blog

Jön a HTML 5!

Nem riogatásképpen jelzem, csupán egyre többet hallani arról, hogy a HTML ismét változik kissé, és ezen most nagyon agyalnak mind a W3C HTML WG (azaz a W3C HTML-el foglalatoskodó munkacsoportja), mind a WHATWG (ez a csapat magával a hypertext alkalmazások fejlesztésével tengeti az idejét), mind pedig a böngészők képviselői, adja hírül az A List Apart, a web standardok egyik zászlóshajója. Érdekes egybeesés, hogy Stephen Fry is éppen a múlt héten emlékezett meg a web atyjáról, Sir Tim Berners-Lee-ről – de a két eseménynek nagy valószínűséggel semmi köze egymáshoz…

A lényeg, hogy még a HTML 4 is túl van bonyolítva sokak szerint, mert mi az, hogy egy fejlécet csak úgy tud az ember web szemantikailag helyesen kódolni, hogy <div id="header">ide jön a fejléc</div>? Vagy nehogymár kiírjuk a tartalmi résznél, hogy teszem azt <div class="article">ide jön a tartalom, mondjuk egy bejegyzés</div>: ugye mindenki látja, nehéz a honlapépítés, hiszen túl sokat kell gépelni fölöslegesen. A HTML 5 pedig mindenki nagy barátja lesz rögtön, hiszen a fenti példákat egy csapásra közérthetővé és egyszerűvé teszi: a fejlécet írjuk már úgy, hogy mindenki értse már az elején: <header>ide jön a fejléc</header>, és a tartalomnál se bíbelődjünk mindenféle class-okkal – <article>ide jöhet a duma</article>. Semmi sallang.

Ha valakit érdekel, utána lehet nézni, miben lesz még más a HTML 5 (nyilván csak kiragadtam ezt a két – számomra kicsit lényegtelennek tűnő – példát), például DOCTYPE környékén, én most más valamire szeretnék reflektálni. Nem is olyan régen olvastam valahol, amit lépten-nyomon prédikálnak a web evangélistái (tényleg vannak, akiket így aposztrofálnak!), miszerint a web mindenki számára megteremti a szabad vélemény kinyilvánításának közegét, hiszen nemtől, kortól, felekezeti hovatartozástól, stb. függetlenül egy érthető platformot biztosít. Nem kell megtanulnia a magyarnak angolul, hogy egy honlapot működésre bírjon, és az afrikai törzsek is fellélegezhetnek, a kazahokról nem is beszélve.

De ha valaki kicsit rezegtetni kezdi a pilláját egy HTML forráskód láttán, mondván, hogy ez neki valamiért egyre inkább hasonlít egy angol nyelvű esszére, akkor vajon megpróbáljuk meggyőzni arról, hogy nyelvvizsga bizonyítványának kemény fedelét égesse el gyorsan, és a maradványt dobja a Duna gyors vizébe? A HTML 5 előzetese után végképp bennünket szólítanának fel hasonló cselekedetre. Ugyanis az univerzális HTML nyelv, ami azért – legyünk őszínték – eddig sem volt valami lingua franca, mostanra nyíltan angol nyelvű szöveggé változik. Nyilvánvaló tendencia: ha az ütődött webre kívánkozó kalandor nem érti, hogy a <b> tag azt jelenti, hogy a szó vastagon szedett lesz, akkor segítsünk neki: írja azt, hogy <strong>, és akkor a hülyék is nyugton maradnak. Ezt pedig illik kikérni már csak a beduin webdizájnerek nevében is! Elég sok webbel és digitális kultúrával foglalkozó tudományos cikkel kerültem már szemkontaktusba, de valahogy erről a tendenciáról nem nagyon esik szó egyikben sem. Mindenhol valami semleges nyelvterületként kezelik a HTML-t, ami nyilván felszabadítja a nyelvük béklyójában leledzőket is. Naná!

Standard