blog

Modern képmesék

Gyermekkorom meghatározó vizuális és morális, nem mellesleg életre felkészítő, életútra elemózsiát biztosító élménye a Magyar népmesék sorozata volt, és bár DVD-n az újabb generáció is imserkedhet Kacor királlyal és társaival, azért nekik már állítólag egy olyannyira – valószínűleg pontosan megfogalmazva “radikálisan” – más világban kell majd helytállniuk, hogy a Csillagszemű juhász szentenciájából építkezve már nem feltétlenül válnának sikeressé. Nyilván ez munkálhatott a legújabb közszolgálati televíziós projektben is, amikor kitalálták a Modern képmesék cím alatt futó, naponta jelentkező sorozatot, amelynek két húzóneve az animációs fődirektor M. Tóth Géza (aki ugyebár a Maestro című rövid animációval az Oscar közelébe került), valamint a szövegeket jegyző Tóta W. Árpád. Hogy mi sül ki ebből, az naponta látható az m1-en.

Én ugyan lemaradtam az első filmetűdről, de hála az internetnek, az elmulasztott csupán “máskor kezdődővé” minősül, így valójában már abszolváltam is a saját alternatív időszámításomnak megfelelő tempóban a sorozat eddigi darabjait. Az első rész kifejezetten relevánsnak tetszik, amennyiben a Páneurópai piknik szerintem kissé félrevezető, elhibázott címe alatt megtekinthető filmecskében éppen a bolognai folyamat áldásairól esik szó: minden árnyoldal nélkül persze, hiszen mégsem dob ki egy köztévé és az állam által finanszírozott filmecskére pénzt, ha az rútul arcon csapkodja gazdiját amint elkészül/megszületik… Most még próbálom dekódolni a célközönség jeleit, mindenestre azért minden “érdekesség” ellenére az egyszerű és néhol vicces megfogalmazások, no és a hibátlan, és a többi rész ismeretében kifejezetten ötletes, intuitív animációk mégiscsak szimpatikusak első blikkre. Na, gondolkodni azért nem nagyon kell, ne tessék aggódni… 🙂

Standard