digitális, egyetem

Felhő a felsőoktatás felett?

Cloud? Amikor naponta email csatolmányok tengerével kell megküzdenem, pláne amikor egyes dokumentumok negyvenezredik változatával, akkor sürgetőnek érzem, hogy végre a felsőoktatás is szánja el magát végérvényesen legalább kötelező kiegészítő irodai megoldásként a felhő használatát. Persze ennek a mondatnak inkább nyitott kapukat döngető lőzungnak kellene lennie, de sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy míg az üzleti szférában – legalábbis a Computerworld egyik cikke szerint – az asztali irodai alkalmazások mellett egyre nagyobb teret nyer mondjuk a Google Dokumentumok, addig a felsőoktatásban legfeljebb egy-egy szeminárium vagy kisebb kezdeményezés használja ki az egyre szélesebb lehetőségeket, intézményi szinten azonban mintha mindenki a központi licenszek bűvöletében élne, azoktól várna megoldást a fejlődésre (vagy leginkább a status quo fenntartására). Tavaly debütált a Kodolányi János Főiskolán a Google Apps, ami arra engedett következtetni, hogy talán megmozdul valami a magyar felsőoktatásban, de egyelőre nemhogy nincs elmozdulás, még a tapasztalatokról sem hallunk egy szót sem (lehet, hogy ez is hozzájárul ahhoz, hogy egy helyben toporgunk). Míg a válság és az IT büdzsék vagdosása az üzleti szférában azonnali lépésre kényszerített sokakat, addig az egyébként éppen az innovációt hirdető felsőoktatási szektor (ahol ugye szintén nem kis kérdés a költség!) sajnos mindezidáig nem mutatott fel különösebb érdeklődést a legújabb alkalmazások iránt.

Tudjuk, Barack Obama kormánya éppen a felhő felé irányítja a közigazgatást és vélhető, hogy az kitaposott útra terelődnek majd felsőoktatási intézmények és akár vállalkozások is – úgy tűnik, egy igen alapos, átgondolt programmal és technikai háttérrel indítanak, óriási megtakarítást eredményezve (persze, várjuk ki a végét, de előzetesen igen bíztató a kép). Magánál a konkrét megvalósításnál persze sokkal fontosabb az üzenet, miszerint a jövő alkalmazási háttere a költséghatékonyság és az elérhetőség, megosztás, közösségi munka egyre hangsúlyosabb jelenléte miatt is a felhő lesz. Tudtuk ezt már régen persze, de konkrét lépések, nagy elhatározások nem igazán történtek.

Cloud computing Egyelőre én magam is inkább kiegészítőként használom a felhős alkalmazásokat, bár kétségtelen, hogy egyre inkább hagyatkozom ezekre a megoldásokra. Leginkább persze azokban az esetekben, amikor egy előadás anyagán különböző helyszíneken, más és más gépeken is dolgozom, és ott szeretném folytatni a munkát, ahol éppen abbahagytam – erre lett kitalálva az egész. Most, hogy az általam használt asztali alkalmazásoknak (szövegszerkesztő, mind map, prezentáció készítő) tulajdonképpen megvan az egyre többet tudó és kényelmesen használható alternatívája, hajlamos vagyok egyből a felhőben kezdeni az adott feladat elvégzését. Innen már csak egy apró lépés lenne, ha mondjuk egy Google Apps integráció révén minden intézeti és tanszéki feladatot a felhőben kellene elvégezni: nem nehéz elképzelni a megosztás révén a hatékonyság észrevehető javulását. Jelenleg egy-egy probléma dokumentum vetülete csatolmányként jut el az érintettekhez, akik letöltik azt, megnyitják, majd kinyomtatják (ha mondjuk megbeszélésre kell vinni), és ráfirkantják megjegyzéseiket, javaslataikat. Ha mindez megosztási alapon működne, akkor a dokumentum létrehozásakor csupán meg kellene hívni ugyanazon felületen a kollégákat, akik mindenféle letöltögetés és (esőerdőket nem kímélő) nyomtatgatás és további cécót megspórolva hozzá tudnák fűzni megjegyzéseiket a dokumentumhoz, párbeszédet, gyors és hatékony megoldást eredményezve. Sok esetben magára a találkozóra sem lenne szükség, hiszen az egyeztetési kérdéseket is a felhőben lehetne megoldani. Ráadásul a néhol előforduló formátum vagy verzió probléma is megoldódna egy csapásra: még mostanság is sokszor hallok olyanról kollégáktól, hogy nem tudta megnyitni az adott csatolmányt, mert – és itt jön egy különböző variánsokkal behelyettesíthető felsorolás.

