egyetem

Érvek a nyílt hozzáférésű szakdolgozatok mellett

Rengeteg szó esik mostanság szakdolgozatokról és disszertációkról minden fórumon, és általánosságban elmondható, hogy nem a megfelelő irányba terelődnek a diskurzusok. A közéleti kérdések politikai színezetet kapnak, a szakmai, felsőoktatási reakció pedig ennek megfelelően az összezárás, bezárkózás: az elszigetelődés jegyei. Annak érdekében, hogy minden tiszta legyen, és hogy a jövőre nézvést még pozitív hozadéka is legyen a szakdolgozatok kérdésének, szerény javaslattal élnék: legyen minden szakdolgozat nyílt hozzáférésű! A javaslat első olvasatra talán radikálisnak, meggondolatlannak, naivnak, netán felháborítónak tűnik, de alább sorolom is az érveimet, amelyek messze túlmutatnak azokon a problémákon, amelyek a mai közbeszédben megjelennek és feleslegesen borzolják a kedélyeket. A nyílt hozzáférés (open access) nem újkeletű dolog ebben a szektorban sem: számos felsőoktatási intézmény választja ezt a policy-t, nem véletlenül. Hazánkban sem példa nélküli eljárás: jelesül, a disszertációk tekintetében a doktorjelölt köteles a nyilvánosság számára elérhető módon megjelentetni munkáját – például a Szegedi Tudományegyetemen mielőtt a nyomtatott példányokat benyújtja az ember, az elektronikus verziót fel kell töltenie a doktori repozitóriumba, ami nyilvános hozzáférést biztosít bárki érdeklődő számára, és csak ezt követően lehet folytatni a dolgozat benyújtását. (Milyen sok problémát kiküszöböl ez a rendszer, ugye, tízmillió doktor országa?) Ha a disszertációk esetében kötelező érvényű eljárásrendről van szó, nem látom okát, miért ne lehetne hasonló szokásjog a szakdolgozatok vonatkozásában! Nézzük, milyen érvek szólnak emellett!

Minőségbiztosítás

Mielőtt bárki szerzői jogi farkast kiáltana, álljon meg egy pillanatra, és gondolkozzon el azon, hogy vajon a disszertációk esetében miért nem kérdés ez! Pláne úgy, hogy jobb esetben a disszertációk később valamilyen formában publikálásra is kerülnek, vagyis bekerülnek a könyvterjesztés körébe. Úgy gondolom, ezt figyelembe véve a szerzői jog már nem is lehet kérdés. Mit nyerünk ezzel? Megelőzhetőek, kiküszöbölhetőek a szakdolgozat létezéséhez, a plágiumvétséghez fűződő kételyek, anomáliák, valamint ellenőrizhető a minőség, a produktum. A szakdolgozat így azonnal minőségbiztosítási faktorrá válik a felsőoktatási intézmény számára, ami számos előnnyel jár. A dolgozatok minőségi mércékként jelzik az intézményben folyó oktatás kimeneti szintjét. Ez nem pusztán jelzés értékű: motiváció is mind a szakdolgozó, mind pedig a témavezető számára, akiknek ettől fogva elemi érdekük a minőségi munka, a magas színvonalú dolgozat. Nem elképzelhetetlen számomra az sem, hogy a munkaerőpiac igenis igényt tartana a dolgozatokba történő betekintésre: pláne olyan esetekben, ahol speciális szakmai ismeretekre van szükség, és a szakdolgozat mindennél egyértelműbben bizonyítja az aspiráns felkészültségét – még akkor is, ha esetleg egyéb, az évek során megszerzett érdemjegyei, vagy éppenséggel diplomája nem feltétlenül enged tudására egyenesen következtetni.

Egy jól összeállított, jól argumentált, alapos kutatást felmutató dolgozat előnyt jelenthet az egyetemen kívül is. Egy jól formázott, igényesen előállított prezentációs anyagként is felfogható, ami bizonyíthatja, sőt, biztosítékként szolgálhat a munkáltató szemében arra, hogy az aspiráns megbízható, magas színvonalon teljesítő, minőségi munkát kreatívan előadó munkaerő lehet, ezért érdemes vele foglalkozni. Ha mindezeket a pontokat figyelembe vesszük, jól látható, hogy ez a folyamat minőségi, színvonalbéli emelkedést indukálhat magán a – szitokszóként alkalmazott – tömegképzés terén. (Nincsenek illúzióim: mindehhez nem pusztán felsőoktatási szinten szükséges szemléletváltás, hiszen az egész elképzelés mit sem ér a munkaerőpiac igényessége és elvárásai nélkül!) Tehát míg jelenleg úgy gondolják sokan, hogy a szakdolgozat valaminek a lezárását jelenti, talán érdemes lenne elgondolkozni azon, milyen lenne a szakdolgozat, ha valami kezdetének bizonyulna?

Marketing

Folytassuk a gondolatmenetet azzal, mit nyer ebből a folyamatból a felsőoktatási intézmény, hiszen eddig talán azon volt a hangsúly, miért jó a hallgatónak és a majdani munkáltatónak, ha színvonalas szakdolgozatokkal van dolga. Mivel a nyílt hozzáférés eleve biztosíthat érdeklődő közönséget, ez a halmaz minőségi kimenet esetén növekedni fog: ha kiváló szakdolgozatok születnek, az érdeklődők (reménybeli hallgatók és szüleik) megbizonyosodhatnak arról, hogy az adott intézményben olyan színvonalú oktatás zajlik, ami valóban garancia arra nézvést, hogy aki itt végez, az értéket képvisel, és igenis van esélye a munkaerőpiacon – vagy ha úgy dönt, a kutatás terén. Ha emelkedik, vagy tartósan magas a színvonal, többen jelentkeznek az intézménybe. Ha nő az érdeklődés, az intézmény a legtehetségesebb hallgatókból válogathat, ami további minőségi növekedést indukálhat. Emellett nem elhanyagolandó megfontolás az sem, hogy ezzel egyidejűleg növekszik a fizetőképes kereslet is a képzések iránt.

Egy intézmény a szakdolgozatok témájával is üzen: egyrészt megmutatja, az oktatásban miként hasznosulnak kiváló kutatási eredményei, vagyis mennyire jelent garanciát az, hogy vezető kutatókkal rendelkeznek, másrészt a témaválasztékkal eleve a valóban hasonló tematika iránt érdeklődőket tudja vonzani. Ráadásul a szakdolgozatok témaválasztása egyfajta profilépítési faktorként is felfogható, ami egyre inkább felértékelődik majd a hallgatókért folyó versenyben.

Mindez együtt azt jelenti, hogy a nyílt hozzáférés nem csupán arra jó, hogy a felsőoktatás ne zárkózzon vissza az elefántcsontból kreált tornyába: ez csupán az azonnali hozadéka. Ennél talán jóval fontosabb és jelentősebb eredménye lehet az az ösztönző erő, ami a minőség, a színvonal emelkedését és szinten tartását biztosítja, ami akár közvetlen társadalmi és gazdasági haszonnal járhat. Ez tehát mindenki érdeke: nincs olyan oldal, olyan résztvevő a képletben, aki ellenérdekeltként léphetne fel. Talán nincs a jelenleginél tökéletesebb, érettebb, termékenyebb történelmi pillanat ahhoz, hogy a honi felsőoktatás megtegye ezt az előremutató, gyümölcsöző lépést!

Standard