digitális, egyetem, könyv

Hogyan neveld egyetemi kiadódat, avagy az ELTE Reader

Egyre nagyobb divat az e-könyvek kapcsán az oktatási anyagok digitalizálásáról beszélni, arra rámutatni, hogy a 21. században talán ideje lenne végre a kor technológiáját figyelembe véve, azt használva és kihasználva lépéseket tenni a tananyagok formáját és elérhetőségét illetően. Nem a nyomtatott könyvek ellenében kell ezzel komolyan foglalkozni, hanem amellett – a felhasználás sokoldalúságát hivatott követni a digitális formátum. Tény ugyanis, hogy az olvasás színtere megállíthatatlanul tolódik a digitális interfészek felé, amit persze lehet szeretni, vagy nem szeretni, attól még így van. Ma már egy ilyen interfész tud olyan minőséget produkálni, ami élvezhetővé teszi az olvasást, ráadásul olyan közvetlen előnyöket tud felmutatni, amit a nyomtatott formátum soha nem lesz képes: lehet keresni a szövegben, kijelölni részeket, amit automatikusan össze lehet ollózni egy fájlba, meg lehet osztani másokkal is ezeket, át lehet állítani a betűméretet, stílust, amivel komfortosabbá válik az élmény, és persze tényleg élményszerűvé lehet varázsolni a legunalmasabb szakszöveg fogyasztását is, ha épp úgy szottyan kedvünk. Ne vitázzunk most azon, hogy mely kortól időszerű ezzel a kérdéssel foglalkozni, egyezzünk ki abban, hogy egy egyetemistának már csak ne vessük a szemére, ha digitális eszközzel abszolválja tanulmányait. Sőt, támogassuk ezt a trendet, mert hosszú távon olcsóbb, könnyebben fenntartható több szempontból is, és tulajdonképpen simán ki lehet kalkulálni egy win-win szituációt, hogy a kiadó, az oktató, és a felhasználó, vagyis a hallgató is nyerjen. Több modell is elképzelhető: lehet egyszerűen elsődlegesen digitális eszközre készült e-könyveket kiadni (ezt tesszük az AMERICANA eBooks esetében), vagy fel lehet építeni egy egész infrastruktúrát is alkalmazástól a tartalomig, ahogy azt az Eötvös Kiadó csinálja az ELTE Reader alkalmazással. Ráadásul profin!

Adott egy egyetemi kiadó – van több ilyen is ugye az országban -, aminek elsődleges feladata nyilván az, hogy az egyetemi tananyag publikálásával foglalatoskodjon. Jönnek a jegyzetek, tanulmánykötetek, stb., és ezeket a hallgató szépen megvásárolja, tanulmányozza, és optimális esetben szépen le is vizsgázik a félév végén, mindenki boldog. No de miért ne lehetne áramvonalasabbá tenni az egészet úgy, hogy a hallgató egy jól irányzott koppintással is hozzá tudjon férni egyszerre több anyaghoz is, ha úgy vezérli a tudásvágy? Az Eötvös kiadónál gondoltak egyet, és egy teljes rendszert hoztak össze, amiben az egyetemi kiadványok – jelen pillanatban legalábbis – ingyen elérhetőek, de mindezt úgy oldották meg, hogy ne kelljen mindenféle helyről származó, mások által másra optimalizált olvasó applikációkkal bűvészkedni, hanem adnak egy ingyenesen letölthető alkalmazást a két vezető platformra, és ennyi: ezen keresztül lehet letölteni az olvasmányokat, ezzel lehet olvasni, stb. Végre valaki felismerte, hogy a mai mobilos penetrációval már bizony bátran neki lehet vágni ilyen projektnek, és én csak partvonalról szurkolok, hogy sikeres legyen a vállalkozás, mert egyértelmű, hogy ez a jövő.

Vannak persze problémáim az alkalmazással, de ugye az egészben a szép, hogy ha a Kiadó úgy találja, szépen frissítgeti majd a rendszert, és észrevétlenül optimalizálja az appot a felhasználói visszajelzések alapján. Jelen pillanatban én speciel a könnyebb indulást elősegítendő könyvelem el azt, hogy pdf-es oldalszerkezettel találkozom, és az erre jellemző zárt szerkesztési elv érvényesül, tehát nem tudok betűt átméretezni, így nagyításnál ide-oda swipe-olgatok, hogy a sor végére is eljussak, de könnyen lehet, hogy ez csak nekem zavaró, ki tudja, mások (pláne a célközönség) hogy olvas. Nem tudom egyébként, hogy nyitottabb lesz-e a rendszer, vagyis az itt elérhető kiadványok kikerülnek-e alternatív olvasóeszközökre is, vagy marad ez az áramvonalas megoldás, annyi viszont biztos, hogy az ELTE Reader örömteli vállalkozás, kiváló ötlet, és elsőre is igényes kivitelű alkalmazás: minél többen használják, annál jobb lesz, gondolom. Ha én egyetemi kiadó lennék, most gyorsan elkérném a receptet, nehogy lemaradjak!

Standard

2 thoughts on “Hogyan neveld egyetemi kiadódat, avagy az ELTE Reader

  1. Pingback: 116. “kecsua para” adás | Hármas könyvelés

  2. Pingback: Hogyan neveld egyetemi kiadódat, avagy az ELTE Reader (by Dragon Zoltán) | Pál Dániel Levente

Comments are closed.