digitális

E-tankönyves forradalom? (Avagy az Apple feltalálja a tankönyvet)

E-tankönyvek iPad-re

Gonosz leszek: ennél jóval többet vártam az Apple-ről tankönyv fronton, pláne azt követően, hogy az Isaacson-biográfiában Jobs rengeteget filózott azon, hogyan is lehetne valóban megreformálni azt, ahogyan eddig tanultunk. Kedves poszt-jobsi Apple, tessék csak figyelmesen olvasni Jobs elképzelését: azt kell megreformálni, ahogyan eddig tanultunk! Amit most ugyanis az Apple bemutatott, nem erről szól, sőt: az amerikai tankönyvpiacot eddig is uraló kiadókkal történő paktum valójában a korábbi metodológiák kőbe vésése, a digitális tankönyvfejlesztés maximális lenézése (vagy nem ismerete). Attól ugyanis, hogy kinagyíthatom a könyv képeit, lejátszhatom a videókat, netán 3D-ben forgathatok egy molekulát, még nem változott meg semmi – igen, valóban élvezetesebb, látványosabb, talán még szemléletesebb is lett a tanulás (és azért ezt gyorsan jegyezzük is meg: ez nagyon jó dolog!), de semmi innovatív nincs abban, hogy közben ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan rendszerben kell elsajátítani. Igen, köszönjük, könnyebb lett az iskolatáska – bár várjunk még egy picit: kinek is? Szép elképzelés lenne a “One iPad per child”, de ugye nem kell sokat magyarázni, hogy az iPad kategóriája semmilyen tekintetben nem erre van kitalálva? Az Apple arról beszélt a bejelentéssel kapcsolatban, hogy nagyjából másfél millió iPad van jelenleg oktatással kapcsolatosan használatban, ami óriási szám. Ugyanakkor, Audrey Watters szerint csupán 1000 iskolának van olyan programja, amiben ténylegesen használják is az eszközt, és ott van még a kb. 100000 közpénzen fenntartott intézmény, valamint ennek kb. harmadát kitevő magániskola. Lehet tippelni, ki engedheti meg magának a beruházást, hogy a diákok iPadeket kapjanak. (Nem olyan könnyű a tipp egyébként annak fényében, hogy jelen gazdasági helyzetben egy magániskola is jól átgondolja, mire költsön…)

Tankönyv mindenkinek – a piac demokratizálása

A kezdeti eufória még arról szól, hogy végre olyan lehetőség adódik, amely véglegesen, visszavonhatatlanul megváltoztatja a tankönyvkiadást, hiszen bárki előállíthatja a tananyagot, és az könnyedén eljuthat a diákokhoz, vagyis megszűnik a bűnös monopólium. Nos, a fentebb emlegetett eszköz-problematika mellett van itt még valami, ami beárnyékolja ezt a fene nagy demokráciát, és ez nem más, mint az előállítás és a forgalmazás kérdése. Az Apple egy csodásan használhatónak tűnő (nem próbáltam, fogalmam sincs, hogy a szokásosan igényesen kialakított felület mit tud valójában) szerzőket segítő alkalmazást bocsát bárki rendelkezésére, ez az iBooks Author, amivel összeállítható jegyzet, szövegek, bemutatók, bármi, amit ezt követően egy kattintással elérhetővé is lehet tenni iPad-kompatibilis formátumban – na, hol és hogyan? Természetesen az iTunes-on keresztül. Értsük a lényeget: kizárólag az iTunes-on keresztül! Lehet erre legyinteni, hogy naná, az Apple mindig is a zárt rendszerből profitált, most sincs ez másként, de azért érdemes a felhasználói feltételekben picit bogarászni pontosan miről is van szó: ahogyan azt Dan Wineman megjegyzi,

Apple, in this EULA, is claiming a right not just to its software, but to its software’s output. It’s akin to Microsoft trying to restrict what people can do with Word documents, or Adobe declaring that if you use Photoshop to export a JPEG, you can’t freely sell it to Getty. As far as I know, in the consumer software industry, this practice is unprecedented. (forrás: venomousporridge.com)

