digitális, egyetem

Ha itt az egyetem, jön a jegyzetelés

Jegyzetelni tudni kell! Mivel soha nem tanítottak jegyzetelni (ha jól sejtem, ez ma sem téma az egyetemre történő készségfejlesztések sokaságában, holott rengeteg minden áll vagy bukik ezen), az egyetem első éveiben előadások során kellett rájönnöm, hogy milyen módszer áll hozzám legközelebb, hogy kell magamnak érthetővé tenni az elhangzottakat, hogy majd félév végén is vissza tudjam idézni az anyagot – pusztán egy vázlatos, felskiccelt szóhalmaz alapján. Az eredmény az lett, hogy nagyjából senki sem kérte kölcsön tőlem az előadások jegyzeteit, mert az mások számára tökéletesen értelmezhetetlen logikát és struktúrát takart keresztbeutalásokkal, hivatkozásokkal, néhol egészen kusza és áttekinthetetlen grafikai betétekkel megtűzdelve. Nekem viszont kristálytiszta vázlatnak tűnt, és nem értettem, mások teljesen lineáris, már-már narratíva szerű jegyzetei hogy is tudnák jelezni azt a megannyi összefüggést, amely egy adott téma ürügyén felmerül. Persze jóval könnyebb bemagolni egy elbeszélést – csak éppen könnyebb belesülni is az egészbe, ezt mindenki nagyon jól tudja. Mindez a Lifehacker jegyzetelési tanácsadó cikke kapcsán merült fel bennem, és így belegondolva nem véletlen, hogy a vizuálisabb, komplexebb kapcsolatok megjelenítésére kitalált mind mapping logikában találtam meg a nekem leginkább megfelelő módszert.

A Lifehacker öt olyan módszert mutat be röviden, amelyek viszonylag ismertek és elterjedtek, és amelyek nagyjából jelölik azokat a jegyzetelési metódusokat, amelyek valamiféle konzisztenciával bírnak, így sikerrel kecsegtetnek. Ott van elsőként mindjárt a Cornell-módszer, ami első blikkre is egy igen tudatos, előkészülettől az utómunkáig bejárható utat javasol. Nem tudom, élt-e valaha a földön olyan hallgató, aki minden előadását fel tudta dolgozni a módszer segítségével, az azonban nagyon csábító benne, hogy végtelenül pragmatikus, letisztult gondolkodásra és aprólékos munkára szoktat, ami később igencsak kifizetődő lehet.

Ott van aztán a gyorsírás, de egy kezem sem kell hozzá, hogy meg tudjam számolni az évek során hány olyan hallgatóval találkoztam, aki bírta a gyorsírás titokzatos tudását – egyébként sem lenne népszerű évfolyamtársai körében, hiszen az ő jegyzeteit aztán nem igen lehet használni. Bár nyilván felgyorsítja a jegyzetelést, szerintem önmagában ez sem üdvözítő módszer, minthogy a gyorsaság még nem jelenti a hallottak értelmes-értelmezhető rendszerezését, márpedig a jó jegyzet alapfeltétele a rendszer, a következetesség, az áttekinthetőség. Én speciel attól tartanék, hogy a gyorsaságom miatt lényegtelen információkkal is telefirkálom az oldalakat, és jelentős időt kellene arra fordítanom, hogy tisztázzam az elhangzottakat. Tessék persze gyorsan megcáfolni – ha valaki ezzel a módszerrel jegyzetel, szóljon!

A mindenütt jelenlévő digitalizáció korában egyre többen jelennek meg notebook-kal vagy netbook-kal az órákon, bár sok esetben láttam, hogy néhányan csak azért nem veszik elő a gépet, merthogy “kinéznék” őket. Lehet, hogy először igen, de aztán majd sorban állnak az olvasható, könnyedén megosztható jegyzetekért! (Ráadásul anno még sikk volt notebook segítségével prezentálni, ma már alig van prezentáció nélküle!) Ha valaki ugyanis tudja úgy követni az előadást, hogy közben gépel, akkor jelentős időt takaríthat meg magának. Egyik amerikai hallgatónk egyszerű jegyzettömb-stílusú szoftvert használt, és egyszerűen pontokba szedve vitte be az információt, majd esetenként már ott a helyszínen belejavítgatott a listába, átrendezte azt – óra végére komplett jegyzet állt rendelkezésére. Egy lépéssel tovább gondolva hihetetlen egyszerű kiegészítő információkkal ellátni a jegyzetet anélkül, hogy összezavarnánk az átlátható struktúrát, vagyis nagyon könnyű vele dolgozni a későbbiekben. Kipróbáltam: szerintem bármilyen szoftver, ami imitálja az üres lapot segíthet, ne foglalkozzunk tehát másokkal: ha kényelmesen és hatékonyan tudunk dolgozni, egy netbook kitűnő jegyzet apparátussá tud válni.