Ha továbbmegyünk, olyan további felhasználási területeken lenne alkalmazható a felhő, mint a szemináriumi dolgozatok megosztása az oktató felé, és persze az oktató válasza, értékelése, hozzáfűzése, vagy el tudnám képzelni, hogy a szakdolgozat elektronikus változatát, ami jelenleg adathordozókon benyújtandó (ez többnyire egy CD, de találkozunk 3,4’‘ lemezzel is!), egyszerűen a felhőben megoldhatóvá válna (jelenleg egy ehhez közelítő, de jóval bonyolultabb megoldáson dolgozunk – lehetne egyszerűbben is). Már most használják a Skype-ot (oké, nem kifejezetten a felhő témakörben, de tulajdonképpen szorosan kapcsolódva a trendhez) az SZTE Gazdaságtudományi Karán a külföldön tanuló ösztöndíjasok itthoni kruzusainak teljesítésének elősegítésére – egy lépés, hogy a dokumentumok megosztása és a kollaboratív munka is kapcsolódjon. Persze ahhoz, hogy ez sokak számára elfogadhatóvá és alkalmazandó opcióvá váljon, nyilván szükség lenne arra, hogy lássuk, működik, és ténylegesen segít, könnyít, és még költséget is megtakarít. Valószínűleg szemléletváltásra is szükség lenne, és az is világos, hogy nem egy-egy oktató fog világot váltani, tehát intézményes szinten kell lépéseket eszközölni. Ha már a felsőoktatás és a munkaerőpiac közelítéséről van szó, akkor talán nem lenne utolsó dolog ellesni valamit az üzleti szférától – pláne ha az valóban segít nekünk is.

Standard

6 thoughts on “Felhő a felsőoktatás felett?

  1. Irtam egy hosszu kommentet arrol, hogy ez informatikus szakmai szempontbol miert hibas gondolatmenet, miert jobb megoldas a Microsoft Word hasznalata (offline eleres, meg lehet irni benne egy diplomamunkat a formai kovetelmenyeknek megfeleloen, mig Google Docsban nem, es ez nem is celja, az infrastruktura pedig fuggetlen a megoldasszallitotol, es ez elvaras), de lefagyott.

    Egy szonak is szaz a vege: a fent vazolt problemara fejlesztettek ki a SharePoint szervert, amely pont ezt tudja, a komoly eszkoztarral rendelkezo wordben, nem pedig a rendkivul leegyszerusitett Google Docsban.

    Bizonyara letezik az IBM-nek hasonlo megoldasa OpenOffice felett (gondolom a lotus collaboration suite kornyeken kell keresni),a 90-es evekben mar volt.

    Szeretnek adni egy jotanacsot is:

    ne a megoldasra keressunk problemat, hacsak nem fizet ezert sokat a megoldas szallitoja. Egyetemi tanarkent a problema ne az legyen, hogy a diakok nem google docsot hasznalnak, hanem hogy nem tamogatott rendesen az online korrektura az infrastrukturaban. Erre letezik sokkal egyszerubb, – talan a post irojan kivul* – mindenki igenyet jobban kielegito megoldas.

    * Ha az az igeny, hogy az infrastrukturaszallitot Google-nek hivjak, akkor nem jobb.

  2. Köszönöm az informatikus szakmai szempontból történő gondolatmenet kifejtését! Hozzátenném, azt nem mondtam, hogy pl. szakdolgozatot GDocs-ban kellene megírni (az oldaltagolásának hiánya eleve alkalmatlanná teszi erre – legalábbis a nálunk jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján), nem is erről írok: nyilván nem lenne jó, ha holnaptól minden így készülne, pláne egy szakdolgozat… (A Word pl. szerintem ebben igencsak korrekt választás.) Arra viszont jó, hogy a megosztást és a hozzáférést összességében megkönnyítse és a közös munkát megkönnyítse. Másrészt van a Google Dokumentumoknak (mint ahogyan más alkalmazásainak is) offline elérése, ez nem lehet gond. A financiális utalást nem értem: ha jól tudom, a Google Apps pl. ingyenes non-profit oktatási intézmények számára (a SharePoint is az?). Nem védeni akarom a Google-t, de ennyi előnye máris van.

