digitális, könyv

Hogyan hivatkozzunk e-könyvre?

Miközben a Kindle-t olyan mértékben “belaktam” már, hogy szakdolgozatot sem vagyok hajlandó többet számítógépen olvasni (egyébként ezúton is üzenem a szakdolgozóknak, hogy egy pillanat alatt kiderül, rendesen formázták-e szövegeiket, ugyanis tramszformálásnál minden kiderül!), az AMERICANA eBooks és általában az elérhető tudományos publikációk ürügyén elgondolkodtam azon, hogy szép és jó dolog az e-könyv, pláne a tudományos e-könyv, de vajon hogy fogunk pontos hivatkozásokkal élni – például szakdolgozatokban? Rengeteg style sheet létezik, ki-ki kiválaszthatja (vagy megmondják neki), melyik alapján formázza a hivatkozásait, de egyelőre egyik sem látszik lépést tartani a fejlődéssel, és az e-könyvek egyszerűen kimaradnak a szórásból. Míg nyilvánvalóan nem pusztán arról van szó, hogy nem került fel a hivatkozási rendek szerkesztőinek radarjaira az e-könyv, és az e-könyv megannyi formátuma, azért érdemes lenne elébe menni a dolgoknak, és máris kitalálni valamit a jelen helyzet kezelésére. Félreértés ne essék, még magam sem találkoztam olyan szöveggel, amely kifejezetten e-könyvre hivatkozott volna, de remélem, az AMERICANA eBooks például ezen hamarosan változtatni fog.

Az alapvető probléma az e-könyv szövegkezeléséből adódik: például a Kindle eleve nem foglalkozik oldalszámokkal, hiszen a betűtípus változtatásával, átméretezésével újrafolyatja a szöveget, aminek következtében megváltozik a hivatkozni kívánt kifejezés fellelhetősége is. Míg ez egy igen felhasználóbarát mód, addig hivatkozás szempontjából maga a pokol: nyilván nem zárható ki, hogy egyik olvasó alapbeállításokkal hivatkozik, míg egy másik kétszer akkora betűméretet használ, egy harmadik meg még a betűtípust is átállította, hogy a képernyő orientációját ne is emlegessük. Vajon hogy lehet rendet tenni hivatkozás tekintetében egy olyan eszköz esetén, amely alapvetően szembemegy (mint ahogy egyébként a szövegszerkesztés technológiája és az “oldal” paradigmájának változása is) mindazzal, amit academic writing-on tanítanak? Vajon hivatkozzunk úgy, mint ahogyan azt weboldalak esetén tesszük, vagyis pusztán a szövegre, tagolatlanul? Belátható, ez egy könyvnyi terjedelem esetén nem túl előremutató módszer. Tagolásként jelöljük a fejezetcímeket? Közelebb vagyunk ugyan, de gondoljunk csak egy fejezeteket nélkülöző primér forrásra – megint csak követhetetlenné válik a hivatkozási rend.

Szerény javaslattal élnék Kindle ürügyén, amely persze inkább vitaindító meglátás, mintsem végleges ukáz (meg persze ki vagyok én, hogy bármit is eldönthessek ebben az ügyben?!), de talán elindít egy gyümölcsöző párbeszédet, amelyben olyanok is megszólalnak, akik mind a hivatkozásokban, mind az e-olvasókban otthonosak. Két lehetőséget látok, az egyik konzervatívabb, ám valószínűleg jóval stabilabb rendet jelent; a másik progeresszívabb, és csak remélni tudom, hogy hosszú távon kivitelezhető alternatívát nyújt:

  1. az e-könyv verzió mellé társuljon pdf verzió is, amely a hagyományos oldalszámozással kerül forgalomba, így biztosítja, hogy a hivatkozások mindig fix helyre mutatnak;
  2. a Kindle gyári beállításai szerinti “Location” helyjelző használata biztosítsa a konkrét hivatkozási helyet.

