A medvehagyma-kór – újabb mese az Instagram felől

Hagyománnyá vált, hogy a tavaszi időszakban az egyik fő gasztronómiai témám a medvehagyma, és mivel idén magam is nekiveselkedtem a betakarításnak, és eljutottam egy olyan helyre, ami majd’ minden elemében furcsa volt, kihagyhatatlannak tűnt, hogy egy furcsa kis történet is kerekedjen a kalandból. Merthogy már ott, helyben, Pusztamarót területén is azonnal legalább három-négy, zombisabbnál horrorisztikusabb sztorit hoztunk össze pillanatok alatt, annyira adja magát a környezet. Persze ismét egy Instagramra posztolt kép adta a történet alapját (itt egy másik is, bónuszként), amit olvasva nyilván mindenki újabb csokor medvehagymára vágyik majd, ezért a friss növényt legjobb, ha már a mese elején odakészítjük magunk mellé. Biztonsági öveket bekapcsolni, irány a történet!

Munkás Pisti eltitkolt élete – egy újabb mese egy instagramról

Még a múltkori medvehagymaszedés alkalmával ütötte ki a szemem az úton ez a tábla, ami a satufék-kiszáll-fényképezkedik automatikus mozdulatsorban teljesedett ki, annyira meglepett (minden kedves epöli lakostól ezúton is elnézést, de földrajzi járatlanságom egészen korán kiderült tanáraim számára – ez azóta sincs orvosolva). Talán érthető, hogy nem tarthattam magamban mindazon, egykor titkosként kezelt információt, amit ott szereztem – jöjjön hát Steve Jobs, vagy ahogy arrafelé mindmáig emlékeznek rá, Munkás Pisti eltitkolt élete! Csak itt, csak most, csak…!

2048: a bölcsész kiadás

Hiánypótló bejegyzés a mai: a 2048 elnevezésű, eredetileg Gabriele Cirulli jóvoltából a világra szabadult játék különleges, kifejezetten bölcsészeknek készült verziójával szeretném megajándékozni a DragonWeb közönségét! Felhívom a figyelmet, hogy mivel a játék meglehetősen addiktív, ne vizsgák előtt, vagy szakdolgozatírás közben kezdjetek neki – bár kétségkívül lehet némi serkentő hatása is, hiszen a sokat szidott-anyázott-gyűlölt emlegetett teoretikusok kedves arcai talán elősegíthetik egyes tananyagok magas szintű elsajátítását is! Mindenesetre: felkészülni, vigyázz – és érj el minél hamarabb Lacanhoz! Hidd el, soha az életben nem örültél még annak ennyire, ha megláttad Foucault, Derrida, netán Lacan arcát!

Ha netán valami fura okból nem jelenne meg, vagy nem működne megfelelően a játék, ide kattintva új ablakban nyílik meg, hátha úgy jobb lesz!

Žižek vicceiről az Apertúra Magazinban

Anno, amikor megtudtam, hogy összegyűjtik Slavoj Žižek vicceit egy kötetbe, azonnal előrendeltem az Amazonon, mert olyan nincs, hogy ez a könyv ne legyen ott a polcon (ahová nem biztos, hogy eljut, mert ott bóklászik az asztalokon, táskákban, kiránduláson, stb. – állandóan bele-belepillantok egy-egy teoretikus kacajra), és múlt csütörtökön, ahogy hazaértem Szegedről, már ott is figyelt a csomag az ajtó előtt. Azonnal végig kellett olvasni, és nem bírtam ki, hogy ne írjak róla: mégis csak ritka, hogy ez ember annyira élvezi az okosságokat, hogy fellelkesül tőlük – merthogy bár tényleg viccek sorjáznak a kötet oldalain, azért Žižek soha nem öncélúan poénkodik, és ezek a poénok túlnyomó részt egy-egy kemény diónak bizonyuló filozofikus vagy pszichoanalitikus terminus vagy probléma esszenciájaként funkcionálnak. A szerkesztő, Audun Mortensen, igen alapos munkát végzett egyébként: minden egyes vicc rendesen dokumentált, tudós kiadványnak megfelelő formátumban, hogy aki kedvet kap hozzá, kövesse csak vissza a poén útját, és merüljön el a köré szőtt kontextusban – előtte persze azért jól röhögje ki magát, ha épp jól esik neki egy-két obszcén, frivol, vagy klasszikus zsidó-, illetve komcsiviccet fogyasztva úgy tartja úri gusztusa. No de részletesebben az Apertúra Magazin hasábjain mondom el, miért kell azonnal olvasni ezt a könyvet! (És az sem titok immár, hogy Žižek-tavaszt tervezek, lesz még ugyanott szó a jó öreg szlovén akadémiai rock sztárról!)

