DragonWeb

E-tankönyvek iPad-re

Gonosz leszek: ennél jóval többet vártam az Apple-ről tankönyv fronton, pláne azt követően, hogy az Isaacson-biográfiában Jobs rengeteget filózott azon, hogyan is lehetne valóban megreformálni azt, ahogyan eddig tanultunk. Kedves poszt-jobsi Apple, tessék csak figyelmesen olvasni Jobs elképzelését: azt kell megreformálni, ahogyan eddig tanultunk! Amit most ugyanis az Apple bemutatott, nem erről szól, sőt: az amerikai tankönyvpiacot eddig is uraló kiadókkal történő paktum valójában a korábbi metodológiák kőbe vésése, a digitális tankönyvfejlesztés maximális lenézése (vagy nem ismerete). Attól ugyanis, hogy kinagyíthatom a könyv képeit, lejátszhatom a videókat, netán 3D-ben forgathatok egy molekulát, még nem változott meg semmi – igen, valóban élvezetesebb, látványosabb, talán még szemléletesebb is lett a tanulás (és azért ezt gyorsan jegyezzük is meg: ez nagyon jó dolog!), de semmi innovatív nincs abban, hogy közben ugyanazt a tananyagot, ugyanolyan rendszerben kell elsajátítani. Igen, köszönjük, könnyebb lett az iskolatáska – bár várjunk még egy picit: kinek is? Szép elképzelés lenne a “One iPad per child”, de ugye nem kell sokat magyarázni, hogy az iPad kategóriája semmilyen tekintetben nem erre van kitalálva? Az Apple arról beszélt a bejelentéssel kapcsolatban, hogy nagyjából másfél millió iPad van jelenleg oktatással kapcsolatosan használatban, ami óriási szám. Ugyanakkor, Audrey Watters szerint csupán 1000 iskolának van olyan programja, amiben ténylegesen használják is az eszközt, és ott van még a kb. 100000 közpénzen fenntartott intézmény, valamint ennek kb. harmadát kitevő magániskola. Lehet tippelni, ki engedheti meg magának a beruházást, hogy a diákok iPadeket kapjanak. (Nem olyan könnyű a tipp egyébként annak fényében, hogy jelen gazdasági helyzetben egy magániskola is jól átgondolja, mire költsön…)

Tovább »

Épp most érkezett egy lelkes email az ABC-CLIO-tól, ahol nemrég megjelent a három kötetből álló Movies in American History: An Encyclopedia, hogy mostantól e-könyves formátumban is elérhető a tartalom, és mint szerző, máris olvasgathatom is. Kattintok, és egy online, jelszóval védett felület fogad, amin minimális navigációs lehetőségek mentén hozzáférhetek az enciklopédia tartalmához, sőt, a betűrend egyes részeit ki is nyomtathatom. Nem egyedi eset: a Michigan UP Digital Culture Books sorozata hasonlóan online felületen kínálja az ún. e-könyveket, viszont ők egész expliciten ki is mondják, azért, hogy ha tetszik az ízelítő (mondván: úgyse olvassa el senki a böngészőben…), máris lehet kattintani, és megvásárolni a nyomtatott példányt. Sokan vitáznak azon, mi is az e-könyv valójában: én azt gondolom, nem ez. A webes felületen – látszólag – direkt korlátozásokkal jelenik meg a nyomtatás alapján szegmentált tartalom, ami szinte szándékosan bosszantja az olvasót, mintegy bizonyítva, hogy így tényleg nem lehet olvasni – meg kell szerezni a nyomtatott kiadást… Az e-könyv számomra valós alternatíva: nem csak csali, ami a régi, kizárólag nyomtatott formátumon alapuló modellt hivatott valamiképpen menteni (amennyire menteni kell persze).

Tovább »

A Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoport gondozásában, Gollowitzer Diána szerkesztésében, extrákkal, meglepetésekkel fűszerezve hamarosan jön a Dragon-Sághy vita e-könyvben!

A címbéli enigma valójában az Amazon új file formátumának a neve, amit a Kindle Format 8 rövidítéséből nyerünk. Tulajdonképpen ez a formátum az Amazon válasza azoknak, akik epub-ot sürgettek a Kindle-szériára: jól látható, hogy Bezos cége egészen egyszerűen nem hagyja, hogy bármilyen konkurencia beleszóljon abba, amit és ahogyan csinál – ha változtatnak, újítanak, azt mindenképpen úgy teszik, hogy inkább csinálnak maguknak egy hasonló potenciállal bíró formátumot, de csak azért sem epubot. Ehhez azért – tegyük hozzá gyorsan – nyilvánvalóan hozzájárult az epub szabványának megannyi inherens inkonzekveniája: ahogy Dworkyll is írja, nincs két készülék, amin ugyanúgy lehetne megjeleníteni az elkészült publikációt. Garantált viszont, hogy a Kindle-szérián ez most menni fog: eleinte csak a Kindle Fire képes kezelni, de ígéret van arra nézvést, hogy a Kindle 4-es sorozata (a legutóbbi) is hamarosan felzárkózik a táblagép mellé, ami igazán érdekes fejlemény (viszont érthetetlen, hogy a 3-as, fizikai billentyűzettel rendelkező eszközök miért maradnak ki a jóból – mondhatni, ugyanaz a szoftver/firmware működik rajta). Jön tehát a HTML5, a CSS3, és hamarosan kiderül, beváltja-e a hozzáfűzött reményeket. A bejelentéssel egy időben frissült a KindleGen parancssoros generátor (továbbra sem készült a Mobipocket Creator-hoz hasonló felülettel rendelkező jóság), a Previewer, valamint a mindenféle platformra elérhető alkalmazás is – a változásokról nagy vonalakban pedig a Publishing Guidelines számol be.

Lehet, hogy úgy tűnik, ez bennünket nem érint – erre csak azt tudom mondani, hogy de igen, fog!

Mindig is divat volt ún. bullshit generátorokkal szórakozni, legutóbb éppen a bölcsész tantárgyakkal kapcsolatos jósággal töltöttem egy kis időt, és hogy tovább gördítsem a virtuális lavinát, belevágtam a Szakdolgozatcím bullshit generátor elkészítésébe, ami 0.1 verzióban, vagyis limitált szókészlettel és tematikával már működik is. Természetesen várom a javaslatokat, hogyan lehetne még varázslatosabbá tenni ezt a hasznos kis szkriptet!

UPDATE (2012/01/06 – 16.30): új, extra, exklúzív tematikai szűkítés lehetőségével!