blog

Könyvfeszt

Elzarándokoltunk a XV. Nemzetközi Könyvfesztiválra, mert szép idő volt, mert ahol sok könyv van, ott jó, mert a kettő (szép idő + könyv) együtt még jobb. Bret Easton Ellis díszvendég úrral nem futottam össze, mielőtt valaki megkérdezné, sőt celebritásokkal sem nagyon (bár nem tudom, az állítólagos celebritásokon mit is lehetne ünnepelni, ha már to celebrate in inglis), olyanokkal viszont igen, akik éppen azt taglalták egymás között, hogy “az Esterházy” mit dedikált a könyvébe, pedig nevezett szerző kb. 6 órával később kezdte csak a dedikálást, és volt még rengeteg gyerkőc is, mert gyerekprogramból pazar volt a kínálat.

Megnéztem az összes standot, megbizonyosodtam róla, hogy semmit sem fejlődött a magyar kiállításkultúra: elég csak rákérdezni egy szerzőre, illetve hogy kapható-e másik kötete, máris kiderül, hogy a szuperadatbázisban nem lehet szerzőre keresni, a kiállítónak (pontosabban annak, aki ott csücsül és unottan nézelődik) pedig fogalma nincs arról, mi is található a polcokon. Az is feltűnő volt, hogy a kiállítók többsége az online boltjuk kedvezményeit hirdette kihagyhatatlan és egyszeri, és persze csak a fesztivál idejére érvényes árengedményként, és még mindig nem jött rá, hogy aki könyvet vásárol, az rápillant az e-boltokra is általában, tehát rizikós hülyére venni – de mindettől függetlenül azért mégis jó kombinációnak bizonyult ez a könyv + Millenáris, főleg az üzenet: a könyvek nagy része a Jövő házában kapott helyet. Így legyen.

Standard