blog

Helyzetjelentés a HUSSE 8 konferenciáról

Megtettem hát tétjeimet, és előadtam az Adaptáció című filmről illetve az adaptációelméletről szóló prezentációmat, mégpedig egy kitűnő hangulatú szekcióban. Első nap, első szekció – a konferencia-látogató ilyenkor még hihetetlenül lelkes, bejelölgeti, mi mindent szeretne meghallgatni, hová szeretne feltétlenül eljutni, ráadásul még nincs dömping sem (bár első naphoz és egytlen session párhuzamos pörgetéséhez képest igen sokan érkeztek meg).

A szekciót az én előadásom nyitotta, és végül sikerült beszerezni egy VHS példányt az utolsó pillanatban Jonze-Kaufman féle Adaptációból (köszi, Réka!), így mégis úgy döntöttem, hogy legyen filmrészlet. Jó is volt. Ezután Szélpál Lívia beszélt Martin Guerre és Sommersby ürügyén, egészen új megközelítésbe helyezve történelem és film viszonyát. Előadásában Peter Burke “új történelem” felfogása kezet fogott Natalie Zemon Davis “mikrotörténelem” elgondolásával – ami a filmelmélet számára friss érvényű tanulságokkal szolgált (végre nem filmesek próbálnak történészkedni, hanem értő történészi szempontok érvényesülnek filmes témakörben). Tóth Zsófia a harmincas évek amerikai filmjeinek pygmalion-komplexussal megáldott nőfigurái “dübörögtek” – már amennyire a férfi rendezők és a stúdiórendszer szigora illetve politikája ezt megengedte. Orosz Szilárd pedig Hal Hartley rehabilitációjára tett kísérletet, néhány korai filmjére utalva.

Ma pedig irány a halászlé. Szegeden vagyunk elvégre 🙂 .

Standard