blog

Eizenstein vizuális szókincse

Bár képzavar a cím, de sebaj, a lényeg az, hogy egy kitűnő vizuális esszére szeretném felhívni a figyelmet, amely Eizenstein híres filmjéről, a Rettegett Ivánról szól (mindkét részéről – 1, 2 -, no és az el nem készült harmadikról is egy kicsit). Nem is olyan régen a Film Adaptation kurzuson előtérbe került Eizenstein montázselmélete, és ennek mentén megannyi más kérdés egyéb újításaival és filmkészítési nézeteivel kapcsolatosan. Az alig több, mint félórás filmesszé aprólékosan bemutatja azt, ahogyan Eizenstein a film mindenegyes részét megtervezte: a hátterek kialakításától kezdve a képi ismétlésekig, képi analógiákig, amelyek a néző vizuális memóriáját hivatottak aktivizálni. Olyan témákról is szó esik, amiről vajmi keveset lehet olvasni, mégpedig Eizenstein és a pszichoanalízis kapcsolatáról illetve annak vizuális hozadékáról, ami a Rettegett Ivánban igencsak tetten érhető. Arra is jó ez a félóra, hogy belássuk, amikor a képelméleti fordulatról beszélünk, akkor valójában ilyen típusú tanulmányokra lenne szükség – no és persze ilyen témára, hiszen Eizenstein és művei igazából rendesen beelőzték a képelméletet, mégpedig pontosan elméleti vonatkozásban! Tessék csak figyelni!

Standard