blog

A megbízhatatlan Wikipedia és a felsőoktatás

WikipediaTilos elsődleges forrásként hivatkozni a Wikipedia cikkeire az amerikai Vermont állami Middlebury főiskola történelem tanszékén okosodó hallgatóknak, ami persze ennél jóval nagyobb horderejű döntés (via hvg.hu). Ez ugyanis egy nyílt állásfoglalás a tudományos platformon: már régóta heves vita folyik arról, vajon tudományos igényű tanulmányban megállja e a helyét a Wikipedia megannyi szócikke – amelyeket, mint tudjuk, boldog-boldogtalan szerkesztgethet. A cél nemes, ám a megvalósítás több buktatót is magában foglalt már eddig is: számtalanszor tettek kísérletet arra, hogy valamilyen módon szűrjék a szerzői “hozzájárulásokat” illetve törléseket, amelyek rontották a projekt elfogadottságát.

Nem tudom, nálunk mi lesz a helyzet – épp most tartunk ott, hogy az internetes forrásokat már bátran idézgethetik hallgatók és kutatók is, és kétségtelen, hogy a legegyszerűbb tartalomforrás a Google keresőn kívül a Wikipedia. Vagy legalábbis eddig így láttuk. A növekvő Wikipedia hivatkozások száma valóban elgondolkodtató, de szerintem az ilyen direkt tiltás teljesen felesleges. Elég lenne annyi, hogy a Wikipedia linkjein keresztül a megbízhatónak ítélt weblapokkal kellene megtámogatni az adatokat (amely linkeket egyébként még a jó vermonti történészek is használnak), így a kutatás aktuális része mélyülne, megbízhatósága nőne. Így is lehet használni a Wikipediát: kritikusan, ésszel, és akkor tényleges segítséget tud nyújtani.

Standard

A megbízhatatlan Wikipedia és a felsőoktatás” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Én gyakran használom a Wikipédiát, amikor volt időm hébe-hóba szerkesztgettem is, szerintem egy nagyon hasznos és gyorsan fejlődő dolog. Ennek ellenére most valamiért mégis egyetértek az egyetem döntésével. Tudományos munkában elsődleges forrásként én sem szívesen hivatkoznék rá. Nemcsak a nyílt szerkeszthetőség miatt, hanem azért is, mert maga a tartalom is gyorsan változik, és lehet, hogy 4 év múlva már egyáltalán nem lesz visszakereshető a szócikknek az a változata, amire a hivatkozás történt.

    Szerintem az egyetemisták nyugodtan használják a Wikipédiát kiindulási alapnak, de ne álljanak meg, és intézzék el ennyivel, hanem igenis menjenek tovább, keressenek, olvassanak, és idézzenek nyomtatott műveket is, azok biztosan nem változnak.

    Azért 10-15 év múlva, amikor már minden szócikk meg lesz írva, és azokon csak javítani lehet (az aktualitásokat leszámítva), elképzelhető, hogy elérnek egy olyan standardot, amit már elsődleges hivatkozásként is el lehet fogadni.

    Vagy az is lehet, hogy a Wikipédia, ha már így tiltják az elsődleges hivatkozást, létrehoz véglegesen zárt szócikkeket párhuzamosan a nyitott cikkel. Ezeket a zárt cikkeket névvel látják el a szerkesztők (lehetőleg valós névvel, és valós szakértők), és az így megjelölt cikkeket már elfogadják hivatkozási alapként.

    Sőt, pont azt is el tudom képzelni (technikailag nem megvalósíthatatlan), hogy az egységes Wikipédia mellett minden egyetemnek, vagy tudományterületnek lenne egy saját igazolása, amit csak ők adhatnak ki a cikkeknek, és ha azt megadják, akkor onnantól az már hivatkozhatóvá válik.

    És lehet, hogy a jövőben szakdolgozatként elfogadnak mondjuk egy Wiki szócikk megírását és megvédését…

  2. Az utolso mondatban a lenyeg: esszel kell hasznalni.

    Csak az a baj, hogy azt igen nehezen lehet megtenni, hiszen egy-egy szocikk akar naponta többször is valtozik.

    En spec azota nem hasznalom a Wikipediat, amiota beleszerkesztettem egy temaba, ami az en szakteruletem (kijavitottam nehany targyi tevedest, ordito helyesirasi hibat, stb), es egy ora mulva ugyanaz a baromsag ujra megjelent, egy olyan valaki geperol, akinek tudomasom szerint nem sok köze van az adott temahoz. A csiki-csuki ment meg parszor, aztan nem foglalkoztam vele.

    Ha dilettansok valoban ilyen modon szabadon beleirhatnak akarmit, rendkivul eleseszunek kell lennie egy diaknak, hogy kiszurje a hasznos es valodi informaciokat a Wikibol. Es persze, mas, megbizhato forrasokbol ugyis utana kell jarnia.

    Szoval, ha ilyen maceras esszel hasznalni, akkor esszeru döntesnek tunik, ha egyszeruen megtiltjak a ra valo hivatkozast – nem is ertem, miert kell heves vitat folytatni a Wikipedia hitelessegerol tudomanyos platformokon.

  3. Ez az átszerkesztős dolog (ami pedig valahol a lényege is lenne az egésznek) elég kiábrándítóan hangzik – legalábbis ebben a konkrét esetben… 🙁

  4. Túl van cifrázva a dolog. Sem tiltani, sem ajánlani nem kell (mondja ezt egy wiki admin). El kell tudnia döntenie az olvasónak, hogy megbízható amit olvas, vagy sem. Ez nem ördöngősség. Ha az állítások, adatok, számok mellett van hivatkozás, forrás megadva, akkor nagy valószínűséggel megbízható. A BBC orvosi rovatában naponta olvasni butaságokat. Úgyhogy a wiki megbízhatósága lassanként vetekszik a nagyobb site-okkal, és velük ellentétben, a wiki ebből a szempontból folyamatosn fejlődik.

  5. Caracalla szerint:

    Én differenciáltabb megközelítést használok: tudományos szakkérdésekben nem használom, de például fogalomdefinícióra remek. Bizzunk a Citizendiumban?

  6. [quote post=”102″]A BBC orvosi rovatában naponta olvasni butaságokat. Úgyhogy a wiki megbízhatósága lassanként vetekszik a nagyobb site-okkal, és velük ellentétben, a wiki ebből a szempontból folyamatosn fejlődik.[/quote]
    Na ezzel teljesen egyetértek: autoritásnak számító emberek tollából születnek akkora hülyeségek, hogy beleremeg a tudomány fellegvára is, de senki egy szót sem szól… a wikinél legalább van lehetőség módosítani. Én is a linkekben látom a megoldást: ha valaki veszi a fáradtságot, és leellenőrzi a szócikkben szereplő adatokat, talán mindjárt más lenne a helyzet. A probléma ott kezdődik, hogy vajmi kevés azok azáma, akik erre vetemednek.

Hozzászólások lezárva.