    És – félreértés ne essék – számomra a gondot nem az jelenti, hogy a hallgatók nem a GDocs-t használják – ugyanis ők nagyobb számban használják, mint az oktatók. Engem minden megoldás érdekelne egyébként, még akár a SharePoint is (nem értek hozzá – tényleg lehetséges lenne egy dokumentum több felhasználó általi szerkesztése egy időben úgy, hogy a változások meg is jelennek?), vagy akár a hamarosan induló Office Online – bár a Google ezen a téren az integrált szolgáltatásaival szerintem előbb jár – nem tudom, informatikus szakmai szemmel így van-e. Egyetemi oktatóként abban lennék érdekelt, hogy közös, jól használható, stabil és minden igénynek megfelelő infrastruktúra álljon az intézmény mögött, ami nem gátolja, hanem elősegíti a minőségi tartalom előállítását mind oktatói, mind hallgatói szinten. Csak remélni tudom persze, hogy nem megoldáshoz gyártok problémát – hozzátenném, hogy csak azért, mert létezik egy megoldás adott problémára, még korántsem biztos, hogy az automatikusan implementálva van adott probléma előállítását elkerülendő, hadd ne soroljam a tengernyi példát mindenféle területről.

  3. Azért a realtime wiki egy picit túlzás, hagyományos verziókezelés van a sharepoint rendszerekben szerintem (mentéskor látom, mit írtak közben a többiek).

    A google dokumentumok offline eléréséről annyit, hogy ez egy kísérleti technológia, semmiképpen nem javasolnám erre gondolatfutamokon kívül bármi más építését (pláne nem oktatási infrastruktúrát!) Ezzel még várni kell 2-3 évet sajnos (a gears kb. 2 éves).

    Az intézmények számára Magyarországon a microsoft infrastruktúra is ingyenes jelenleg, és a Google ingyenessége sem kevésbé törékeny.

    Ebben az esetben én megkérnék egy business analystet (ezzel foglalkozó informatikus), aki végiggondolja, hogy mi a munkafolyamat, amit szeretnénk elérni.

    Első ránézésre az, hogy a hallgatók határidőre feltöltik a házi feladatukat, vagy konzultációs dokumentumukat (diplomamunka, PhD szakcikk, stb), majd ennek változásait, korektúrázását (megjegyzések, hibajavítások) és közös szerkesztését egy központi rendszerből kezeljük, erre egy SharePoint tökéletesen alkalmasnak tűnik.

    Nem hiszem, hogy ebben a realtime annyira nagy előnyt jelentene, ezeket általában valós idejű kommunikációs csatornák mellett (videókonferencia, konferenciabeszélgetés, chat) használjuk, és az oktató-hallgató egymásnak oda-vissza passzolgatása sokkal inkább megfelel a sharepoint modellnek, mint hogy gyakorlatilag távolról tartsunk konzultációt: ha ilyet akarunk, hívjuk be a hallgatót, szerkessze előttünk! 🙂

  4. Azért visszatérnék egy kicsit az alap témához – nem igazán a hallgatói dolgokról volt itt szó. Inkább az intézményen belüli kommunikációról – amikor minden egyes dolog email csatolmány formájában érkezik, majd a javított változatok is, stb. Én elsősorban erre gondolnám jó megoldásnak egy megosztást elősegítő, felhős módszer bevezetését: email, naptár, dokumentumok – nem is kell más. A Kodolányi példáját (amiről ugye nem tudunk sokat, nincs még a tapasztalatokról összefoglaló, stb.) azért hoztam fel, mert ott a hallgatókkal való kommunikáció is integrálódik, mégpedig szerintem nem elhanyagolható módon igen előnyösen és kényelmesen (ha minden igaz). Biztos, hogy nem csak a Google tud ilyet ajánlani, de kétségtelen, hogy erősen arra felé mozdulnak, hogy erre a munkakörnyezetre szoktassák a hallgatókat-oktatókat egyaránt (később lesz ennek hozadéka igazán). Ha a Microsoft is képes egy működő alternatívát nyújtani majd az új online megoldásaival, akkor nincs kétségem affelől, hogy ismét visszaszerez vmicskét az előnyből, hiszen asztali alkalmazásként még mindig verhetetlen – nyilván kényelmesebb is lenne egy olyan felülettel barátkozni online verzióban, ami legalább bizonyos mértékig képes úgy viselkedni, mint az asztali verzió. És ehhez még SharePoint szerver sem kellene 🙂

