blog

Még mindig John Wayne

A Time magazin a legfrissebb Harris közvélemény kutatásra hivatkozva azt adta hírül, hogy hiába a bulvárdömping “Brangelina” (azaz Brad & Angelina) vagy “Vinnifer” (Vince & Jennifer) illetve “Justeron” (Justin & Cameron) vonatkozásban, ha az igazi nagy mozisztárokról van szó, akkor a közönség köszöni szépen, de a filmekből merít. Így eshetett meg, hogy sem a fentiek, sem a mostanság inkább guru szerepében tetszelgő Tom Cruise nem került be az első tízbe, de – minő tragikum – még Ben Stiller vagy Adam Sandler sincs ott a lista élmezőnyében. Az amerikaiak szerint ugyanis Denzel Washington az abszolút nyerő, no és Tom Hanks, és – most jöjjön a meglepetés: John Wayne!

Ez az a pillanat, amikor a Time kolumnistája, Richard Corliss felteszi a nagy kérdést:

Itt kezdünk el azon gondolkodni, hogy vajon az amerikaiak számára a film médium, vagy egy médiumon keresztül léptek kapcsolatba a múlt celebritásainak szellemével. És ha ez a helyzet, hol van Garbo?

Őszintén szólva, nem értem, hol kellene lennie szegénynek. John Wayne ugyanis különös ikonná nőtte ki magát, mint ahogy a western más karakteres figurái is, akik nem pusztán önmagukat vagy a hozzájuk kapcsolódó filmeket “hozzák magukkal”, hanem magának a műfaj által (is) éltetett mítosznak a képi megfelelőivé váltak. Don DeLillo írja Americana című regényében, hogy számára Amerika mint olyan egy grandiózus ikonban, Burt Lancasterben fogható meg leginkább, ahogy arca, figurája, ereje, egyszóval karizmája teljesen betölti a mozi terét, hogy aztán ikonként definiálja egy generáció kulturális képzeletét. Igen, ott a “mozi” teljesen mást jelent. (Ennek fényében a Dettrével készült interjú a Magyar Hírlap szombati számában számomra nem arról tanúskodik, hogy a jóravaló rendező úr tisztában van azzal, mit is mond… elefántcsonttornyából – még ha az egy ideig az Államokban leledzett is – nem nagyon nézett körbe…) Lehet szidni vagy imádni, ha létezik kulturális tudat, akkor az amerikaiak számára a mozi ennek a tudatnak kitüntetett formálója. Hogy mennyire, azt ez a kis felmérés is mutatja: a mozi ikonjait nem lehet feledni. És ez nagyon jól van így.

Standard

Még mindig John Wayne” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Tényleg nincs ezzel semmi gond.

    Ha vki(k) a szó szoros értelmében a szemünk előtt villog(nak), akkor az(ok) beleég(nek) a tudatunkba.

    És az idő mindent megszépít, csak a jóra emlékezünk, és persze hogy nem a mostani botrányhősök, meg elmebetegekre mellett fogunk voksolni, hanem akiknél egy kicsit jobban kisimulnak az idegszálaink. Akik ezt el tudják érni anélkül, hogy feltűnősködjenek – na, azok tudnak bárminemű értéket képviselni.

    Or no.

Hozzászólások lezárva.