Személy szerint hajlanék a második verzió felé, hiszen ha már e-olvasó és e-könyv, akkor minek támaszkodnánk a jó öreg pdf-re, és mégis miért használnák egy forrás megjelöléséhez két fájlt, két verziót? Persze a mérleg pozitív oldala az, hogy így maradhat minden a régiben, hiszen a pdf-es hivatkozási rend teljes egészében megfelel a hagyományos, nyomtatott kiadványokra érvényes rendnek. (Kérdés persze, hogy kiadói oldalon mondjuk van-e hajlandóság ePub+pdf vagy prc+pdf stb. bundle-ök megjelentetésére – de ezt a fejtegetést egyelőre hagyjuk érintetlenül.) A második megoldás bár szintén kompromisszumos, megnyitja annak lehetőségét, hogy egy e-könyvre valóban e-könyvként hivatkozzunk, és ne kelljen a nyomtatott könyv álarcát öltenie az adott hivatkozásnak ahhoz, hogy használható legyen. Ebben az esetben, nemzetközi használatra is gondolva a következő megjelölési rendet javasolnám (egy formátumot jelzek csak, természetesen a style sheet-ek szája íze szerint lehetne variálni az elemeket):

Szerző. Cím. Kiadás helye: Kiadó, Évszám. Kindle ed., Loc. 1544-52/2577.

A lényeg, az extra a kiemelt rész, ami egy kis magyarázatra szorul. Első lépésben fontosnak látom jelölni a kérdéses kötet kiadási változatát: például itt a Kindle-t – ugyanúgy, ahogyan azt az Amazonon is láthatjuk, van a könyvnek nyomtatott kiadása, és lehet Kindle-verziója is. Ezt követően jönne a “Loc.”, azaz a Location, helyjelölő megnevezés: ez jelenik meg ugyanis a Kindle alsó részén, itt jelzi az adott helyzetet, amelyet a fenti példában az “1544-52” jelöl. Ha alapbeállításokat használunk, már ennyi is elég nagy hivatkozási pontosságot jelent, de a precizitás kedvéért szerintem nyugodtan hozzá lehetne biggyeszteni egy per jelet követően a teljes terjedelem megjelölését – ez lenne a “/2577”: így teljes bizonyossággal konkrét helyzetre utalunk.

Mindez persze egyelőre nyilvános gondolkodás, és kíváncsian várom a véleményeket, meglátásokat, pró-kontra érveket, hátha sikerülne valami konvenciót megalapozni, amelynek esetleg nemzetközileg is lenne visszhangja, és normalizálná ennek az új mediális formátumnak a kezelését a tudományos körökben is.

UPDATE: Olvassátok el Tsabeeka hozzájárulását is – platformfüggetlen megoldást javasol, szerintem támogatandó elképzelés. Valamint Kelt summázatát is érdemes olvasni!

Standard

15 thoughts on “Hogyan hivatkozzunk e-könyvre?

  1. Az a baj, hogy valami olyan meghatározás kellen, ami mindenhol működik. Mert pl. a kindle esetében ott a location, de ez nem minden kütyün van így megoldva. Így viszont pl. ha Te kindle-re hivatkozol, de az olvasónak bármi más kütyüje van, oda a hivatkozás.

    Ilyen téren sajnos még mindig a pdf a járhatóbb út, bár tény, hogy jobb lenne valami univerzális dolog. Nem lehet, hogy az egész e-book szabvány nincs erre fölkészülve?

  2. Mivel több szabványt/formátumot is használnak a kütyük, így természetesen több forma is elképzelhető – olyat, amit minden esetben tökéletes, szerintem – a mai ismeretek fényében legalábbis – nem sikerül kitalálni egy jó ideig. De a kérdésre az a válaszom, hogy ezért kellene jelölni a verziót a hivatkozásban, ez esetben pl. a Kindle ed. jelzi ezt – bár ettől, ahogy mondod, egy iPad-en nem leszel okosabb (kivéve, ha van ePub verzió is, és azt is megjelöli az illető).

  3. d says:

    személy szerint örülnék ha a diákjaim tudnának rendesen, lábjegyzetben hivatkozni (nem élőfejben meg élőlábban).
    eleddig a pdf-es formát használtam…
    amúgy szerintem egyenes idézetnél nem nagy a probléma, mivel ugye kereshetünk szöveghelyre, és akkor meglesz… a parafrázis már rázósabb.

  4. Meg kéne szabni a lokalizációmaximumot is.

    Kevesen fognak hivatkozásnak szakolvasón utánanézni, és játszani a betűmérettel, plusz a fejezetcím-tördelések (mikor kezd új oldalt), ez nagyon szórhat, még akkor is, ha csak pár olvasó marad. Vagyis egy gépi kliens lehet a visszahivatkozási alap, itt meg meglehet játszani azt, hogy mondjuk 1000 oldalasra “tördeli” a könyvet, így csak egy egytől 999-ig terjedő számot kell megadnunk.