Jacques a foltját – újabb Instagram mese

Nem mondhatnám, hogy mesedömping lenne az Instagram mesék oldalán, de ez a Žižek’s Jokes kötet annyira megihletett, hogy egy korábbi ötletet gyorsan leírtam, így született meg a következő kis szösszenet, ami valójában egy televíziós kvízműsor igencsak lehetetlen koncepcióját igyekszik néhány sorban felvillantani – no és persze rögtön azt is megmutatni, hová fajulna a dolog, ha valaki egyszer komolyan venne bármi hasonlót. A Jacques a foltját azon az elképzelésen alapul, hogy a bölcsészek által jól ismert Jacques-ok mentén (pl. Lacan vagy Derrida), a filozófia, a kritika, illetve tágabb értelemben véve az Elmélet nagy alapvetéseit sorakoztassuk fel, és tegyünk oda mit sem sejtő celebeket, akiknek egy színfalak mögött zajló gyorstalpaló bölcseleti képzést követően azonosítaniuk kell a gondolatok, idézetek szerzőit, vagy a forrásműveket. Jól szórakoznánk. Vagy mégsem?

Kellemes meglepetés – ügyes könyvkiadói megoldás

Az ember már csak olyan, hogy ha kutatni kezd, egészen bizonyosan olyan könyvre lesz szüksége, ami valamilyen okból kifolyólag nem hozzáférhető. Ha angol nyelvű kötetről van szó, elég nagy eséllyel megtalálja a net egy boldog zugában az anyagot, és máris megoldja a beszerzés fáradságos és idegtépő problémáját, viszont magyar kiadásoknál ez nem ilyen egyszerű többnyire. Nézi a könyvtári katalógusokat – ahol még meg is lenne, ott őszig kikölcsönözték, ahol azt mondják, raktáron van, ott kiderül, valaki már meglovasította, persze digitalizált példány nem terheli a merevlemezeket sehol. (Milyen borzalmas-botrányos helyzet is állna elő, ha egyszerre KETTEN is olvasnák ugyanazt a szöveget!) Nézi az antikváriumokat – ahol lenne, ott sincs, közlik, hogy jó ideje nincs már forgalomban, tanácsolják, várjak türelemmel, ha véletlen valaki megszán, jeleznek. Csakhogy én az instant get hevében MOST akarom olvasni, feldolgozni, idézni a szöveget, sürgős, ésatöbbi. Nincs más lehetőség: érdeklődöm a kiadónál, vajon van-e még egy gyűrött-poros, szamárfüles, kopott, lekávézott-összecsokizott példányuk? Nincs, természetesen, viszont – és itt jön az a hozzáállás, amiért ezt az egész gyötrelmet leírom – a kiadó embere felajánlja, hogy diszkont áron, nagyjából a nyomtatott kötet árának feléért elküldi nekem a tördelt pdf-verziót. Tátva marad a szám – ma, Magyarországon ezek szerint létezik még olyan könyvkiadó, aki nemhogy elfelejti megemlíteni, hogy “de ugye ne tessék terjeszteni”, “ugye nem adja tovább”, “de nem szeretnénk torrent-, ill. egyéb fájlmegosztó oldalon találkozni vele”, de még csak nem is nem problémázik, nem nyerészkedik, hanem simán átküldi emailben a fájlt, és megad egy számlaszámot, amire, kéri, hogy utaljam majd át a kért összeget. Itt és most azonnal tessék megjegyezni a Kijárat kiadó nevét, és tessék becsülettel eljárni minden fellelhető szövegükkel, nagyon nem lenne jó, ha az ilyen kiadó egyszer csak eltűnne. Köszönöm nekik ezúton is!