blog

Csak a nyomtatott folyóirat a komoly?

Sokan sokféleképpen vélekednek arról, vajon az online szakfolyóiratok versenyre kelhetnek-e a nyomtatásban megjelenő társaikkal, legfőképpen minőség, tudományos szint tekintetében. Valamiért mind a mai napig él a tudós társadalomban az az elképzelés, miszerint a maradandó értékek nyomtatásban jelennek meg, így az online publikációs lehetőség sokszor fel sem merül opcióként. Ez a nézet még annak ellenére is tartja magát, hogy egyre több patinás, nagy múltú folyóirat kacsintgat a webes publikációval, merthogy több olvasóhoz eljut, kisebb apparátust igényel, gyorsabb, flexibilisebb, és még sorolhatnánk az előnyöket. Az AMERICANA – E-Journal of American Studies in Hungary létrehozása és működtetése során találkoztunk már a fenti megközelítéssel, de mindig úgy voltunk vele, hogy egyrészt az idő igazol, másrészt nem kell mindenkinek nálunk publikálnia. Néhány német kutató azonban egy olyan kutatási projektbe kezdett, amely adatokkal és komoly háttéranyaggal felvértezve igyekszik a kérdést eldönteni.

A berlini Humboldt Egyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézetének Információmenedzsment tanszékén ugyanis most egy meglehetősen összetett kérdőíves vizsgálatot kezdeményeztek a DOAJ (Directory of Open Access Journals) adatbázisában megtalálható online tudományos szakfolyóiratok tekintetében, amely a minőségbiztosítás, a publikáció folyamata, az értékelések szempontjait veszi górcső alá, majd mindezt összeveti a hagyományosan nyomtatott formátumú, hasonló kaliberű folyóiratok módszereivel. Én borítékolni merném az eredményt, de persze érhetik az embert meglepetések. A mai világban tényleg komolyan lehet venni még a kiinduló, konzervatív érvelést?

Standard

Csak a nyomtatott folyóirat a komoly?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Csak egy kis emlékeztető: a Harvard február 12-én fogadott el egy új intézményi policy-t. Nagyjából az a lényege, hogy minden ott oktató/kutató publikációját ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni a neten. Üzenet. Kinek? Miről? 1) Az akadémiának arról, hogy a nyomtatott folyóiratokban való publikálás lelassítja, és korlátozza az eredmények terjedését, így a tudományos fejlődést. 2) A kiadóknak arról, hogy lassan az akadémiai körök is rájönnek, legtöbbet a kiadóházak profitálnak a szakfolyóiratokból. (Az átfutási idő pedig – értsd kézirattól a nyomtatott verzió kézhezvételéig – igencsak hosszadalmas, akár egy év is lehet.)
    Welcome 🙂

  2. Köszi az infót! Azért gyanítom, idehaza el fog még tartani egy kis ideig, mire az akadémiai világ lenyeli a piros pirulát… Pedig ez Mo-n nem is akkora biznisz szerintem. (Vagy az, csak kimaradtam valamiből???)

Hozzászólások lezárva.