digitális, egyetem

Mielőtt végleg elveszne a dolgozat, szinkronizáld a felhőben

Nem lehet elégszer és elég nyomatékkal felhívni a figyelmet arra, hogy mivel manapság már tényleg minden egyetemi beadandó (szemináriumi dolgozat, TDK-s mű, szakdolgozat stb.) elektronikus formában készül, a hallgató kópiája felértékelődött, ennek megfelelően illő lenne megfelelő módon ügyelni rá. Ebben a félévben csak négyszer kaptam olyan emailt, amiben a hallgató arra panaszkodik, hogy ő bizony elkészült a dolgozattal, de a fránya laptop teljesen tönkrement, javítani sem lehet, így nem tudja lezárni a kurzust. Sajnálatos dolog, és persze ha nem lehet segíteni a hardveren, hát nem lehet, de az azért nem igaz, hogy ne lehetne előzetesen olyan óvintézkedéseket tenni, amivel egy ilyen malőr még nem vágja haza teszem azt, három év felgyülemlett munkáját. Talán a legegyszerűbb megoldás egy fájlszinkronizáló felhőszolgáltatás igénybevétele: itt az történik, hogy a gépünkön/eszközeinken kijelölt fájlok és mappák automatikusan szinkronizálódnak, de nem csupán egymás között, hanem egy távoli szerveren is, így ha bármelyik, vagy horribile dictu, az összes eszközünk egyszerre megy tönkre, akkor is megmaradnak a dokumentumaink, hozzá tudunk férni féltve őrzött tartalmainkhoz, majd vissza tudjuk tölteni megjavított/új gépeinkre is. Sőt, az a probléma is megoldódik, hogy valaki otthon felejti a prezentációját, épp a nagy napon (mikor máskor?!), hiszen pillanatok alatt hozzáférhet bárhonnan, így még pendrive-ot sem kell cipelni feltétlenül.

Nekem, mint ahogy már számtalanszor beszéltem róla, a Dropbox már vagy három ilyen menthetetlen helyzetet mentett meg: hardver hiba, operációs rendszer meggondolatlan cseréje, vagy bármi volt, a dokumentumok platform függetlenül ott várták, hogy az új gépre, eszközre szinkronizálódjanak. Alapból 2GB ingyenes tárhely jár mindenkinek, amit ezen a linken máris 2,5GB-ra tornázhattok fel, és ha tovább szeretnétek növelni a rendelkezésre álló helyet, akkor 16GB-ig mehettek el, ha meghívjátok ismerőseiteket (mindenki után 500MB plusz jár). Nem a Dropbox az egyedüli versenyző, tessék tájékozódni, ha ez kevés lenne, vagy nem szimpatikus – nekem bevált. (Hogy kicsit hazánk-házunk felé billenjen a mérleg, muszáj megemlíteni a Tresorit szolgáltatást, ami igencsak ígéretes – ugyanúgy van asztali és mobil alkalmazás is, rendesen titkosítják az adatforgalmat, és ha ezen a linken regisztráltok, itt is azonnal plusszal indulhattok!) Tényleg egyszerű a használatuk, automatikusan, a háttérben futnak, csak egyetlen egyszer kell kijelölni, melyik mappát (vagy mappákat) kell figyelnie a programnak, és onnantól kezdve bármit is mentünk oda, bármelyik fájlt is módosítjuk, biztosak lehetünk benne, hogy minden más eszközünkön, és a felhőben is a legfrissebb verzió vár legközelebb.

Van persze másik felhős megoldás is, erről is milliószor volt már szó, pláne hogy az intézetünk rendelkezik Google Apps for Education csomaggal: például a Google Drive, ami egyszerre tárhely és irodai alkalmazáskoszorú is. Nincs is annál egyszerűbb, mint hogy eleve a böngészőben megírni a dolgozatot, amit a Drive automatikusan ment, majd ha kész, megosztani az oktatóval: még azt a problémát is el lehet kerülni így, hogy a másik gépe/operációs rendszere/irodai alkalmazásai miatt kompatibilitási probléma lép fel, és ezért hátrányba kerülünk – itt minden ugyanúgy jelenik meg mindenkinek, ráadásul közvetlen, akár valós idejű kommentelési, korrektúrázási lehetőség is van, így a visszajelzés is jóval rugalmasabb és egyszerűbb, mint a “hagyományos”, csatolmányos módszer esetén. Persze megint azt lehet mondani, van a Drive mellett jócskán más, hasonló szolgáltatás is, érdemes nézelődni, kinek mi a szimpatikus. Egy dolgot jó lenne már magunk mögött tudni azonban: az utolsó pillanatban bekövetkező hardveres gondok miatt beálló adatvesztést. A fentiek fényében azt gondolom, elég világos, hogy nincs bocsánat – a mai világban puszta felelőtlenség, nemtörődömség az, ha valaki még mindig ezzel a kifogással él.

 

Standard