publikáció

Az éppen megfelelő hosszúságú tanulmányok kategóriája

Sokan és sokat beszélnek mostanság arról, hogy a tudományos publikáció mind intézményes, mind formai változásokon megy keresztül – legalábbis ahhoz, hogy talpon tudjanak maradni a kiadók, illetve hogy releváns, kurrens kutatások minél hamarabb eljussanak az érdeklődőkhöz, szükség van bizonyos változásokra. Míg a tudományos elvárások többnyire monografikus igénnyel és terjedelemben készült munkák megírását jelölik ki, rengeteg olyan téma van, ami egyszerűen nem, vagy legalábbis nem egészen támogatja ezt a hagyományos formulát. Persze, mondhatjuk, bármilyen témából ki lehet hozni egy ilyesmi terjedelmű irományt – de éppen ez a lényeg: gondoljuk át, valóban a terjedelem, a formátum határozza meg egy adott kutatás tudományos nívóját? Egészen biztos, hogy a monográfia lenne a tudományos diskurzus legkívánatosabb csomagolása?

Egyre többen – köztük jómagam – érzik úgy, hogy rengeteg olyan téma adódik, aminek kifejtése, vizsgálata túlmutat egy folyóirat cikk terjedelmi korlátain, de nem éri el egy monografikus igényű munkáét. Ilyenkor az ember attól függően, hogy hol látja “eladhatónak” a kutatást, vagy lerövidíti a mondandót, vagy elkezdi felpumpálni, hogy be tudjon tagozódni a megcélzott kategóriák valamelyikébe. Egyértelmű, hogy egyik eset sem kívánatos a kutatás/vizsgálat/elemzés szempontjából, hiszen mindkét esetben sérül az a lényegi rész, ami önmagában kellene, hogy megtegye hatását a tudós diskurzus tekintetében.

Az Amazon igen korán felfedezte ezt az igényt, és útjára indította a Kindle Singles sorozatot, aminek lényege pontosan az, hogy a nívós eredmények ne legyenek megcsonkítva, vagy feltupírozva csak a kiadói gyakorlatok rugalmatlansága miatt: legyen egy olyan formátum, ami végre nem azzal foglalkozik, hogy hány oldaltól hány oldalig tekinthető valami tudományos eredménynek, hanem azzal, hogy azt az eredményt a lehető legoptimálisabb terjedelemben tudja eljuttatni az olvasóhoz. Hogy valós igényre tapintott rá a cég az abból is látszik, hogy egyre másra jelentek meg neves kutatóktól erre irányuló pozitív visszajelzések, újabb ötletek, megoldási lehetőségek, és mind többen kezdték el ostorozni az egyébként is egyre nehezebb helyzetbe kerülő egyetemi kiadókat. Dan Cohen még tavasszal írta meg a maga elképzeléseit egy új formátumról, a “blesszéről”, ami egy átlagos blogbejegyzés és egy kiforrott folyóiratcikk közötti terjedelmet jelöl ki sok esetben ideálisnak. Craig Mod nemrégen könyvkiadási oldalról elemezte egy új kategória, az úgynevezett “subcompact” publikáció lehetőségeit. Mindeközben például az Amherst College Press szép csendben már be is vezette a “scholarly novellas”-ként megnevezett könyvkategóriát, ami pontosan a Kindle Singles terjedelmi szabadságát és kiadási gyorsítását célozza meg.

Cohen és kollégái egyébként nem csak beszélnek az új tudományos publikációk formátumot érintő reformjáról: létrehozták a PressForward kiadót, ami már nem is foglalkozik a hagyományos egyetemi kiadói kategóriákkal, és kizárólag újszerű formátumokat hajlandó támogatni. És hogy kicsit haza is beszéljek, az AMERICANA eBooks-nál is létező kategória a Mini eBook Series, aminek célja pontosan az, hogy felkarolja azokat a tudományos igényű írásokat, amelyek egészen egyszerűen túlnőnek egy tanulmány terjedelmén, esetleg formátumán, de nem érik el, nem minősíthetők monográfiának sem. Érdeklődés már van is iránta, reméljük, hogy hamarosan be is tudjuk mutatni az első köteteket. (Ez azért is biztató, mert ugye a magyar tudós társadalomra nem feltétlenül jellemző a formátumot illető progresszivitás – mégis, az igény, úgy tűnik, a honi kollégákban is megszületett korábban.)

A tudományos könyvkiadás világszerte átalakulóban van – és ez nem pusztán technológiai kérdés immár, bár kétségtelen, hogy a nyílt hozzáférés és az e-könyvek elterjedése nagyban felgyorsította ezt a folyamatot. Úgy tűnik, egyre több kiadó ismeri fel annak a szükségességét, hogy nekilásson valami újításnak annak érdekében, hogy talpon tudjon maradni. Ha szerencsénk van, egy olyan időszakot élünk most meg, amikor hozzá lehet járulni az új formátumok próbájához, amikor elsőként vehetünk részt a jövő tudományos publikációs kereteinek meghatározásában.

Standard