panelmondatok sokaságához – egyszerűen azért, mert bosszant, ha nem igazán teljes a kép. Remélem, egy kicsit teljesebb lett.

Standard

4 thoughts on “Netbook vagy nem netbook – ez itt a kérdés

  1. Nagyon jó cikk, köszönöm, azt hiszem ez végképp meggyőzőtt, hogy kipróbáljam. Te milyen típusú gépet használsz?

    Én kb. két éve futottam bele abba, hogy vettem egy laptopot, mondván az jó, mert könnyen lehet vinni. Hát sajnos a laptop a maga féltégla méretével és melegedésével erre a célra egyáltalán nem felelt meg, gyakorlatilag asztali gépként funkcionált, viszont bővíteni nem lehetett, a felbontása 1024×768 volt, szóval nem szerettük, túl is adtam rajta, most két asztali gépünk van.

    És pontosan egy olyan gépet keresünk, amin egy, azaz egy darab böngésző elfut. Menjenek rendesen a YouTube videók és a flash-el agyonzsúfolt oldalak is, ennyi az elvárás. Működjön elfogadható sebességgel a Google Docs, és a Gmail.

    Nem baj, hogy nincs rajta CD, úgysem használnánk, nem kell nagy háttértár (azért van a felhő, hogy ott tároljuk az adatokat), viszont tényleg legyen könnyű, fél kézben tartható, ne égesse ki az ember hasát vagy egyéb nemesebb részeit, ha ölben használjuk, stb.

    Év végén lehet, hogy meglepem magam egy ilyen kis kütyüvel.

  2. Én egy Asus EeePC 1000H-t nyüstölök – és arra bőven jó, amire Nektek kellene a leírás alapján, sőt, mostanában már a háttértár is 120GB-nál indul, ha jól látom. Ezen a modellen ráadásul minden operációs rendszer gond nélkül fut: window, linux, stb., mindegy. Nagyon csendes, nem melegedős fajta 😉

  3. Gerics says:

    Hali. Azt írtad, hogy honlapfejlesztést is megbírja próbáltál már rajta egy dreamweavert futattni? mert érdekelne mit szólt hozzá? Mármint, nagyon megszi vagy élvezhetően fut rajta, mert gondolkodom egy ilyen gépen de sokan fikázzák, hogy nincs ereje. Várom a választ.

    üdv!

Comments are closed.