Ehhez John Gruber is csak annyit tesz hozzá, hogy “This is Apple at its worst.” Én magam a felhasználói feltételek mellett is riasztó gondolatnak tartom, hogy a demokratizálás zászlaja alatt egy rendszerre készülő, és csak azon használható tartalmak jöjjenek létre, szerintem ez nem pusztán anyagi, de etikai kérdés is. Nagyon úgy tűnik, az Apple abban bízik, a világ iPad-en fog tanulni, de egyértelmű, hogy ez nem így lesz. Ráadásul ott van még ugye a szerzői jog kérdése is: mi van, ha egy szöveggyűjteményt állítok össze, amibe természetesen az olvasmányokat is bemásolom? Creative Commons licenc persze sehol, de egyébként is, vajon kié a jog? Ha perre kerül a sor, vajon kit perelhetnek?

Nem vitás, hogy az Amazon, aki már a Kindle formátumok platform-függetlenítésével és a tankönyvpiaci próbálkozásokkal korábban indult, hamarosan lépni fog, és számomra az sem kétséges, hogy éppen eszköztől független nyújtott tartalma okán lesz keresnivalója – megkockáztatom, azokkal együtt is, akik most az Apple oldalán állnak (bár nem ismerem természetesen a paktum részleteit, mindenesetre furcsa lenne, ha teszem azt egy Pearson vagy egy McGraw-Hill kizárólagos szerződésbe menne bele forgalmazás tekintetében). Kétségtelen, hogy Kindle tekintetében sajnos nem rendelkezünk hasonlóan felhasználóbarát szerkesztőprogrammal, mint amilyennek az iBooks Author tűnik, de ha valaki e-formátumban óhajtja publikálni a jegyzeteit vagy tananyagát, nem kell túl sokat dolgoznia azon, hogy ezt rutin szintre fejlessze, és ha úgy kívánja, szabadon, minden kötöttség nélkül meg is oszthassa másokkal. Mert összességében, hogy az árról is szó essék, talán csábítóan hangzik a kezdeti $14.99 egy iPad-es tankönyvért, de ne feledjük, nem pici árbeli különbséget találunk egy középiskolai szöveggyűjtemény, és egy egyetemi oktatóanyag között. Vajon tudja-e tartani az árat a kiadó – és az Apple? (Nyilvánvalóan nem.)

Amint azt Watters epésen megjegyzi, az Apple (Jobs Apple-je) mindig is azzal a szlogennel próbálta magát pozicionálni, hogy ő lenne az “intersection of the liberal arts and technology” – azonban ez nem kereszteződés, hanem zsákutca. Jó lett volna, ha az Apple tényleg újra feltalálja a tankönyvet és annak piacát, ehelyett azonban, Watters-sel és sok más szakíróval mélységesen egyetértve úgy érzem, ez inkább mellékvágány, mint forradalom.

Standard

E-tankönyves forradalom? (Avagy az Apple feltalálja a tankönyvet)” bejegyzéshez ozzászólás

  1. amiről írsz, hogy nem fog sikerülni, az a microsoftnak a windows-zal már sikerült. és persze lehet annak példáján is kritizálni a dolgot, én úgy gondolom, hogy sokkal jobban járt a világ az elmúlt 20 évben egy rendszer abszolút kiemelkedésével és egyeduralmával, mintha 20 darab, egyenként 5-5 százalékos részesedéssel rendelkező, egymással (illetve az eszközök egy részével) kevésbé kompatibilis oprendszer lett volna. nem azt állítom tehát, hogy az apple-nek az ipaddel sikerülni fog az ios mindenhova eljuttatása, csak azt, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a rosszabb forgatókönyv lenne a világnak az, ha sikerülne.

    “semmi innovatív nincs abban, hogy közben ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan rendszerben kell elsajátítani” ezt máshogy látom. szerintem van innovatív abban, hogy a tankönyv szövegét értelmező ábrát esetleg nem a mellé tett cd-n lévő multimédiás anyag segítségével, vagy egy google-s kereséssel kell megnézni – mindkét esetben letéve a könyvet, átülve a gép elé, stb. az ennél fokozottabb, még erősebben módszertani innovativitást (más tananyag, más felfogás, más rendszer) csak a tartalmak előállítói tudják elérni, de ehhez egyébként nem kell ibooks autohor meg semmi, “csak” (módszertani) kreativitás.