MindMap of a Lecture by Prof. Susan GreenfieldÉs ha már itt tartunk, ismét ajnároznám egy kicsit a mind mapping módszerét, ami csak első pillantásra tűnik nehéznek – mármint elkészíteni. Merthogy aki találkozik egy vizuális gondolat térképpel, az igen gyorsan átlátja a közölt tartalmat, a megannyi összefüggéssel együtt. Az ún. vizuális típusok nyugodtan nyissák meg kedvenc mind mapping szoftverüket, és táplálják csak összeköthető buborékokba a címszavakat, idézeteket, hivatkozásokat, stb., a rendszerezést később is el lehet végezni, nem feltétlenül kell rögtön tökéletes térképet összehozni (bár gyakorlat teszi a mestert: ha egy előadás elején elhangzanak a témák, akkor azt máris buborékokba rendezhetjük, így hihetetlen egyszerűen tudunk a főbb témákról leágazásokat készíteni, időt spórolunk vele).

Én szakszövegek olvasásakor, kijegyzetelésekor is mind mapping megoldást használok, mert nem csupán áttekinthető, de más dokumentumokkal is össze lehet fűzni, webes hivatkozásokat lehet beilleszteni, képeket, videókat, hanganyagokat is be lehet tűzni – egyszóval egy multimediális jegyzetet lehet készíteni pár kattintással. Ne legyenek illúzióink azonban: mindenkinek meg kell találnia a számára legkényelmesebb, legjobban működő módszert! Ha ez egy üres lap és egy ceruza, ám legyen!

Standard

Ha itt az egyetem, jön a jegyzetelés” bejegyzéshez ozzászólás

  1. atrox szerint:

    Kíváncsi lennék, konkrétan milyen mind mapping programot használsz. Egyetemen papírra jegyzeteltem, most már egyre többet vagyok gép előtt, ezért is érdekelne.

  2. nna, hát az hogy senki ne kérje el a jegyzeteimet mert azt csak én tudom olvasni az alap. max megyek veled és megvárlak amíg lefénymásolod. de tényleg, pedig én a shared stuff híve vagyok, de így monopolizálni azért praktikus:)

  3. Horváth Ádám szerint:

    Heló.Én egy olyan témát kaptam a tanáromtól h “jegyzetlés tankönyvből” esetleg tudnál róla vmit küldeni?előre is köszönöm.

  4. Nah, ma volt suli, és közgázon kapva kaptam az alkalmon, és kipróbáltam amit ajánlottál. Az első sorban ültem a tanári asztallal szemben, szóval nem tudom a többiek mit gondoltak arról, hogy így jegyzetelek, mindenesetre a véleményem az, hogy abszolút használható. Gyakorlatlan vagyok, ez volt az első próbálkozásom ilyen téren, de a MindJet MindManager valóban bevállt. (Eddig ennek ingyenes, sok esetben gyengébb változatait próbáltam csak, de szolgáltatások szintjén a mindmanager mindent üt szerintem.) Kíváncsi vagyok, ha belejövök, mit lehet kihozni a dologból.
    Matematikán viszot egyenlőre maradok a füzetnél, ott az ilyen módszer nem célravezető, sajnos.

  5. Lehet, hogy következő alkalommal többen fognak így jegyzetelni 😉 Én előadást tartok most a MindManager-rel, és nagyon kényelmes, jól használható (persze a hallgatókat is meg kellene kérdezni, hogy ők hogy viszonyulnak ehhez a sítlushoz, látványhoz, szerkezethez). Arról nem is beszélve, hogy pillanatok alatt elő lehet készíteni egy hosszabb óra összetett anyagát is úgy, hogy átlátható és követhető marad az egész.

Hozzászólások lezárva.