blog

Gyászjelentés a Tralfamadorról

GoodbyeMondjuk azt, hogy Billy Pilgrimhez hasonlóan most Kurt Vonnegut is kiesett az időből. A híradások azt mondják, meghalt, de ez marhaság. Mert az úgy van, hogy mi, földlakók rosszul közelítünk az egészhez. Tralfamadori logikával mi éppen egy olyan pillanatot ragadunk ki az idő kristályából (ami ugyebár sehova nem halad előre, hanem ácsorog), amikor Vonnegutnak rossz. Rendes tralfamadori ilyenkor becsukja az összes szemét, és addig ki sem nyitja, míg meg nem pillant egy boldog emléket. 84 évből talán akad egy pár ilyen. Eleve megtévesztő a hasonlóság a halálát kiváltó ok és néhány regényebéli halálnem között: tessék már elképzelni a hórihorgas írót, akinek állandóan Pall Mall lóg a szájából, ahogyan kifelé indul a konyhába, megbotlik, elesik, és agysérülése lesz. Ha nem lenne agysérülése, szétröhögné az agyát. Így megy ez. Mondaná.

De nem mondja. Nem szól többet Kilgore Trout sem, és a tralfamadori különítmény is becsukja a szemeit. Így megy ez. Ha a Tralfamadorra került, biztosan küld néhány táviratot. Illetve regényt. Addigra igyekszünk megtanulni egyszerre olvasni őket. RIP. Stop.

Kurt Vonnegut 1922-2007

Kurt Vonnegut 1922-2007 “Minden gyönyörű volt és semmi se fájt”

Standard

Gyászjelentés a Tralfamadorról” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Zsanett szerint:

    A pontosvessző vége mondaná Vonnegut: “When Hemingway killed himself he put a period at the end of his life; old age is more like a semicolon,”
    Csip-csirip?

Hozzászólások lezárva.