    • Abban én sem hiszek, hogy egy végletesen szétaprózódott szisztéma lenne a nyerő, de szerintem senkinek nem lenne jó a szingliség sem 🙂 sőt, tulajdonképpen minden innovációt, fejlődést meg is ölne. Ettől függetlenül azért két-három rendszer egymást ösztönző és piszkáló együttélése szerintem simán belefér, és ha már tananyag: a tartalmakat igenis lehessen platformtól függetlenül venni-vinni…

      A mostani, iBooks Author-os rendszerben szerintem kifejezetten gyenge teljesítmény olyan csilli-villi dolgokkal előjönni egyébként, ami még az epub3-at sem tudja – holott épp az Apple az egyik vezérszónok ennek implementálásában. Az pedig, hogy ezeket a multimédiás tartalmakat be lehet illeszteni a ez e-könyvbe… hát, ez nem innováció. A bejelentés és a bemutató egyébként azt sugallta, hogy az Apple technológiai kapacitásával és professzionalizmusával karöltve a nagy kiadók végre képesek lesznek olyan metodológiát megmutatni, amit másképp nem tudnának. Hát, ez messze van ettől. Abban egyébként egyetértek, hogy nem az Apple (vagy másik tech cég) feladata, hogy kitalálja, miként is kellene tanulni (bár kétségtelen, hogy eddig mindig “kitalálták”, mit és hogy kellene – van, amiben mindenkinél sikeresebben, van, amiben mindenkinél gyengébben, de legalább víziójuk volt arról, mit és hogyan kellene), de ha már összeborultak a kiadókkal, szerintem alapvető elvárás lett volna, hogy ne pusztán a létező dolgokat “pimpeljék”, hanem valami eredetivel álljanak elő. Az Apple-től én legalábbis ezt várnám… (A Pearson-tól vagy a McGraw-Hilltől nem nagyon…)

  2. Alapvetően eddig is léteztek az iPad-re nagyon jó, interaktív tananyagok, ennek a reformját kívánja tovább vinni az alma. Az, hogy nem akkora a forradalom, nem feltétlenül a cég hibája. Azt egyik szakíró sem tudja, hogy milyen háttérdolgok kellenek, hogy egyáltalán valami ebből megvalósuljon. Régen ugye Jobs is sokkal többet akart, de a zeneipari lobbi, majd a könyv lobbi, stb. ellenállt egy jó ideig. Lehet, hogy éppen itt is csak erről van szó, bár ezt mi esetleg 20 év múlva tudjuk meg.
    A feltételeket meg kellene változtatni, ahogy számos esetben tudott engedni az Apple is. Ha elég nyomás lesz rajtuk, változtatni fognak.
    Azért az szerintem is túlzó, hogy semmi innováció ne lenne ebben. Van itt innováció, de az igazi áttörést kár tech cégektől várni, ezt készítői oldalon kellene számon kérni.

    • Igen, a háttérről nem tudunk tulajdonképpen semmit. Viszont így sajnos nincs tere a metodológiai kísérletezésnek vagy váltásnak – legalábbis nem sok. Azt viszont irigylem, hogy végre csináltak egy láthatóan használható, szerethető, működő szerkesztőt – az Amazon parancssoros KindleGen-je mellett ez már eleve “for”. És azt jól látják, hogy ezzel bizony azokat, akik nem szeretnének mindenféle kézi kódolással, meg dos parancssorral szórakozni, magukhoz tudják csábítani.

      • Abban igazad van, hogy ezt nem szabadna kizárólagossá tenni. De ez a kezelhetőség páratlan. Ezt eddig esetleg úgy kaphattam meg, hogy sok száz, vagy ezer dolláros szoftvercsomagot megvettem, és ha mindent jól megtanultam, akkor nekikezdhettem volna a tananyagom összeállításához. Így most viszont tegyük fel van egy tök jó ötletem, és igazából ingyen ezt meg is valósíthatom.
        Első körben a “csak velünk” dolog persze tipikus Apple, de remélem ez majd oldódik.

Hozzászólások lezárva.