gasztro

Chia puding

Ultimate superfood, minden egészséges kaják legegészségesebbike, omega-3 turbó, de valójában már eleve azért megéri foglalkozni vele pár percet, mert nagyon finom: ez a chia, illetve a belőle készülő puding. A chia (azték zsálya) nem egy bonyolult dolog, és egészen sokféle felhasználási módja lehet, mert onnantól kezdve, hogy simán salátára szórja az ember, vagy kicsit szöszmötöl vele, valójában bármilyen típusú ételhez párosítható. De nézzük a pudingot. Ha valaki készített már pudingot valaha, akkor már venné is elő az edényeket… ne tegye. A világ legegyszerűbb dolga a chia puding: tejbe kell áztatni, így hagyni egy éjszakára a hűtőben, és reggelre kész. Innentől kezdve minden ízlés dolga: hogy sima tejet, vagy valamiféle alternatívát használunk (mogyorótej, mandulatej stb. – ezek eleve édeskésebbek, kevesebbet kell az ízesítéssel foglalkozni), hogy mézzel vagy juharsziruppal édesítjük, hogy feldobjuk-e kis gyümölccsel akár friss, akár főzött, karamellizált vagy – horribile dictu – lekvár/dzsem verzióban, ez mind-mind tőlünk, vagy az aktuális kedvünktől függ. Az adagolás sem ördöngősség, bár nyilván lehet ezzel is kísérletezni aszerint, hogy mi válik be igazán. Nekem eddig a legpudingosabb állagot a másfél-két evőkanál mag/dl folyadék adta. Ehhez teszek egy-két evőkanál mézet vagy juharszirupot, jól megkeverem, és be a hűtőbe. Egy óra leteltével azért megkavargatom kicsit, de onnantól kezdve teszi a dolgát. Reggel máris fogyasztásra kész: lehet hozzá gyümölcsöt darabolni, vagy egy pohárkába kiszedni belőle, és rétegezni a gyümölcsös variációkkal. A magok egyébként amint folyadékba kerülnek, máris kocsonyásodnak, értelemszerűen minél kiegyenlítettebb a mag:folyadék arány, annál sűrűbb, pudingosabb állagot kapunk. Sajnos nem lehet megunni, de szerencsére egyre több helyen, és egyre elviselhetőbb áron juthatunk hozzá. Egyétek!

Standard