    Illetve egy extrém megoldás, de ehhez megint szoftver kell: egy program tudja, hogy (az első valódi oldaltól, tehát a kolofon, tartalomjegyzék után) pontosan hányadik szókaraktertől kezdődik az idézet, és hol végződik. Ebből lehet csinálni egy ilyen hivatkozást: pl. 2XY3K-2XY6Y, ami a 2(…)3. karaktert jelöli, amennyiben az K, ill. a 2(…)6-t, amennyiben az Y. Esetleg ugyanezt szókezdőbetűvel. Ennek az az előnye, hogy mérettől (és, ha a kiadás megegyezik, fájlformátumtól) független, sőt, bizonyos mértékig a minimális átírásokat is tűri, vagy legalább kimutatja, hogy eltérés van.

    A lényeg, hogy a tisztességes hivatkozáshoz olyan rendszer kell, ami felülírja a DRM-et (hiszen a dedikált olvasóktól (ADE, Kindle for PC) nem várhatunk el ilyen extraszolgáltatást. Ennek kis esélyét látom.

    Úgyhogy marad a (pl.) Szerző (Évszám) Cím. Kiadó Ctrl+F

  5. Szerintem a sztenderd kiadások ugyanúgy jelennek meg default beállításban minden Kindle-n, így nekem egyszerűbbnek tűnik a jelzett megoldás. A DRM-dolgot konkrétan nem értem, hogy zavarhat be, viszont a mindenféle platformra készült Kindle-olvasók tényleg bezavarhatnak – speciel hirtelen fogalmam sincs, mennyire más kiosztással-beosztással dolgozik akár a PC-s kliens is, mint a rendes Kindle megjelenítés…

  6. “Szerintem a sztenderd kiadások ugyanúgy jelennek meg default beállításban minden Kindle-n”

    Hát ez az. És az epubos olvasók? Itt nem kiadásbeli különbségről, csupán formátumról van szó. Ha csak a lokációt használjuk, akkor – hivatkozás szinten – még mindig papírkönyvet használunk.

    A DRM ott kavar be, hogy az ekönyv önmagában ideális lenne arra, hogy ügyesebben dolgozzunk vele, mint a papírral (pl. kiszedegetné a metaadatokat) – lásd pl. Mendeley. De ezt egy amazonos könyvvel, vagy védett epubbal közvetlenül nem tudjuk megtenni.

  7. Pingback: olvasó tsabeeka » Re: Hogyan hivatkozzunk e-könyvre?

  8. MPK says:

    Az MLA 2009-es kiadásában az 5.5.24-es “A Book without Stated Publication information or Pagination” ill az 5.7.18-as “A Digital File” tételek vonatkoznak a hivatkozandó Ebookokra.

    Tehát ilyen megoldások lehetségesek:
    Hitchens, Christopher. _Thomas Jefferson: Author of America._ New York: HarperCollins Publishers, 2006. E-book.

    Dash, Michael. “Marvellous Realism: The Way out of Negritude.” Eds. Ashcroft, Bill et al. The Postcolonial Studies Reader. London and New York: Routledge, 2003. n. p. E-book.

    vagy egyszerűen csak:
    Cooper, Brenda. Magical Realism in West African Fiction: Seeing With a Third Eye. New York and London: Routledge, 2004. E-book.

    • Köszönet az infóért – ám ez szerintem a megoldás elkerülése csupán, hiszen a webhelyekkel egy szinten kezel attól eltérő kiadvány formátumot. Ezen kellene valamit változtatni – de lehet, hogy csak én érzem így 😉 Mindenesetre addig is jó ezt tudni – tehát van valamiféle elfogadott hivatkozási séma, bár ugye a legkritikusabb esetben, parafrázis ürügyén igen nehéz visszakövetni a pontos forrást. Itt lenne értelme a tsabeeka által javasolt megoldásnak.

  9. MPK says:

    És nyilván nem az egész MLA-t adják ki 2009-ben, hanem az MLA Handbook for Writers of Research Papers-t. Hasonlóképp, a másik két tétel kv.címei ugyanúgy _dőlttel_ vannak szedve, csak nyilván a copy+paste-nél megsínyli a hivatkozás a webes mezőbe paste-elést.

  10. Pingback: Worldshots › Hogyan nem ölte meg az e-szöveg a tudományt

Comments are closed.