  5. Tényleg MS reklámnak fognak engem itt nézni, pedig aki ismer, tudja, hogy igyekszem kerülni őket, ráadásul világéletemben UNIX-ot használtam…

    Szóval: a fenti funkcionalitást 100%-ban fedi le a Sharepoint. Az MS oldala szokásos marketingkatasztrófa, itt a harmadik képtalálat sharepointra képkeresőből: http://www.tahirnasir.com/wp-content/uploads/sharepoint.gif

    Továbbmegyek: ezt a funkcionalitást, hogy naptár, dokumentumok, bármelyik csoportmunka (groupware) rendszer támogatja.

    Azért nem jó a google-re bízni az ilyet – és ez a kommentem tűnt el a felhőben – mert ennek az egyetemi infrastruktúra részének kell lennie, a Google pedig nem az, az a Google infrastruktúra része.

    Miért nem? Nincsenek garanciák arra, hogy működik, ha nem működik, nincs kinek a seggét rugdosni, mivel messze van, ezért lehet hogy nem is a Google tehet róla, hanem egy internetszolgáltató Kazahsztánban, mert ott 3%-kal olcsóbb az áram, és történetesen pont onnan szeretné kiszolgálni pont azt a fájlt.

    (Persze, a helyzet ennyire nem feltétlenül vészes, de szakmailag jól védhető az, hogy nem használunk Software-As-A-Service megoldásokat, ha nem muszáj.)

    Továbbá a GDocs tipikusan nem egy jól testreszabható környezet: egy jó alapot ad, aminek nagyon hamar falai vannak (szövegszerkesztésnél az oldalszámozás jó példa erre, de rengeteg példát lehet hozni a többi komponensből vagy az infrastruktúrális elemekből is – pl. NEPTUN integráció elképzelhetetlen szinte vele.)

    (Vajon a google docs felületéről láthatom már a google calendaros határidőimet? Tudok dokumentumból rögtön blogpostot csinálni? Belül se lehet jól testreszabni)

    De ezeket az összes többi workgroup rendszer tudja, nem kell szerződéseket aláírni, meg kell venni vagy le kell tölteni, össze kell kapcsolni az adott szervezet felhasználókezelésével (egyetemeken ez tipikusan neptun vagy ETR), és megy, és ennyi.

    És lehet bele az egyetem speciális igényeihez megfelelő szoftvereket írni, konferencia-utazás-elszámolást, ZH eredmény-nyilvántartást, más, sokpapiros, a tanulmányi rendszer által nem lekezelt, adott esetben csoportmunkát igénylő funkcionalitást.

    Persze, mindent vissza lehet vezetni oda, hogy tulajdonképpen ez egy olyan táblázat vagy szövegfájl, amit közösen szerkesztünk, de egyrészt speciel a sharepoint ezt is tudja, az erős Office-integrációja miatt lett ő a példa, másrészt nem mindig ez a királyi út.

  6. Hogy ne csak sharepoint legyen, pár példa.
    Sun convergence:

    http://wikis.sun.com/download/attachments/11632802/cc-inbox2.gif

    (Lehet, a star office-nak van integrációja hozzá)

    Ha mindenképpen cloud-os buzzban résztvevőt akarunk, önállóan telepíthető a Zimbra, egy része ingyenes is:

    http://www.zimbra.com/about/_media/zimbra_screen_zimlet_large.jpg

    Az IBM-nél meg a Lotus Symphony csomagja tartalmazhat valamiféle word-integrációt.

    Esetleg rá lehet nézni a Jive Clearspace-ére is, de ott más a fókusz egy picit.

Comments are closed.