Extimitás és sci-fi

Régóta foglalkoztatott a kérdés, hogy miként lehetne Jacques Lacan egyik neologizmusát, az extimitást beemelni a filmelmélet területére úgy, hogy ne pusztán értelmezési segédletként jelenjen meg, hanem magára a filmélményre is vonatkoztatni lehessen. Aztán az Apertúra sci-fi számának előkészítésénél Benczik Vera felkérését követően bevillant, hogy lehetne első kísérletként próbát tenni: a sci-fi tematikailag, formailag, stilárisan is adja magát, onnan kiindulva pedig sikerülhet megfogni a nézői azonosulás folyamatában ezt a furcsa jelenséget. Ennek eredménye az “Extimitás: a kortárs amerikai sci-fi és a nézői szubjektum” című tanulmány, ami ennélfogva leginkább első gondolatkísérlet (a szerkesztőknek köszönhetően rendezett formában) a témában, reményeim szerint további aspektusokat sikerül feltárnom majd a jövőben a kérdéskörben.


AMERICANA 10

Olyasmi történt, amire anno nem igazán számítottunk: 2005-ben indítottuk útjára az AMERICANA – E-Journal of American Studies in Hungary c. online folyóiratot, és 10 év után úgy tűnik, nemhogy kifulladt volna, egyre inkább működik, bejáratódott, és képes a megújulásra is. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a születésnapi szám egyben különkiadás is, mégpedig egy interdiszciplináris Interamerican, azaz Amerika-közi összeállítás, amibe a Hispanisztika tanszék kollégái írtak remekbe szabott tanulmányokat spanyolul, ezeket vegyítettük az Amerikanisztika tanszékről származó esszékkel. Tíz év nagy idő, és konkrétan kiröhögtek bennünket akkoriban, hogy a webes felület mellett döntöttünk a rendes, komoly nyomtatott folyóirat formátum helyett, de mi hittünk abban, hogy a világ arra felé mozdul, amerre mi akkor láttuk. Abban is hittünk, amit ma már széles körben Open Access-nek, vagyis nyílt hozzáférésnek hívnak: mi akkoriban csak annyit fogalmaztunk meg magunknak, hogy olyan periodikával szeretnénk előrukkolni, amit bárki bárhonnan elérhet és olvashat. Bejött: éves szinten 140000 feletti látogatószámmal kell megbirkóznia a szervereknek, szépen ívelnek felfelé a citációk is, miközben sikerült a színvonalat tartanunk – nem kis részben egyébként pontosan azért, mert nyílt a hozzáférés, így sokan keresnek bennünket, van miből válogatni.

A mostani különleges kiadás tehát semmiképpen sem valami nagy vonalhúzás, vagy mélabús visszatekintés: sokkal inkább egy újabb lendület jele, hiszen igyekszünk tágítani a kitekintést, és komolyan, részletesebben foglalkozni az amerikai kontinens megannyi kultúrájával és történelmével is. Hazaszólás: a digitális archívumok problematikájáról írtam a szövegemet, aminek a kultúrkritikai hátterét igyekeztem áttekinteni, és két radikális példára vonatkoztatni. Erre tessék fáradni, és boldog születésnap felkiáltással szemmel illetni az AMERICANA következő tíz évének első számát!


20% kedvezmény az AMERICANA eBoooks köteteiből!


Ilyen sem volt még: az idén 5. szülinapját ünneplő AMERICANA eBooks úgy döntött, ideje egy kis akcióval megörvendeztetni az olvasókat, így augusztus 31-ig 20%-ot elengednek a nyomtatott (print-on-demand) könyvek árából. Az e-könyvek persze továbbra is ingyenesen letölthetőek, de ha valaki igazi papírt szeretne lapozgatni, vagy jegyzetelésnél telefirkálni, akkor most itt a lehetőség, hogy kicsit olcsóbban is hozzájuthasson az egyébként sem túlárazott kiadványokhoz. Íme a lista azokról az akcióban szereplő könyvekről:

Megrendelésnél a következő kóddal lehet érvényesíteni a kedvezményt a CreateSpace oldalán: BELY9A54


Crowdsourcing – nem mind arany, ami…

Mivel alapvetően techno-optimista lelkülettel rendelkezem, így például a crowdsourcing (vagyis bizonyos online tevékenység tömegek felé történő kiszervezése) jelensége egészen addig egységesen pozitív példaként lebegett a szemem előtt, amíg rá nem vettem magam, hogy részt vegyek egy ilyesmiben. Egy e-könyves kiadó online kezelői felületének és a folyamatot elősegítő körítésnek a magyar verziójáról volt szó, csakhogy már ott akadályokba ütköztem, ahol az egésznek indulnia kellett. Valójában a harmadik napra már olyan érzésem volt, hogy igazából én küzdök azért, hogy fordíthassak, hogy gazdagítsam a magyar nyelvű szó- és kifejezéstárat, hogy majd mások minél gördülékenyebben profitálhassanak belőle. Magyarán: ingyen dolgoztam, hogy más profitot termelhessen. Nyilván egyedien rossz példa, de talán pont ezért tökéletesen rámutat a crowdsourcing sötét oldalára, amit egyébként az ún. digitális marxisták, élükön Christian Fuchs-szal, már régóta pedzegetnek. És ha már a mai gazdasági környezetben illő előkapni Marxot, talán nem érdektelen néhány alapvető képlettel vázolni ezt az árnyoldalt is.


Cities of Saviors

Büszkén jelenti az AMERICANA eBooks kiadó, hogy megjelent Vernyik Zénó kötete, a Cities of Saviors. Urban Space in E. E. Cummings’ Complete Poems, 1904-1962 and Peter Ackroyd’s Hawksmoor. Ahogy  címből leszűrhető, Cummings és Ackroyd írásait a tér felépítésén és megjelenésén keresztül vizsgálja, így kerül közel egymáshoz New York és London is. Ahogy azt már megszokhattuk, a két fő e-könyves formátum mellett (mobi és epub) nyomtatott verzió is készült: ami azonban szokatlan, az az, hogy a gazdagon illusztrált kötet a kiadó első színes kiadványa. Egyrészt Cummings írásmódja, másrészt az illusztráció indokolta az újdonságot, mindenesetre remélhetőleg sokak szemét gyönyörködteti majd a könyv ezen aspektusa is. Már lehet is letölteni a kedvenc olvasóeszközre (ráadásul ingyen), vagy megrendelni a nyomtatott verziót!


Szegedi egyetemi Wi-Fi

“És én erről miért nem tudtam?!” rovatunk következik. Állandó, és az évek előrehaladtával fokozódó értetlenségemnek szoktam volt hangot adni, amikor jelzem, még mindig nincs kiterjesztett Eduroam, vagy helyi Wi-Fi mifelénk, az SZTE BTK környékén, erre tessék, kiderül, hogy van. Ráadásul már rég nem azzal az azonosítóval kell bíbelődni, amit a könyvtár biztosított, hanem egészen más, egységes, központi struktúra áll a szolgáltatás mögött. Ha valaki ezt tudta, és használja, ne is olvasson tovább. Ha valaki hozzám hasonlóan hőbörgött, de halvány lila segédfogalma sem volt arról, hogy ez már működik (és most lesütött szemekkel durva önvizsgálatba kezd), az viszont figyeljen: gyorstalpaló jön.