blog

Az értelmiségi is ember…

… ha valaki eddig nem sejtette volna. A Metazin a Guardian nyomán arról szól, hogy még a legnagyobb, legismertebb kutatóknak is vannak bizonyos profiljukba kevéssé illő, “bűnös” szenvedélyük, vagyis azért – legalábbis valamilyen szinten… – ők is emberek. Kedves, bár arról tanúskodik, hogy a cikk szerzői olyan nagyon nem ismerik alanyaikat, vagy legalábbis nem nagyon olvassák őket, mivel ha így tennének, akkor a tudós szövegekből kiskubizhatták volna a hobbikat (többnyire). No persze azért akad egy-két olyan szenvedély vagy hóbort is a listán, amiről álmodni sem mertünk volna, vagy ha igen, nem puszta jóakaratból. De most néhányan “bevállalták”, és leleplezik magukat a nagyközönség előtt. Néhány eklatáns példa következik.

Elaine Showalter, az ismert amerikai feminista irodalmár a Trinny és Susannah divatműsor rendszeres nézője. Állítása szerint könnyebb mély értelmet találni a maszkulin bűnös örömökben, mint amilyen a foci is, amelyben a versenyszellem, a küzdelem mutatkozik meg, mint a női bűnös örömökben, amilyen például a vásárlás, ami látszólag másról sem szól, mint a fogyasztásról. Ennek ellenére Showalter a fent említett átalakító show rendszeres nézője, ami azonban eltér a szokványos hasonszőrű műsoroktól, mert itt nem azon igyekeznek, hogy megalázó helyzetbe hozzák a nőket többek között plasztikai sebészeti beavatkozásokat javasolva, hanem tisztelve az alany egyéniségét, abból kiindulva adnak praktikus tanácsokat, önbecsülésüket emelendő.

Anthony Giddens, világhírű szociológus a pankráció rabja – persze csak tévén keresztül. Bár a közvetítések alapvetően politikailag inkorrektek majd’ minden tekintetben, Giddens szerint kitűnően reprezentálják Amerikát, mégpedig nem kevésszer öniróniát is bevetve. Bevallása szerint nem is mindig tudja, mi történik a szorítóban, ugyanakkor azzal tisztában van, hogy nagy részt megrendezett “küzdelemről” van szó – a kérdés számára sokszor inkább az, hogy vajon a színfalak mögött jóbarátok e a szorítóban egymásra vicsorgó ellenfelek, vagy tényleg ennyire gyűlölik egymást.

Stanley Fish, irodalom- és jogtudós a country zene rabja, mert elmondása szerint “a country tudja, micsoda”, nem akar másnak látszani illetve hallatszani. Szerinte a country szövegek zseniálisak, kitűnően ragadnak meg apró részleteket, és a narratív struktúrájuk is kiemelkedő: példaként hozza fel azt a számot, amely úgy kezdődik, hogy “Mától nem szereti őt”, és csak a dal végén derül ki, hogy miért is nem – merthogy az illető meghalt, így nem tudja már szeretni a hőn áhított kedvest…

Homi K Bhabha, kultúrelméletész Showalterhez hasonlóan egy divatshow rabja, amely a Project Runway néven fut. A műsorban rengeteg fiatal versenyez azért, hogy egyszer divatdiktátorok vagy legalábbis befutott divattervező legyen. Bhabha rögvest meg is látta a műsorban a számára fontos elméleti kontextust: ahogyan a kivágás-beillesztés megjelenik a ruhák szabása közben tulajdonképpen ugyanaz, ahogyan ugyanez a módszer működik az irodalomelméleti szövegek (szövetek?) esetében. Konklúzióként annyit mond, hogy csak azért mert Baudrillard éppen New Yorkban ad elő, még ne tartson vissza senki érdeklődőt, hogy a Barney’s-ba is ellátogasson…

Slavoj Zizek, szlovén filozófus, az akadémia “rock sztárja” nem is annyira meglepő módon a háborús számítógépes játékok megszállotja:

Kényszeresen játszom, nagyon élvezem, hogy a virtuális világban végre véghezvihetem mindazt a borzalmat, amiről mindig is álmodoztam. Ártatlan embereket ölhetek, templomokat és házakat gyújthatok fel, és elárulhatom a szövetségeseimet… Platón szerint csak kétféle ember él a Földön; az egyik arról fantáziál, hogy borzalmas dolgokat követ el, a másik pedig el is követi.

Kedvenc játékom a Moszkva 1952. Egy KGB ügynök szerepét kell eljátszani, akit Sztálin megbíz, hogy leplezzen le egy ellene és a politikai bizottság tagjai ellen tervezett merényletet. Bárkit letartóztathatok és kivégeztethetek. Ha sikerül teljesítenem a küldetést, Sztálin és Berija kitüntet. Mi mást várhat az ember az nyomorult élettől?

Ha saját házunk táján körülnézünk, vajon miféle titkolt szenvedélyek, avagy bűnös örömök látnának napvilágot tudományos körökben?

Standard